Posta Imre weboldala

MAGYAR MÉRFÖLDKÖVEK a tudomány felé vezetõ úton
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 01. 13:34:05

Teljes hir

vitéz Hamvas J. József A Rákóczi Alapítványnak a második ezeregyszázéves évfordulóra készült munkája 1996 Kivonatok
Mikor több mint negyven évvel ezelõtt elõször kezdtem gyûjteni ezt az anyagot és felfedeztem mérhetetlen, majdnem kimeríthetetlen gazdagságát, boldogság és lelkesedés ragadott magával. E lázas munka közepette elhatároztam, hogy e bõ kincset meg kell osztanom a magyar fiatalsággal és a világgal.

Kezdetként képzeljük el, hogy a tudomány hosszú országútját egy idõgép segítségével járjuk be, melynek lámpáival csak a magyar mérföldköveket világítjuk meg.

Nézzük csak! Mi lehet ez a négykerekû, acélrugókon függõ jármû? Ez az acélrugós jármû eredetileg a Komárom megyei Kócs faluból jött, ami megmagyarázza nevét: Kócsi. E 14. századbeli szó az alapja a német Kutsche, az angol coach kocsit jelentõ szónak. Itt ugyancsak meg kell jegyeznünk azt, hogy magyar lovasok ajándékozták meg a világot a kengyellel. A kovászos kenyér is magyar találmány. Magyar lovasok kenyere volt, akik ezt vitték magukkal a szárított és porrá tört hússal együtt katonai útjaikon. Az Encyclopaedia Britannica szerint a rézfeldolgozás is magyar találmány.

Az elsõ magyar iskolát a tizedik század fordulóján alapította Géza fejedelem, a Szent Benedek renden belül.

Az elsõ magyar egyetemet Nagy Lajos királyunk alapította a 14. században Pécsett. A Buda-i egyetemet Zsigmond király alapította a 14. század elején. A négytagozatos Pozsonyi Egyetemet 1467-ben építették, a nagyszombati Pázmány egyetem 1635-ben nyitotta meg kapuit, 1777-ben Budára költözött, majd Pesten állapodott meg.

Könyvek szükségesek a tudományos ismeretek terjesztéséhez. A legelsõ könyvet Mátyás király uralkodása alatt nyomtatták Magyarországon, megelõzve Angliát, Svédországot és Spanyolországot.[1] Ezt 1483-ban Budán nyomtatták Hess Endre nyomdájában; a könyv címe a jellemzõ: "Chronica Hungarorum".

Az elsõ közkönyvtár már a 15. században mûködött Bártfán. Az egyház mûködtette és késõbb a helyi hatóságok vették át.

Az elsõ jelentõs számtan-tanulmányt Mester György írta latin nyelven, a Németalföldön, 1499-ben.

Bagellardus Pál 1472-ben már írt könyvet a gyermekbetegségekrõl; János 1358-ban írt az orvostudományról; Dénes oktant (logikát) tanított 1474-ben a bolognai egyetemen, ahol Gergely is ugyanezt tanította.[2]

Budai Briccius a prágai egyetem rektora volt 1415-ben, ugyanezen idõ alatt Pannonius Christopher is ezt a tisztet töltötte be egyszer, Bálint pedig négyszer volt a Kõnigsbergi Egyetem rektora.

A Bécsi Egyetemnek 1413 és 1639 között 139 magyar egyetemi tanára volt, s az 1500-as években rektora is magyar, Hungarus Ladislaus.

Zsámboki János (1531-1584) történész volt. Könyvtárának megmaradt darabjaiból szedte össze és alkotta Miksa császár a saját könyvtárát, melyek között Mátyás király híres Corvinái is szerepeltek.

Egy papírgyárat Margittan alapítottak 1546-ban, messze megelõzve ezzel Angliát. A 16. század közepén I. Erzsébet angol királynõ bányászokat hozatott Légrádról Angliába, hogy megtanítsák az ottaniakat a korszerû bányaszerkezet építésére, s arra, hogy hogyan lehet alagutakat vízmentesíteni. Ugyanezen bányászok vezették be a vonatok fa-vágányon való közlekedésének a módját. Az angolok megtanulták a házak faszerkezetek való építését, melyet a mai napig is "Hungarian riffle"-nek hívnak; a vasolvasztó kohókat "Hungarian mill"-nek hívják Angliában.

Ugyancsak magyar alapozta meg az angol üveg-ipart 1556-ban. A Worchester-Strombridge üveggyár melletti dombot máig is "Hungarian Hill"-nek, magyar dombnak hívják.

Rettenetes Iván[3] magyar kohósokat alkalmazott olvasztó-kohóinál.

A 16. században a magyarok Verancsics Faustus-tól (1551-1617), a veszprémi vár kapitányától örökölték a merõleges tengelyû szél-turbinát. Ugyancsak õ volt az ejtõernyõ felfedezõje, ami a török elõl való menekülõk elõtt nyitotta meg az utat.

Ségner János (1704-1777) fizikus és orvos Pozsonyban született. Szakmai útja a Jénai Egyetem tanáraként kezdõdött Németországban, Göttingen és Halle közbeesõ állomásokkal. Segner volt az elsõ, aki elõször fedezte fel azt, hogy a fény idõben terjed. Legjobban ismert találmánya a Ségner kerék, mely a reactive turbinák és motorok õse, s ezeket a mai lökhajtásos gépeknél is használják.

Balsaráti János Vitus (1529-1575) V. Pál pápa orvosa volt. Gyöngyösi János (1707-1769) Erzsébet és Katalin orosz cárnõk udvari orvosa volt.

A világ elsõ Mûszaki Intézete, a budai Institutum Geometricum 1782-ben nyitotta meg kapuit.

