Posta Imre weboldala

Ha nem esik hamarosan, újabb rekordaszály jön idén
Irta: Olvaso - Datum: 2012. March 24. 10:51:02

Teljes hir

Márciusban aligha lesz már esõ, és ezzel már majdnem negyedévnyi csapadék hiányzik Magyarországon a talajból pont akkor, amikor a növényvilág éledezne. Ez sokba kerülhet még nekünk: köbméterszám kell locsolni a füvet és drágább lehet az élelmiszer is.

Önnek rossz napja lesz attól, ha esik az esõ? Fontolja meg! Ma, a meteorológia világnapján azt javasoljuk: inkább akkor legyen szomorú, ha ismét hét ágra süt a nap az égszínkék égbolton, amelyen legfeljebb ártatlan bárányfelhõk kergetõznek.
Ugyanis jelen pillanatban elég jó esélye van annak, hogy soha nem látott szárazság és súlyos hõség lesz a nyáron. Az Esõtánc.hu összesítette több jelentõs nemzetközi kutatóintézet hosszú távú elõrejelzését, amelyek arra jutottak: az átlagosnál sokkal forróbb és némileg szárazabb nyár lehet az idei.
A július és az augusztus extrém meleg lehet. A szokatlan hõség egész Európát letaglózhatja, de különösen a Kárpát-medencét, ahol az átlagosnál kissé melegebb és kissé szárazabb március után egyre növekszik a melegebb hónapok valószínûsége. „Igen ritka, hogy az összes kutatóintézet elõrejelzése megegyezik abban, hogy a megszokottnál melegebb nyárra kell készülni” – magyarázza az adatokat a portál.
Extrém lett az idõjárásunk
Ha valóban így alakul, akkor a februári súlyos fagyok után a száraz hõség lehet a második súlyos csapás a kertészeknek és gazdáknak – és végsõ soron mindenkinek, aki eszik. „Az ilyen hosszú távú elõrejelzések nem annyira megbízhatók, hisz a légköri jelenségek rettentõ bonyolultak, ezért erõs fenntartásokkal kell kezelni az eredményeket” – húzza alá Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa. „Tavaly és tavalyelõtt is rekord év volt a csapadékban: elõbbi szárazságot, utóbbi pedig csapadékbõséget hozott – és egyiket sem tudta egyetlen modell sem elõre jelezni.”
Ugyanakkor azt meg lehet állapítani, hogy a március volt a második hónap tavaly november után, amely szélsõségesen kevés csapadékot mért: az ország jelentõs részén egyetlen milliméternyi esõ sem esett, és az OMSZ elõrejelzése szerint ebben a hónapban már nem is fog.
Már most háromhavi esõ hiányzik
Ma az ország jelentõs részén a talaj felsõ egy méterébõl (innen táplálkoznak a növények) több mint 100 milliméternyi csapadék hiányzik ahhoz, hogy ne minõsüljön vízhiányosnak. Ez azt jelenti, hogy áprilisban, amikor általában 46 milliméternyi csapadékra lehet számítani, majdnem háromhavi adagnak kellene esnie. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy tavasszal havonta akár 60-90 milliméternyi víz szimplán elpárolog, míg nyáron még ennél is több, havi 180-210 milliméternyi is.
„Ahhoz, hogy ne legyen komoly vízhiány, hetente 15-20 milliméter esõre lenne szükség” – mondja a meteorológus. Volt már erre példa (tavalyelõtt), ám ezt összességében nem tartja túl valószínûnek. Június a legcsapadékosabb hónapunk, talán majd akkor jön pár nagy zuhé. Ám a helyzet még annyival is rosszabb a tavalyinál, hogy akkor még a 2010-es özönvízszerû esõzések miatt volt a talajban víztartalék. Idén már nincs. „Aki tud öntözni, készüljön rá, hogy idén nagyobb jelentõsége lesz, mint tavaly” – tanácsolja.
Szomjan halhat a friss vetés
A növényeknek természetesen nincs szükségük optimális mennyiségû vízre a túléléshez, ám azt Vadász Vilmos szerint már most látni, hogy az a víz, ami jelenleg a talajban van, kevés lesz ahhoz, hogy a tavaszi vetés során kikelt magoncok túléljenek és növekedjenek.
Egy, az AgroNapló.hu-n megjelent cikk szerint az aszály az egyik legnagyobb kihívás a termés szempontjából. Ha magonckorukban éri például a kukoricákat a szárazság, akkor 5-10 százalékkal esik vissza a terméshozamuk. Ám a legrosszabb az, ha mondjuk virágzáskor nem jutnak vízhez: a kukoricatermés felét is bukhatja a gazda.
