Területi követelésekkel állt elõ Románia?
Irta: Olvaso - Datum: 2012. March 24. 07:30:03
Ha már Moldávia eddig nem jött össze! Mondom, hogy megy az "újrarendezõdés". Valamiét csak fegyveres konfliktusba kell keveredni, hogy az új helyzet elõállhasson. „Romániának területi követelései vannak Bulgáriával szemben” – a bolgár sajtóorgánumok így értelmezték Cristian Diaconescu román külügyminiszter március 22-én tett kijelentését a Románia és Bulgária között fennálló vitás kérdések ügyében. A bolgár külügyminisztérium azonnali magyarázatot kért a bulgáriai román nagykövettõl, aki szerint félreértés történt.
Teljes hir
Ha már Moldávia eddig nem jött össze! Mondom, hogy megy az "újrarendezõdés". Valamiét csak fegyveres konfliktusba kell keveredni, hogy az új helyzet elõállhasson. „Romániának területi követelései vannak Bulgáriával szemben” – a bolgár sajtóorgánumok így értelmezték Cristian Diaconescu román külügyminiszter március 22-én tett kijelentését a Románia és Bulgária között fennálló vitás kérdések ügyében. A bolgár külügyminisztérium azonnali magyarázatot kért a bulgáriai román nagykövettõl, aki szerint félreértés történt. Románia a Bulgáriában élõ román kisebbség kérdését is a bolgár kormány szemére hányta. Nagyon feszült viszony alakulhat ki a Kelet-Balkánon, ha nem sikerül a vita rendezését diplomáciai úton elérni.
„Létezik egy vitatott zóna…” – a román külügyminiszter egy helyi román TV-csatornának azt nyilatkozta, hogy a Fekete-tenger talpazatát elválasztó román-bolgár határvonal problémát jelent országa számára. A vitatott 17 négyzetkilométeres terület a Fekete-tenger azon részében helyezkedik el, ahol át kellene haladnia az Oroszország által tervezett Déli Áramlat gázvezeték. A románok által igényelt területtel határos Törökország tengeralatti területe is, ha Románia megkaparintaná az adott területet, akkor közvetlen kapcsolat jönne létre Bulgária két szomszédja között. Bukarest nem minden ok nélkül szeretné megszerezni ezt a bolgár területet, ugyanis így kedvezõ geopolitikai pozícióba kerülne a Nabucco gázvezeték kiépítése során.
Kattintson és nézegessen képeket a bolgár tengerpartról!
A bolgár víz alatti területek tekintélyes mennyiségû földgázt és kõolajat rejtenek és Szófia már elkezdte feltérképezni a 300 négyzetkilométeres területet, mi több az Exxon energiaóriással is tárgyalásokat folytat a kitermelésrõl. A román külügyminiszter kifejtette, hogy a vitatott terület nem nagy, ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági jelentõséggel bír ezért fontos lenne dûlõre vinni a kérdést. A két ország közel 20 éve folytat tárgyalásokat a fekete-tengeri területek delimitálásáról, legutóbb éppen 2011 decemberében ülésezett a két ország vitarendezõ testülete – ez idáig nem történt lényeges elõrelépés. A bolgár külügyminisztérium szóvivõje, Veszela Cserneva nyilatkozatban értékelte a helyzetet, szerinte a kétoldalú tárgyalások baráti hangnemben folynak, és a következõ egyeztetések idén Bukarestben kerülnek megrendezésre. A román álláspont mögött, mindenbizonnyal a Déli Áramlatban történõ részesedés áll.
A bolgár kormány hivatalos álláspontja szerint nem áll fenn konfliktus a két ország között, ennek ellenére behívatták a bulgáriai román nagykövetett a külügyminisztériumba, hogy magyarázatot adjon. Anton Pacuretu tájékoztatta Dimitar Cancsev külügyminiszter-helyettest, hogy országa nem állít fel területi követeléseket Bulgáriával szemben, ugyanis mindkét ország az Európai Unió tagja.
