Macedónia diplomatái támadást indítottak Chicago bevételére
Irta: Olvaso - Datum: 2012. March 01. 10:26:02
Támadást indított a kormány Amerika ellen
Macedónia rövid történelme legnagyobb küzdelmére készülõdik, Szkopje készenlétbe állította teljes diplomáciai állományát. Egy cél lebeg a Belsõ Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egységért Demokrata Párt (VMRO-DPMNE) kormányának lelki szemei elõtt – a májusi NATO tagság. Be kell venni Chicagót, le kell gyõzni Görögországot és meg kell mutatni az egész világ elõtt, hogy az ország nevét illetõen nem hajlandó kompromisszumot tenni a kis balkáni állam.
Teljes hir
Támadást indított a kormány Amerika ellen
Macedónia rövid történelme legnagyobb küzdelmére készülõdik, Szkopje készenlétbe állította teljes diplomáciai állományát. Egy cél lebeg a Belsõ Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egységért Demokrata Párt (VMRO-DPMNE) kormányának lelki szemei elõtt – a májusi NATO tagság. Be kell venni Chicagót, le kell gyõzni Görögországot és meg kell mutatni az egész világ elõtt, hogy az ország nevét illetõen nem hajlandó kompromisszumot tenni a kis balkáni állam. Soha nem volt ilyen nagy esélye Macedóniának az áttörésre a bizarr névvita kérdésében.
„Chicago a legfontosabb város Macedónia számára” – írta elemzésében a Nova Makedonija napilap. Nem túlzás az a kijelentés, hogy a május 15-22-én esedékes NATO-csúcstalálkozó vízválasztó lehet a balkáni ország jövõje szempontjából. Szkopje harcba küldte a teljes diplomataseregét, hogy meggyõzze a világot Macedónia felkészültségét illetõen. Nyílt vagy titkos diplomácia, levelek, magas rangú találkozók, kilincselések és rimánkodások – egy a lényeg, Macedónia májustól teljes jogú tagja legyen a NATO-nak. Arra a kérdésre, hogy miért is olyan fontos (és nehéz) Macedónia számára az euróatlanti integrációhoz csatlakozás, egy szóval lehet válaszolni – és ez nem más, mint Görögország!
Kattintson és nézegessen képeket az Ohridi-tó környékérõl!
Macedónia 1991-es megalakulása Athén szemében szálka és potenciális veszély. A hellén állam minden lehetséges fórumon tiltakozik az ellen, hogy északi szomszédja az egyik görög tartomány nevét választotta államnevének. Az évtizedes vitában Görögország attól sem rettent vissza, hogy többször megvétózza Macedónia európai uniós és NATO-hoz történõ csatlakozását. A macedón kormányok nem engedtek a görög zsarolásnak, hogy a lehetõ legelképzelhetetlenebb neveket fogadják el az integráció érdekében. A két állam között folyamatosan zajlanak a tárgyalások különbözõ diplomáciai szinteken, de eddig a pontig egyik fél sem engedett követeléseibõl. Görögország nyomására például az ENSZ is csak Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven vehette fel soraiba a balkáni tagállamot, miközben több mint 100 ország (köztük Magyarország és a legtöbb uniós állam) hivatalosan elfogadta a Macedón Köztársaság nevet.
A két balkáni szomszéd között zajló vita új dimenziókba lépett, amikor tavaly decemberben a Hágában ülésezõ Nemzetközi Bíróság (ICJ) ítéletet hozott a névvita kérdésében, amelyben elutasította Görögország vádjait és helyt adott Macedóniának. Az ICJ két fontos dolgot mondott ki ítéletében – Görögország felrúgta az 1995-ös bilaterális megállapodást arról, hogy nem fogja gátolni Macedónia NATO-csatlakozását, ha a hivatalos, ENSZ által jóváhagyott nevén nyújtja be felvételi kérelmét, valamint, hogy a 2008-as görög NATO-vétó jogtalan volt. Az ítélet nyomán lavinaszerûen megnõtt a macedónok önbizalma és megindult a macedón történelem legösszetettebb diplomáciai hadmûvelete.
Recep Erdogan török miniszterelnök szerint Macedóniának a NATO-ban van a helye
(forrás: vlada.mk)
Nikola Poposzki macedón külügyminiszter az utóbbi két hónapban bejárta a fél világot, hogy meggyõzze a vezetõ NATO tagállamokat annak szükségességérõl, hogy Chicagóban Macedónia mögé kell felsorakozniuk. Természetesen a két legnagyobb szövetségeséhez fordult elõször Szkopje – Törökországhoz és az USA-hoz. Egy hónappal ezelõtt Nikola Gruevszki macedón kormányfõ nagyszámú delegációjával egyetemben Ankarába utazott, hogy találkozzon Recep Tayyip Erdogan török kollégájával valamint Abdul Gül török államfõvel. A vállalatok közötti együttmûködés fejlesztése volt a török-macedón találkozó központi témája, ugyanakkor Törökország biztosította Gruevszkit, hogy Chicagóban bízhatnak a török támogatásban. Törökország külgazdasági vonzáskörzetének tartja a Balkánt (és benne Macedóniát), Erdogan szerint országának 2023-ra a világ tíz legerõsebb gazdaságával rendelkezõ államai között kell lennie. A 2008-ban kötött török-macedón stratégiai megállapodás értelmében a két ország támogatni fogja a vegyes vállalatok létrejötték, új ipari parkokat teremtenek Macedóniában török tõke bevonásával, valamint fellendítik az együttmûködést a K+F szektorban.
