Visegrádi négyek fehérorosz akcentussal
Irta: Olvaso - Datum: 2012. March 19. 11:42:03
A „visegrádi négyek”, a Keleti Partnerség és a balti államok prágai külügyminiszteri találkozója napirendjén a következõ kérdések szerepelnek: a posztszovjet térség hat országa és az EU közeledési „útiterve”, a Nemzetközi Visegrádi Alapítvány (IVF) új programja, a közös érdekek egyeztetése a térségben.
Teljes hir
A „visegrádi négyek”, a Keleti Partnerség és a balti államok prágai külügyminiszteri találkozója napirendjén a következõ kérdések szerepelnek: a posztszovjet térség hat országa és az EU közeledési „útiterve”, a Nemzetközi Visegrádi Alapítvány (IVF) új programja, a közös érdekek egyeztetése a térségben.
A találkozó fõ cselszövénye azonban Fehéroroszországgal kapcsolatos. A cseh médiákban következõ címmel közölnek cikkeket: „A fehérorosz KüM vezetõje nem kapott meghívót a prágai miniszteri találkozóra!”
Telefonon felkerestük Minszkben a köztársasági külügyminisztériumi sajtótitkárt, Andrej Szaviniht. A sajtótitkár elmondta, hogy a találkozóra a külügyminiszter kapott ugyan hivatalos meghívót, de Fehéroroszország saját maga fog dönteni arról, hogy milyen szintû legyen képviselete Prágában.
„A fehérorosz miniszter bizonyára nem megy el a találkozóra, hiszen Minszk és Brüsszel között valóságos ’diplomáciai háború’ folyik” – hangoztatta Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia Világgazdaság és Nemzetközi Viszonyok Kutatóintézetének európai-integrációs szakértõje.
„A fehéroroszországi helyzetet a találkozón kétségtelenül megvitatják. A köztársaságból ugyanis visszahívták az uniós országok nagyköveteit. Meglehet, hogy a prágai megbeszélések során kiderül, hogy az EU folytatja-e a szigorúbb szankciók életbeléptetésére irányuló politikáját Fehéroroszországgal szemben, vagy ellenkezõleg egyfajta ’megbekélési lehetõségek ablakát’ nyitja meg Lukasenko elõtt. Egyszóval, a fehérorosz elnök tudomására adhatják, hogy milyen lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy kilábaljon az EU-val ápolt viszonyát sújtó válságból. Bár kételkedem abban, hogy ez a jel Közép- és Kelet-Európa térségébõl indulhatna. Mindenben, ami a polgári jogok megsértését illeti, a visegrádi csoport még keményebb álláspontot képvisel, mint Brüsszel. Bizonyára ez azzal magyarázható, hogy azt gondolja, jobban érti tekintélyuralmi hatalom magatartásának logikáját. Márpedig Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország egyesülete, amely egyfajta szubregionális központ szerepre tart igényt, eljátszhatná saját játékát is, vagyis konkrétan híd lehetne a Kelet és Nyugat között. Ez azonban rugalmasabb, a mentori hangnemet mellõzõ politikát követel meg a Keleti Partnerség azon tagországai iránt, amelyek nem tesznek leget az uniós szabványoknak.”
Az EU, a polgári jogok tiszteletben tartását követelve Minszktõl, gazdasági szankciókat léptet életbe, bõvíti azon személyek listáját, akik számára be van tiltva a beutazás az EU-ba. A listán már nem csak rendfenntartó szervek dolgozói, hanem médiák képviselõi és olyan felsõoktatási intézmények rektorai neve is szerepel, ahonnan ellenzéki diákokat zártak ki.
Moszkva nem avatkozik be az ügybe, de nemtetszésének ad hangot. Vlagyimir Putyin egyik választási cikkében megfogalmazást kapott Oroszország kemény álláspontja a Keleti Partnerség elnevezésû európai kezdeményezést, a balti országokra vonatkozó nemzetiségi politikáját illetõen. Most már egyértelmû, hogy ez az álláspont nem módosul, legalábbis 6 éven belül, és ezt figyelembe kell venni mindenkinek, aki a jövõben is együttmûködni kíván Moszkvával, beleértve a visegrádi négyeket, a Keleti Partnerséget és a balti államokat is.
Link