Ki hisz ennek a népszavazásnak?
Irta: Olvaso - Datum: 2012. February 26. 13:16:04
Polgárháborús állapotok árnyékolják be a vasárnapi szíriai népszavazást, amelyet egy alkotmánytervrõl tartanak. Az iromány elfogadása esetén elvileg véget érhet a több évtizedes pártrendszer a közel-keleti országban, de rengeteg a kérdõjel az esetleges változásokat illetõen.
Teljes hir
Polgárháborús állapotok árnyékolják be a vasárnapi szíriai népszavazást, amelyet egy alkotmánytervrõl tartanak. Az iromány elfogadása esetén elvileg véget érhet a több évtizedes pártrendszer a közel-keleti országban, de rengeteg a kérdõjel az esetleges változásokat illetõen.
Népszavazást tartanak vasárnap egy alkotmánytervezetrõl Szíriában, amelyet egy eseti bizottság készített el. A tavaly március óta tartó zavargások miatt az ellenzéki erõk bojkottra buzdítják a választókat, a nemzetközi közösség teljes joggal amiatt aggódik, hogy a referendum egyáltalán nem lesz békés. A szavazáson több mint 14 millió választópolgár adhatja le a voksát a 835 szavazókörben.
A népszavazáson többek között dönthetnek arról, hogy mostantól nem a Bassár el-Aszad vezette Baasz Párt „a nemzet és a társadalom vezetõje”, mivel ez a korábbi alkotmányban szereplõ passzus kikerült a tervezetbõl. Az új szöveg kétszer hét évre korlátozná az elnöki megbízatást, és más pártok is részt vehetnének a választásokon. Asszad 12 éve van hatalmon, így ennek értelmében 2014-ben már indulhatna a posztért. A kormánypárt 1963 óta vezeti a közel-keleti országot.
Vannak kétségek
A tervezet 3. pontja szerint csak 40 éven felüli muszlim vallású személy lehet az ország elnöke, amely egyértelmûen hátrányosan érinti a keresztény és világi arabokat is. Az elõbb említett csoportok pont emiatt hirdettek bojkottot a vasárnapi referendumra, és az õ kétségeiket Szami Mubajed politikai elemzõ is osztja. Úgy látja, elképzelhetetlen az a helyzet, hogy egy kurd muszlim indulhat az elnökválasztáson, míg egy keresztény arab nem, de azt elismerte, hogy az országban élõ 12 százaléknyi keresztény lakosságnak nem sok esélye lenne elnököt állítani.
Az elemzõ szerint a muszlimok nagy valószínûséggel nem szavaznának egy keresztény politikusra, de egy olyanra minden bizonnyal, akit mindkét közösség elfogad. Az ellenzéki vezetõk egyöntetûen utasították el a referendumot, amelyet követõen 90 nappal parlamenti voksolást is tartanának a kormányzat tervei szerint. Az elutasítás mögött természetesen a tavaly óta tartó heves összecsapások állnak, amelyeknek eddig legalább 5400 halálos áldozatuk volt.
Vérengzés Homszban
Az alkotmány módosítása az ellenzéki erõk egyik fõ követelése volt a felkelés elején, de most már azt hangoztatják, hogy Aszad távozásánál kevesebbel nem érik be. A legvéresebb összecsapások Homszban, az ország harmadik legnagyobb városában alakultak ki. A szír hadsereg három hete kezdte meg az eddigi legerõteljesebb támadást a város ellen, de egyelõre nem tudta bevenni. Ezen a héten egyébként két külföldi újságíróval is végeztek.
Idõközben egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az Asszad-rezsimen, amit bizonyít a tuniszi Szíria-konferencia megrendezése is, ahol akár az ellenzéki erõk felfegyverzésérõl is dönthetnek. Szergej Lavrov és Jang Csie-cse, Oroszország és Kína külügyminisztere telefonon erõsítette meg közös álláspontját a kérdésben. Az erõszak azonnali megszüntetésére, valamint a kormány és az ellenzék közötti párbeszéd megkezdésére szólítottak fel, egyúttal ellenzésüket fejezték ki mindennemû külföldi beavatkozással szemben.
Link