Nincs mit szépíteni: kitört a háború
Irta: Olvaso - Datum: 2012. March 06. 08:09:58
Lendületben a kenyai hadsereg
Tavaly októberben a kenyai kormányzat úgy döntött, hogy megelégelve a menekültáradatot, a turisták elrablását és a segélyszervezetek ellen végrehajtott támadásokat, fegyveresen is beavatkozik Szomáliában. Azóta sikert sikerre halmoznak, egyre nagyobb területet vonnak ellenõrzésük alá az ország déli részén.
Teljes hir
Lendületben a kenyai hadsereg
Tavaly októberben a kenyai kormányzat úgy döntött, hogy megelégelve a menekültáradatot, a turisták elrablását és a segélyszervezetek ellen végrehajtott támadásokat, fegyveresen is beavatkozik Szomáliában. Azóta sikert sikerre halmoznak, egyre nagyobb területet vonnak ellenõrzésük alá az ország déli részén. Az viszont erõsen vitatott, hogy stabilitást tudnak-e hozni a térség számára: sokak szerint a szomáliaiak maguk tudják csak megoldani az általuk generált problémákat.
Meggyengült az al-Shabaab?
Szomália félautonóm területének, Puntföldnek egyik iszlamista csoportosulása nemrégiben szövetségre lépett az ország nagy részét uralma alatt tartó al-Shabaab milíciával, a két csoport egyesülése destabilizálhatja az eddig viszonylag biztonságosnak számító észak-szomáliai térséget is. A területen jelenleg is folynak a harcok: a lázadók legutóbbi támadása legalább kilenc emberéletet követelt.
Kattintson és nézegessen képeket Szomáliáról!
A fúzió egyfajta pozíciószerzési kísérlet a meggyengült al-Shabaab számára, ami nem csupán a fõvárosból, Mogadishuból volt kénytelen kivonulni, hanem az ország déli és középsõ részén is jelentõs területeket vesztett a kenyai és etióp haderõk eredményes elõrenyomulása következtében.
A Kenyai Védelmi Erõk (KDF) már évek óta készültek arra, hogy beavatkozzanak a szomáliai folyamatokba, egy 2010-ben született terv szerint a Szomáliában állomásozó nemzetközi kontingens, az AMISOM parancsára elsõdlegesen Kismayo kikötõvárosának visszafoglalását tûzték ki célul. Ezután számos másik egyéb terv is vázolta egy – a kenyai hadsereg részvételével megvalósuló – katonai intervenció lehetõségét. A regionális elképzelések közül azonban egy sem vált valóra, egyrészt a fõ nyugati szövetségesek tiltakozása, másrészt pedig a politikai vezetõk aggályai miatt.
Az AMISOM az Afrikai Unió és az ENSZ által felhatalmazott misszió, melynek célja, hogy védelmet nyújtson az ideiglenesen felállított intézményeknek, köztük az Átmeneti Szövetségi Kormánynak (TFG). A misszió 2009-tõl – mióta az al-Shabaab rendszeres támadásokat intéz a kontingens ellen – aktív résztvevõje az országban dúló konfliktusnak. A jelenleg nagyjából 10 ezer fõs köteléket burundi és ugandai katonák alkotják. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa viszont nemrégiben döntött a csapatok 18 ezer fõre való növelésérõl, a létszámot dzsibuti erõk bevonásával és a már Szomáliában harcoló kenyai csapatok egy részének integrálásával töltenék fel. Mindemellett arra is felhatalmazást adtak, hogy az AMISOM bármilyen eszközt bevessen az al-Shabaab lázadói ellen.
Lassan járj, tovább érsz!
A kenyai hadsereg elmondása alapján a határövezet már ellenõrzésük alá került, s több, mint 100 kilométerre hatoltak be Szomália területére. Afmadow és Kismayo városa azonban még mindig a lázadók kezén van: elõbbi egy stratégiailag fontos kereskedelmi útvonalon helyezkedik el, míg utóbbi nagy jelentõségû kikötõváros, ahonnan a déli hadmûveletek nagy részét is irányítják. Bár elengedhetetlen lenne a város bevétele, a kenyai vezetés egyelõre halogatja a támadást. A kenyai katonák helyzetét nehezíti, hogy a szomáliai felkelõk a gerillaakciók taktikájához folyamodtak: messzirõl támadnak, az ellenséges táborokra rakétákat és aknavetõket bevetve. Csak ritkán bukkannak fel, s akcióik akkor sem tartanak általában öt percnél tovább. Kenyai parancsnokok állítása szerint szárazföldi és légi csapásaik egyaránt megtépázták az al-Shabaab kötelékeit a térségben, amit a kis létszámú, rajtaütésszerû mûveletek alkalmazása is jelez.
Kismayo városának birtoklása kulcsfontosságú
(fotó: CIA World Factbook)
„Az idõ nem számít, a legfontosabb számunkra az, hogyan biztosítani tudjuk az általunk már elfoglalt területeket” – jelentette ki egy kenyai dandártábornok. A katonai mûveletek mellett a szomáliai milíciák által ellenõrzött területek környékének pacifikálását tûzték ki célul. Azzal akarják megnyerni maguknak a polgári lakosságot, hogy biztonságos körülményeket teremtenek, és segélyeket szállítanak az országnak arra a részére, ahol már két évtizede nem mûködik hatékony kormányzat. Valószínûleg azért sem bonyolódnak bele semmilyen katonai mûveletbe, mert Kismayo bevétele csak hosszú harcok árán valósulhatna meg, így további külföldi szövetségesek segítségére várnak egy eredményes hadmûvelethez.