A háromszög hiányzó csücskére fáj
Románia foga!
A nagykövet állítását a bolgár köztársasági elnök Roszen Plevneliev is megerõsítette, a nemrég beiktatott államfõ szerint a két ország 2007-ben megállapodást kötött egymással, amelyben kimondták, hogy nincs vitatott terület közöttük.
Sziderov és pártja egybõl támadást indított a külügyminiszteri pozíciót január óta betöltõ Diaconescu ellen, szerintük Bulgária is jogosan fenntarthat területi igényeket Észak-Dobrudzsát illetõen, ahol többtízezer bolgár él és már az idõszámításunk szerinti VII. század óta bolgár terület volt. A populista kirohanásairól híres Ataka-vezér természetesen nem türtõztette magát. Sokkal érdekesebb ugyanakkor, hogy pártja a napokban több részre szakadt és Sziderov volt felesége és mostohafia megalakította az „Ataka 2” pártot. A szorult helyzetbe került radikális pártvezetõ kifejtette továbbá, hogy furcsa a románok váratlan igénye, mivel „hosszú esztendõkön át” hallgattak a témáról.Plevneliev megdicsérte országa külügyminisztériumát, hogy adekvát módon kezelte a helyzetet – elmondása szerint a probléma nem territoriális jellegû, hanem a tenger vízügyét érinti. Az államfõ idõközben Bulgária parlamenti pártjaival történõ konzultációs körútjának utolsó állomásán volt és a szélsõjobb Ataka elnökével, Volen Sziderovval tárgyalt.
Bogdan Aurescu román diplomata szerint a két ország között fennálló vitás kérdésben az ENSZ Nemzetközi Bírósága (IJC) hozhat ítéletet. Románia 2009-ben már megnyert egy hasonló ügyet az ICJ elõtt, akkor Ukrajnától nyert el körülbelül 9000 négyzetkilométernyi, földgázban és kõolajban gazdag fekete-tengeri területet.
Diaconescu román külügyminiszter
(forrás: Wikimedia Commons)
Aurescu másik javaslata szerint a hamburgi Nemzetközi Tengerjogi Bíróság is dönthet a kérdésben. Bulgária ugyanakkor azt állítja, hogy a területi követelések megalapozatlanok, hiszen vitatott területek esetén még nincsen jogos tulajdonos. Románia egy másik területi ügyet is meglebegtetett Bulgária elõtt – Bukarest újravázolná a Duna-menti határt, ugyanis a folyó sodrási vonala és a bolgár part a talajerózió következtében megváltozott. A román terület néhány dunai szigettel növekedne, ha a román javaslat alapján újrarajzolnák a határt.
Diaconescu mindennek a tetejébe a 891, magát románnak deklaráló bolgár állampolgár ügyét is kiemelte, szerinte Szófiának a román kisebbség jogait be kell tartania és nem szabad más néven illetni õket, mint a hivatalos megnevezésük. A külügyminiszter arra utalt, hogy Bulgária nem ismeri el a kisebbségek meglétét, hanem etnikai csoportokként tartja számon õket. Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter kijelentette, hogy a bolgár alkotmány nem tesz különbséget az ország állampolgárai között és kizárólag etnikai alapon tudja õket csoportosítani. A közelmúltban Románia akadályokat gördített Szerbia európai integrációs törekvései elé az ott élõ román kisebbség jogainak kérdése miatt.
Mint korábbi háttérelemzésünkben írtuk, Románia és Bulgária között a történelem során többször volt területi nézeteltérés, leghíresebb a II. Balkáni-háború után felmerült dobrudzsai kérdés, amelyet a Craiovai egyezmény rendezett. Úgy látszik a régi gondok új körítésben a XXI. század Európai Uniójának keretein belül is felmerülnek.
Link