A vízhiány nemcsak az egynyári zöldségeket és gabonákat bünteti: még a híresen szárazságtûrõ olajfáknak is több száz liter vizet adnak akkor, amikor a virágokból gyümölcs lesz, illetve a bogyók érése idején. „Nehéz eltalálni a jó idõpontot: ha túl hamar öntözünk, az vízkidobás, ha túl késõn, akkor csökken a bogyók olajtartalma” – magyarázza egy a mediterrán kertészeknek szóló egyesületnek (Mediterranean Garden Society) írt cikkében egy brit kertész. Ez az öntözési stratégia, miszerint csak a legszükségesebb idõben locsolnak, de akkor elárasztják vízzel a növényeket, egyébként jó elgondolás lehet nálunk is, ha beüt a szárazság.
A búza – és a kenyér ára – már most bánja
Békés megyében már most baj van. Október és március között mintegy 200 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a szokásosnál, s most az õszi búza állapota a békési gazdák szerint mintegy 24 ezer hektáron, a vetésterület 25 százalékán kritikus. A békés megyei termelõk tavaly õsszel közel tízezer hektárral kevesebb területen vetettek õszi búzát, a rendkívüli õszi aszály miatt a földek egy része alkalmatlan volt vetõágy elõkészítésre.
Békésben van az ország szántóföldi vetésterületének tíz százaléka, s az itt termett gabonát jellemzõen országhatáron belül értékesítik. Így jelzésértékû, hogy a békésiek a búza „jó áráról” beszélnek. Ez nekünk, fogyasztóknak semmi jót nem jelent ugyanis. Tíz százalékkal eleve nõttek a gazdák költségei, s már most látni, hogy több lesz a kereslet, mint a kínálat, ami szintén drágulást vetít elõ.
Másutt is látható a csapadékhiány. Petõházi Tamás, a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezetõ titkára és Tóth István, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének (MOSZ) titkára is arról beszélt az MTI-nek, hogy sok volt a gyenge minõségû vetés õsszel, így most tavasszal is változatos képet mutatnak a búzatáblák. Néhol jól látható a csapadékhiány. Ha nem fordul csapadékosabbra az idõjárás, a gazdálkodók nehéz éve elé néznek az idén, mondták.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szintén arról beszélt, hogy a csapadékszegény idõjárás miatt talaj víztelítettsége elmarad a kívánatostól. Ez egyben rávilágít az öntözött területek növelésének fontosságára is, amely jelentõsen erõsíthetné a magyar termelõk versenyképességét - tette hozzá. Az áprilisban kezdõdõ, október-novemberig tartó szezon ugyanakkor, megfelelõ idõjárás mellett még lehet kedvezõ, véli.
Másutt súlyos szárazság van
Hatalmas szárazság pusztít Argentína középsõ részén és Paraguay 17 tartományában, utóbbi már élelmezési vészhelyzetet hirdetett a mezõgazdasági termelõk megsegítésére, akik a várt termésük akár 30-50 százalékát is elveszíthetik az idén.
Mindeközben folyamatosan nõ a szójabab – melynek második legnagyobb exportõre Argentína – a világpiaci ára a kínálatcsökkenés miatt. Helyi szakértõk szerint a gyapot- és szentjánoskenyér-termés is jelentõsen kevesebb lesz a vártnál.
Anglia és Wales nagy részén, Nagy-Britannia legfontosabb mezõgazdasági vidékein öt hónapja nem esett elegendõ mennyiségû csapadék. Hó hullott, de hamar elolvadt, nem tudta pótolni a tározókból eltûnt vízmennyiséget. Ha így megy tovább, nyárra komoly vízhiány és aszály várható.
Márciusig az átlagos éves csapadék 120 százalékának kellene lehullania, hogy a vidék vízháztartása rendbe jöjjön. Erre azonban a meteorológusok szerint nincs esély. A vízmûvek máris felkérte az érintett vidékek lakosságát, hogy kádfürdõ helyett rövid tusolással tisztálkodjanak.
A maja civilizáció elpusztításához egy gyenge aszály is elég volt
Eddig azt gondolták a történészek, hogy egy súlyos szárazság vetett véget a maják fejlett civilizációjának. Most azonban a mexikói Yucatan Center for Scientific Research és a brit University Southampton közös kutatása mást derített ki – írta februárban a Mancs.hu.
A kutatás során azt állapították meg, hogy maximum 25-40 százalékkal esett kevesebb csapadék a szokottnál abban az idõben, amikor eltûnt a maják õsi, nyelvérõl, matematikájáról és csillagászatáról ismert kultúrája.
A nyári vihartevékenység csökkenése következményekkel járt: a tavakból gyorsabban párolgott el a víz, mint ahogy friss csapadék került volna a helyébe,
Ez egyébként az elõ olyan kutatás, amely megpróbálta meghatározni, hogy mennyivel csökkent az esõ i. e. 800 és 950 között, amikor a maja civilizáció kihalt. A megállapításokat korábbi csapadékmennyiség-változásokra és a sztalagmitok, valamint a sekélyvízi tavak vizsgálatára alapozzák a szerzõk.
Link