Bár a kikötõváros bevétele még várat magára, a kenyai sereg sikerei mellett az AMISOM átvette az ellenõrzést a lázadók Mogadishu északi részén elhelyezkedõ bázisa felett. A sikeres mûvelet nagyban csökkentheti a fõváros elleni támadások intenzitását. A Maslah kiképzõközpont feletti kontroll megszerzése egyben azt is jelenti, hogy a kormányerõk felügyelete alá került a fõvárost Szomália középsõ részével összekötõ fõútvonal.
Mióta Mogadishu felszabadult a lázadó militaristák uralma alól, az Átmeneti Szövetségi Kormány azt próbálja a világ felé kommunikálni, hogy a fõváros biztonságos és nyitott az üzleti élet felpezsdítésére. A fellendülés alapját adhatja, hogy a külföldön élõ szomáliaiak minden évben közel egy milliárd dollárt utalnak hazájukba. Luxusvillákat húztak fel szerte a városban, de legtöbbjük jó ideje üresen áll. A tulajdonosok azon szándékát, hogy majd esetleg az ENSZ veszi át tõlük ezeket az épületek, meghiúsították az al-Shabaab fenyegetõzései. A szervezet radikalizálódását jelzi, hogy hivatalosan is szövetségre léptek az al-Kaidával, s a Londonban tartott, Szomália jövõjével foglalkozó konferencia idejére ígéretet tettek a bombázások fokozására.
Betelt a pohár
Az, hogy végül sor került Kenya szomáliai háborújára, különbözõ problémakörök együttes jelentkezésének tudható be. Tavaly a foci-világbajnokság döntõje alatt robbant a bomba az ugandai fõvárosban, Kampalában, amivel az al-Shabaab jelezte, hogy komolyan gondolja az ellene harcoló nemzetek iránt érzett bosszúvágyat (Uganda adja Burundi mellett az AMISOM legtöbb katonáját). Kenya is kapott fenyegetéseket, miután kiderült, hogy az országban képzik ki az Európai Unió támogatásával a szomáliai rendõröket.
Kattintson és nézegessen képeket Dadaabról!
A kenyai intervenció másik ösztönzõje az a közel félmillió szomáliai menekült, akik óriási terheket rónak mind a helyi hatóságokra, mind a központi kormányzatra. A probléma legszembetûnõbben a dadaabi menekülttáborban manifesztálódik, amely mára Kenya harmadik legnagyobb településévé nõtte ki magát. Ezt tetézi, hogy sok menekült illegálisan a városokban telepedett le, a korrupt hivatalnokoknok köszönhetõen kenyai papírokat szerezve maguknak. Közülük aztán nyilvánvalóan lehetetlen kiszûrni a potenciális terroristákat – pedig léteznek ilyenek, ahogy a tavaly októberi merényletek is jelzik.
A kedélyeket tovább borzolta a határ menti emberrablások sorozata, amely fõként a dadaabi menekülttáborban tevékenykedõ segélyszervezetek munkatársait, valamint nyugati turistákat érintettek. Az idegenforgalomra mint húzóágazatra támaszkodó Kenyának ezek jelentették az utolsó cseppet a pohárban: Kenya október 16-án elkötelezte magát a szomáliai bevonulás mellett.
Mi lesz veled, Szomália?
Egyes nézetek szerint félõ, hogy a szomáliai harcokban részt vevõ külföldi erõk, mint az AMISOM vagy a kenyai hadsereg, alkalmatlanok arra, hogy stabilitást hozzanak az ország életébe. Szomália jövõje ugyanis a belsõ politikai csatározások végkimenetelétõl függ, míg a külsõ szereplõk csak az iszlám radikalizmus és a kalózok ellen vették fel a harcot. Az égetõ kérdés azonban az, hogy az átmeneti kormány mandátumának hat hónap múlva esedékes lejártáig össze tudnak-e fogni az egymással vetélkedõ klánok, s kialakulhat-e az egységes szomáliai identitás és szolidaritás.
A 10 milliós lakosságú ország ugyanis tucatnyi klánból, s ezek kisebb egységeibõl áll össze, melyek évtizedek óta rivalizálnak földterületek, politikai uralom és különbözõ üzleti befektetések miatt. Ha a hatalom megszerzése érdekében ezek a közösségek összefognának, részben helyreállhatna a rend az országban. Viszont ha önnön érdekeiket figyelembe véve fegyveres erõszakhoz folyamodnának azért, hogy a TFG helyébe lépjenek, valószínûleg az al-Shabaab is támogatná õket céljaik elérésében.
A Londonban tartott konferencia is rámutatott arra, hogy bár a nemzetközi közösség képes egy hangzatos cselekvési tervet kidolgozni a kelet-afrikai ország számára, azzal tisztában van, hogy a reformokat maguknak a szomáliaiaknak kell végigvinniük. S bár a kenyai csapatok egyelõre sikert sikerre halmoznak, a katonai gyõzelmek nem feltétlenül vonják maguk után a béke és stablitás korának eljövetelét az országban.
Amíg viszont nincs fegyvernyugvás Szomáliában, addig a Nyugat sem alhat nyugodtan. Az Al-Shabab szóivõje ugyanis a következõket üzente a Nyugatnak: "A ti békétek annak függvénye, hogy magunkra hagytok-e bennünket. Ha nem engedtek minket békében élni, ti sem fogtok békében élni."Dallos Sára
Link