Tömeges boltbezárás jöhet Magyarországon
Irta: Olvaso - Datum: 2012. March 09. 13:14:21
Nem nevezhetjük pozitívnak a kiskereskedelmi szektor kilátásait a következõ hónapokra. Bár Magyarországon minden tizedik cég kiskereskedelemmel foglalkozik, sõt, 2010-rõl 2011-re 4 százalékkal nõtt is a szektorban tevékenykedõ vállalkozások száma, egyre több bolt dönt a bezárás mellett, például a növekvõ fogyasztói árak és a csökkenõ kereslet miatt.
Teljes hir
Nem nevezhetjük pozitívnak a kiskereskedelmi szektor kilátásait a következõ hónapokra. Bár Magyarországon minden tizedik cég kiskereskedelemmel foglalkozik, sõt, 2010-rõl 2011-re 4 százalékkal nõtt is a szektorban tevékenykedõ vállalkozások száma, egyre több bolt dönt a bezárás mellett, például a növekvõ fogyasztói árak és a csökkenõ kereslet miatt.
2010-ben még 3,28% volt a kiskereskedelmi cégek bedõlési aránya (azaz a cégek számához viszonyított felszámolási és csõdeljárások száma), két évvel késõbb viszont ez a szám már meghaladta a 4 százalékot, azaz 100-ból 4 üzlet bezár egy éven belül - derül ki a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) tanácsadó cég elemzésébõl.
Mitõl félnek a boltosok?
A kiskereskedõk egyik fõ félelme a dohánytermékek forgalmazásának korlátozása lehet, sõt az intézkedés - egyes vélemények szerint- akár több ezer munkahelyet is megszüntethet, mivel a kistelepülési boltok forgalmának mintegy 25 százalékát adja a cigaretta árusítása. Mint arról a Pénzcentrum.hu is beszámolt, kormányzati tervek szerint a dohánytermékek forgalmazását országosan 6200 üzletre korlátoznák a korábbi 42 ezerrel szemben.
A hagyományos kereskedelemi egységeket az online kereskedelem is veszélyezteti. Jól láthatóan az online kereskedelemmel foglalkozó cégek száma nõ és a hagyományos kereskedelemnél jobban teljesítenek az internetes kereskedõk.
Indul a hosszú hétvégék éve: hova utazik a fél ország? - KATTINTS!
A megindított felszámolások és végelszámolások száma jelentõsen nõtt a kiskereskedelemben. Míg 2010-ben 2000-nél kevesebb felszámolás indult az iparágban, 2011-ben már megközelítette a 2500-at, azaz egy év alatt közel 30 százalékkal nõtt a felszámolás alá került kiskereskedelmi egységek aránya. Míg a felszámolásokat a hitelezõk indítják nemfizetés esetén, addig a cégek saját maguk is dönthetnek a bezárásról, azaz a végelszámolási eljárásról. A szektorban több mint 60 százalékkal több végelszámolás indult mint 2010-ben, és éves száma megközelítette a 2800-at.
Forrás: D&B
A sok végelszámolás és felszámolás ellenére havonta átlagosan 500 cég alakul a szektorban, sõt a mûködõ vállalkozások száma is fokozatosan nõ. A D&B úgy látja, hogy mivel a Nemzetei Adó-és Vámhivatal (NAV) a jövõben szigorúbban jár el a nagy tartozásokat maguk után hagyó volt cégtulajdonosok új cégalapításával kapcsolatban, elõfordulhat, hogy a növekedési tendencia csökken, mivel eddig sokan új cégbe menekültek hasonló profilú régi cégük megszûnése után.
Új élelmiszeráfa jön?
Még a 2012-es költségvetést megalapozó salátatörvénybe került be a törvénymódosítás, ami bevezeti az ún. élelmiszerlánc felügyeleti díjat. Ez alapján az élelmiszerlánc meghatározott tagjai a nettó árbevétel 0,1%-át fizetik. A szakértõ szerint ez a többletteher egyértelmûen a fogyasztást fogja terhelni, s az EU statisztika is a forgalmi adók között fogja elszámolni. Forgalomarányos jellege miatt - nem tekinthetõ a minõségvizsgálati szolgáltatások árának, és még aggályos is lehet.
Fizetési fegyelem tekintetében a kiskereskedelmi cégek az elmúlt egy évben kisebbet "rontottak", mint az országos átlag. Míg a magyar átlagcég, ha késik számlafizetésével 23,5 napos fizetési késedelemmel egyenlíti ki számláit, addig a kiskereskedelemben a pontatlanul fizetõk esetében 19 napos csúszások a jellemzõek.
A jobb fizetési morál azonban nem vezethetõ egyértelmûen vissza az iparág jó helyzetére, mivel a kiskereskedelmi cégek nagy részénél a készpénzes árufizetés a jellemzõ, és a nagykereskedõ partnerek jobban megnézik, mint korábban, hogy kiknek engedélyeznek utólagos utalást.
Mitõl függ a forgalom?
2012. elsõ féléve nehéz idõszaknak ígérkezik - véli az országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A kereskedelem helyzete a vásárlóerõtõl, a családok jövedelmi helyzetétõl, a vállalkozások bérfizetési lehetõségeitõl függ. Nem zárható ki a piac kisebb mértékû zsugorodása, a késõbbi hónapok fogyasztói piaci helyzete pedig egyértelmûen a gazdaság teljesítményéhez köthetõ.
Elemzésük szerint fontos tényezõ továbbra is az infláció, elsõsorban az élelmiszerek és az üzemanyagok területén, valamint az árfolyamváltozás, ugyanakkor lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete is, hiszen az elmúlt idõszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon.
A nemzetközi gazdasági környezet javulása a magyar fogyasztói piacnak is kedvezhet (elsõsorban közvetve, de közvetlen hatások is érvényesülhetnek), a vásárlási szokásokban a döntõ tényezõ a fogyasztói ár lesz továbbra is, a vásárlók elsõsorban az olcsóbb termékeket és vásárlási lehetõségeket fogják keresni.
Link