A jordániai "Foszfát-gate"
Irta: Olvaso - Datum: 2012. March 26. 09:07:20
Éles vitáktól hangos a jordániai parlament a foszfáteladáshoz kapcsolódó pénzügyi visszaélés ügyében, amelytõl meglehetõsen puskaporossá vált az ország politikai és közéleti légköre a közelmúltban.
Teljes hir
Éles vitáktól hangos a jordániai parlament a foszfáteladáshoz kapcsolódó pénzügyi visszaélés ügyében, amelytõl meglehetõsen puskaporossá vált az ország politikai és közéleti légköre a közelmúltban. Múlt vasárnap a jordániai parlament tizenkét tagja benyújtotta lemondását, miután az ország történetének legnagyobb korrupciós botrányának napvilágra kerülése után a törvényhozás nem fogadta el, hogy igazságügyi vizsgálat induljon magas rangú politikusokkal, köztük a korábbi miniszterelnökkel szemben.
Az elmúlt idõszakban kevéssé a nemzetközi figyelem radarján lévõ Jordániában a közélet minden területe összekuszálódott valamelyest. Immár nemcsak a demokratikus reformok társadalmi követelése, amely egy erõs és legitim kezdeményezés, vagy az alkotmánymódosítás folyamata, és a szabad és tiszta választások felé vezetõ út végigjárása, hanem újabban, és különösen intenzíven pedig bizonyos politikai szereplõk esetleges érintettsége a „Foszfát-gateben” az, ami a közel-keleti országot napjainkban fogalkoztatja.
A jordániai pénzügyminisztérium
A már külföldre is elhallatszó közéleti kakofónia tetõpontját március 11-én érte el, amikor tizenkét parlamenti képviselõ mondott le mandátumáról azt követõen, hogy március 7-én, heves viták után a törvényhozás elutasította egy parlamenti bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az elõzõ miniszterelnökre, Márúf Bakhítra is terjedjen ki az állami foszfátbányák „alkotmányellenes” értékesítésének vizsgálata, az õ esetleges érintettsége miatt. A javaslat hét további minisztert, valamint az uralkodót a központi kormánnyal, és más hatóságokkal összekötõ Hásemita Királyi Udvar korábbi vezetõjét, Bászim ’Awadulláhot is megnevezi.
A foszfáteladás ügye csak egy a nemrég napvilágra került korrupciós botrányok sorozatában. Idén február elején az igazságszolgáltatás horgára akadt egy “nagy hal”, Mohamed al-Dahabi, a titkosszolgálatok korábbi feje. Õt pénzmosással és közpénzek sikkasztásával vádolják.
Egy további „kövér macska” (ahogy a jordániai köznyelvben utalnak rájuk) a korábbi ammáni fõpolgármester, Omár Mání, akit tavaly év végén vettek õrizetbe, vélt vagy valós hivatali visszaélései miatt. Mellette mások is érintettek az Ammáni Helyhatóság hat fõbb, korrupciós „forró sztorijában”, így Mání helyettese, Emír Basír, és az állami közlekedési vállalat, az al-Mutakámila egyik fõ részvénytulajdonosa, George Abú Khádir is.
Az ugyanis, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság lépett a „Foszfát-gate-ben", illetve az, hogy 2011 végén a társadalmi elégedetlenség által is megkövetelt korrupciós bálnavadászat al-Khaszauneh kormánya részérõl lendületes kezdetet vett, szedve áldozatait, egyiket a másik után, biztató, ám a konkrét eredmények ebben a jogi és erkölcsi kérdéskörben még váratnak magukra, miközben a társadalom vagyoni különbségei immár riasztó méreteket öltenek, és hozzávetõleg egy millió jordániai él a szegénységi küszöb alatt.
Ez egy képaláírás - MÓDOSÍTANDÓ
A közpénzek elherdálása évek óta tart az országban, és vélhetõen nemcsak Szaddám Husszein korábban idemenekített, dollár-százmilliókra tett vagyona veszett oda az állami projektek és finanszírozásuk beláthatatlan szakadékában. Éppen ezért, az elszabadult korrupció megfékezése lehetne az, amely elemzõk szerint távol tarthatná a szikrát attól a bizonyos foszfátos-lõporos hordótól.
Link