Macedónia nem titkolt célja, hogy javítsa a viszonylag gyenge import-export mérlegét Törökországgal – a macedón export mindössze 1,5 százaléka irányult a kisázsiai országba, az import pedig 4,5 százalékos volt. A találkozó egybõl pozitív eredménnyel zárult – a török Limak építkezési vállalat több 3,3 millió euróért vásárolt földterületet Szkopjéban azzal a céllal, hogy új társasházakat, éttermeket és hoteleket építsen ott. A 2011-es évet óriási sikerként könyvelhetik el a macedón politikusok, ugyanis közel 51 millió euró török tõke érkezett be (1997 és 2010 között összesen 48 millió euró volt ez a mutató). Jelenleg a TAV légitársaság a legnagyobb török befektetõ az országban – a vállalat újította fel a szkopjei és az ohridi repülõtereket, valamint elnyerte a stipi logisztikai repülõtér kiépítésének jogát. A Dzevair vállalat Prilep városában új márványfeldolgozó, cement- és élelmiszergyárat kíván nyitni. A Macedón Nemzeti Bank adatai alapján 2011-ben Törökország a macedóniai befektetések 17,7 százalékát adta. Törökország gazdasági étvágya csillapíthatatlan és a Macedóniához hasonló kicsi, nyitott piaccal rendelkezõ országok tárva nyitott kapukkal várják Ankara közeledését.
Gruevszki és Merkel - alakul a Görögország elleni szövetség (forrás: vlada.mk)
Gruevszki ezután Angela Merkel német kancellárral találkozott Berlinben. Merkel kitûnõ diplomáciai ösztönei által vezérelve, burkoltan biztosította Macedóniát, hogy Németország is mögötte fog állni májusban. Poposzki a többi NATO tagállam magas rangú diplomata képviselõit kereste fel – USA, Franciaország, Lettország, Bulgária, Ausztria, Belgium és Észtország, mind pozitív visszajelzést adott Szkopjénak. Gjorge Ivanov macedón államfõ is kivette a maga részét a diplomáciai offenzívában – török és osztrák kollégájával tárgyalt az ügyben és erõsítette Macedónia nemzetközi hírnevét. Ivanov nyílt levélben fordult a tagállamok államfõihez, hogy Chicagóban helyrehozhatják a 2008-as Bukaresti NATO-csúcson elkövetett igazságtalanságot. A görögországi macedón delegáció vezetõje, Teuta Arifi miniszterelnök-helyettes a hónap során sokadik alkalommal utazott Athénba, hogy felõrölje a csõdszélén lévõ ország diplomatáinak ellenállását.
Chicago elõtt még van idõ, hogy a felek kisimítsák a köztük fennálló nézeteltéréseket. Legközelebb március 1-én fog találkozni Brüsszelben Gruevszki és Lukasz Papadimosz görög miniszterelnök, hogy egyeztessenek. A görög gazdaság siralmas helyzete kiszámíthatatlan irányba sodorhatja a névvita sorsát, az ELIAMEP görög „thinktank” elemzése szerint három irányba terelõdhet a kétoldalú párbeszéd. Az elsõ esetben referendum dönthetne a névvita kérdésében – a görög társadalmi helyzet jelenlegi állapota arra utal, hogy ez a megoldás csak tovább rontana a két ország viszonyán. A második eshetõség szerint a nagyhatalmak arra kényszerítenék Görögországot, hogy tartsa magát az 1995-ös megállapodásban foglaltakhoz, így egyik ország sem változtatna jelenlegi álláspontján (az elemzés szerint ebben az esetben Görögország kényszerbõl ki fog lépni az eurózónából). A harmadik, legoptimistább forgatókönyv szerint Athén nagyon nehezen, de tetemes európai segítséggel kilábalna a krízisbõl és enyhülne a szomszédságpolitikában mutatott radikális nacionalizmus.
Kattintson és nézegessen képeket Törökországról, Ázsia egyik vezetõ hatalmáról!
Összegezve – nagyon kicsi a valószínûsége, hogy a májusi csúcstalálkozó elõtt lényegi elõrelépés történjen a kérdésben. Görögországnak sokkal nagyobb problémákkal kell most szembenéznie és egyetlen görög kormány sem vonná még jobban magára a görög lakosság haragját egy elhamarkodott döntés miatt a macedón kérdésben. A NATO csúcs rendesen felkavarhatja az állóvizet, ha valamely csoda folytán a nagyhatalmak rá tudnák venni Athént, hogy engedjen követeléseibõl és Macedónia elnyerné a transzatlanti tagságot. Szkopje ezután benyújtaná nyomban követelését az európai uniós tagság iránt is. Ugyan Görögország nincs abban a diplomáciai pozícióban, hogy követelésekkel zsarolja a nagyhatalmakat, de NATO-tagként joga van ahhoz, hogy megvétózza bármely állam csatlakozási szándékát. A legvalószínûbb forgatókönyv minden bizonnyal a jelenlegi állapot prolongálása lehet, ugyanakkor a macedón diplomáciai törekvések akár sikerrel is járhatnak, ha össze tudnának toborozni kellõ erejû és számú politikai támogató tábort, akik hatékonyan lépnének fel Athén ellen. Bármi is történjen, izgalmas tavasz elé néz a Balkán térsége.
Link