Mellbevágó tény a dollárról: ez a világ egyik legrosszabb befektetése
Irta: Olvaso - Datum: 2012. March 06. 08:16:03
Nem kicsit vannak lemaradva. A jegybanki likviditási programok nagy haszonélvezõje a dollár, amely továbbra is a nemzetközi pénzügyi rendszer kulcsvalutája. Több nagy dollártulajdonos, fõleg Kína, ennek ellenére próbálja kitettségét leépíteni, de a stratégia csak akkor mûködik, amikor mások szívesen veszik a fizetõeszközt.
Teljes hir
Nem kicsit vannak lemaradva. A jegybanki likviditási programok nagy haszonélvezõje a dollár, amely továbbra is a nemzetközi pénzügyi rendszer kulcsvalutája. Több nagy dollártulajdonos, fõleg Kína, ennek ellenére próbálja kitettségét leépíteni, de a stratégia csak akkor mûködik, amikor mások szívesen veszik a fizetõeszközt.
Magánbefektetõi dilemma: betét, kötvény, értékpapír vagy arany? Jön a Napi Gazdaság befektetõi konferenciája - ahol választ kap a kérdéseire.
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Ahogy arra Robert Triffin közgazdász már a hatvanas években figyelmeztetett, szerencsétlen következményekkel járhat, ha a nemzetközi pénzügyi rendszer likviditásszükségletét egy (vagy akár több) nemzeti devizában jegyzik, ugyanis ez feszültségekhez vezethet a kibocsátó ország és nemzetközi partnerei között. Bár a következõ évtizedben átalakult a nemzetközi pénzügyi rezsim, miután a dollár aranyra válthatóságát a Nixon-adminisztráció felmondta, igazából átfogó pénzügyi reformot azóta sem sikerült bevezetni.
Ikerdeficitet hozott az USA-nak a dollár megkerülhetetlensége
Így a dollár kulcsvalutaként továbbra is megkerülhetetlen, bár a kibocsátó Egyesült Államok pénzügyi egyensúlya folyamatosan erodálódik, az elmúlt két évtizedben rendre deficites folyó fizetési és államháztartási mérlege miatt. A világ nagy devizatartalékainak kétharmadát továbbra is dollárban tartják, így mára mintegy 13 ezer milliárd dollárnyi külföldi követelésállomány halmozódott fel az USA-val szemben, ebbõl a világ nagy jegybankjai mintegy 10 ezer milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkeznek.
A legjelentõsebb dollárkitettsége a kínai jegybanknak van, ahol a 3200 milliárd dollárnyi tartalék felét (ez az arány 2010-ben még 65 százalék volt) teszik ki az amerikai államkötvények. Bár nem látszik, hogy a dollár szerepét mikor és mi vehetné át, biztos, hogy a nagy dollártartalékokkal rendelkezõknek fejfájást okoz, hogy olyan kiszámíthatatlanná vált az amerikai adósságkezelés, hogy tavaly nyáron − az adósságplafon körüli vita idején − a csõdveszély is felmerült. Ennek ellenére töretlen a nemzetközi dollárvételi kedv, ami viszont rekordalacsony szinten tartja a megtérülést, vagyis a dolláreszközök hozam/kockázati aránya ma a világ egyik legrosszabb befektetésévé teszik az amerikai fizetõeszközt.
Kína függetlenedne a dollártól, ám ez nem olyan egyszerû
Bretton Woods
A dollár aranyra válthatóságát, vagy más néven a Bretton Woods-i rendszert is az verte szét, hogy a feltörekvõ jent és német márkát felül kellett értékelni a dollárral szemben, mert az USA csak leértékeléssel tudta kezelni hiányát. A G20-találkozókon a pénzügyi rendszer reformjának kérdése ezért máig visszatérõ téma.
A nagy megtakarítók közül Kína próbál függetlenedni a dollártól, de ez nem könnyû, hiszen 1700 milliárd dollárnyi saját eszközének leértékelõdéséhez vezetne egy hirtelen diverzifikáció. A kínaiak stratégiája az, hogy csak akkor csökkentik kitettségüket, amikor a dollár relatíve erõsödik. A kínaiak keresletét az is apasztja, hogy szûkül az ország folyó fizetési többlete − míg 2007-ben a GDP 10,1 százalékát tette ki, tavaly 2,4 százalékra csökkent −, ahogy a külpiaci terjeszkedés helyett a hazai beruházások felpörgetése válik a növekedés motorjává.
Eközben a magánadósság leépítésével párhuzamosan az USA a hagyományosan deficites pozícióból könnyen többletessé válhat, ami a dollárerõsödést trendszerû pályára emelhetné. A dollár keresletét hajtja, hogy a világ jegybankjai extra olcsó forrással árasztják el a piacokat, ezért az olcsó euró-, jen- vagy fontforrásokból szállnak át hedge fundok a magasabb hozamú dollárba, ami viszont a dollárhozamokat nyomja a mélybe, így azok ma alacsonyabban állnak, mint amikor a kínaiak még nem kezdték el leépíteni dollárállományukat. Ráadásul 2008 óta a Fed egymaga 2300 milliárd dollárnyi eszközt vásárolt, a legnagyobb dollártulajdonossá válva.
Kína jüanban és jenben is kereskedik
A kínaiak amúgy kedvelik az eurót, az idei két nagy EFSF-kötvénykibocsátás mindegyikén vásároltak is. Kína emellett bilaterális alapon próbálja csökkenteni dollárkitettségét, nagyobb kereskedelmi partnereivel − például Japánnal − már jüanban és jenben jegyzi az árucserét, ám a jüan teljes konvertibilitását a jegybank továbbra sem támogatja, mert fél egy esetleges nagyobb volumenû tõkekiáramlástól. A jüan elleni roham egyelõre nem valószínû, már csak azért sem, mert minden indikátor szerint alulértékelt a fizetõeszköz, fõleg a dollárral szemben. A Peterson Institute for International Economics modellje alapján, ami fiktív folyó fizetési egyensúlyra számolja a reális devizaértéket, 24 százalékos felülértékelõdési potenciál lehet a jüanban a dollárral szemben.
Más feltörekvõ gazdaság sem szívesen lebegteti árfolyamát, fõleg Brazíliában van hatályban szigorú tõkekontroll. A nemzetközi pénzügyi rezsim egyensúlyi bajainak egyik szimptómája, hogy a kulcsdevizák, a dollár és az euró kibocsátói hiánytól szenvednek, míg a feltörekvõ többletes országok Latin-Amerikában és Ázsiában nem támogatják devizáik szabad lebegtetését, ami további egyensúlytalanságok kialakulásához vezet.
Link