A találékony Kempelen Pázmándi Farkas (1734-1804) Pozsonyban született. Nagyon alapos megfigyelésen alapuló beszélõ gépeket és motoros szövõszékeket szerkesztett, valamint õ szerkesztette a pozsonyi pontonhidat. Õ volt az elsõ, aki vakok számára olvasható írásrendszer kialakításán dolgozott. Legragyogóbb találmánya a sakkozó gép.

Jelki András (1730-1783) egy bajai kalandvágyó szabó volt, aki a Holland kormány japán követe lett.

Benyovszky Móric (1741-1786) a kalandok legendás szerelmese a lengyel szabadságharcokban küzdött, ahol az oroszok elfogták, és Kamcsatkába hurcolták. Késõbb megszökött. Háromszáz katonával - hogy az õt küldõ franciákat csodálatra késztesse - Madagaszkárba ment, ahol e sziget szeretett kormányzójává vált.

A következõkben kétszeres mérföldkõ hirdeti a magyar elme nagyszerûségét apa és fia, Bolyai Farkas (1775-1856) és Bolyai János (1802-1860) személyében. Farkas a számtantudomány tanára volt a Marosvásárhelyi Egyetemen. Munkája a "Tentamen" (1831) a korszerû algebra és mértan elõfutára. János apja könyvének utószavában bevezette és okszerûen kapcsolta össze az új. hiperbolás mértan alapvetõ tételeivel. Ez a mértan nem nyugodott már Euclides tételein. "Új világot teremtettem a semmibõl", írta. Munkája nagy hatással volt a tudomány és bölcselet lendületes további alakulására. Coolidge nézete a következõ: "Munkája mérföldkõ az emberi gondolkodás történetében."

Miért világít a következõ mérföldkõ oly erõvel? Semmelweiss Ignác (1818-1865) neve áll rajta, aki Budán született. Lángesze diadalmaskodott a gyermekágyi láz felett, ami oly sok áldozatot követelt abban a korban. Az emberi tudatlansággal vívott megrázó és eredménytelen harca a magyar értelmiség kegyetlen sorsát mintázza. Frank D. Slaughter a következõket mondta errõl a nagy magyar orvosról kiváló könyvében: "An Immortal Magyar, Semmelweiss, The Conqueror of Childbed Fever." (A halhatatlan magyar Semmelweiss, a gyermekágyi láz feletti gyõztes.")

Mokcsai Haraszty Ágoston (1812-1869) 1840-ben érkezett Amerikába. Az angol Bryand-al alapították meg azt a várost, amit ma Sauk City-nek hívnak. Wisconsin államban komlót kezdett termelni, mely megalapozta a ma jól ismert söröket. Késõbb bortermelésnek szentelte idejét, s a Magyarországról hozott alanyok segítségével honosította meg a Tokaj-i szõlõt Californiában.

Xanthus János (1825-1897) népességföldrajzi és kõzettani gyûjteményét nagyra értékeli a washingtoni Smithsonian Intézet.

Pulszky Ferenc (1814-1894) a Harvard egyetem legismertebb tanárai közé tartozik.

Bettelheim Sámuel Amerika legnagyobb kutatói közül is kitûnik; a japán Riu-Kiu szigeten szobrot állítottak tiszteletére.

Makk József alapította Amerika elsõ mérnöki katonai egyetemét.

Asbóth Sándor (1811-1868) tervezte New York városát. Õ volt az, aki Orsovánál elrejtette a Magyar Szent Koronát, amikor elmenekült Magyarországról.

Az amerikai polgárháborúban 5 vezérõrnagy, 2 altábornagy, 15 ezredes, 2 alezredes, 133 õrnagy és 184 egyéb rangos tiszt képviselte a magyarságot.

Jávorka Ádám (1683-1747) az orosz hadsereg tábornoka volt.

A lovas katonaságot világszerte a magyar huszárság után mintázták. Ez megmagyarázza azt is, hogy miért vette át minden nemzet a magyar huszár nevet és egyenruhát. A franciák a lovas katonaság "pelisse"-ét dolman-nak, a zsinórozást soutach-nak, a csákót chacon-nak nevezik.

A Szent Benedek rendjébe tartozó Jedlik János (1800-1895) a pesti egyetem természettan és erõtan (mechanika) tanára volt. Õ alkotta az elsõ villamos motort 1828-ban, s miután megoldotta a dinamó elvét, s hogy bizonyítsa számításai helyességét, õ alkotta az elsõ dinamót. Villamos motorját 1852-ben mutatta be tanítványainak elõször, 18 évvel elõzve meg Siemens-et.

Irinyi János (1817-1895) volt a biztonsági gyufa feltalálója.

A kanadai búza a magyar durum búza meghonosításából származik.

A fogoly (madár) Magyarországból vándorolt Kanadába, ahol most Hungarian Partridge néven ismert.

Alexander Graham Bell -- Thomas Alva Edison-al együtt, a távbeszélõ feltalálója. De Edison elismerte, hogy barátja, s elsõ munkatársa, Ditrói Puskás Tivadar (1844-1893) segítsége nélkül a távbeszélõ soha nem terjedt volna szét a világon ilyen gyorsan. Ezt Puskás találmányának, az igen ötletes kapcsolótáblának tudta be. Puskás építette Párizsban az elsõ kapcsolótáblát és bevezette a távbeszélõ hírrendszert Budapesten. Kedves történet kering a "halló" bejelentkezéssel kapcsolatban. Edison másik munkatársa, Fodor István (1856-1929), akit jobb kezének nevezett, ugyancsak magyar volt. A két magyar mérnök két különbözõ városban várta egy kísérlet eredményét: amikor Puskás meghallotta barátja hangját azt kiáltotta: "hallom, hallom!" A történet szerint ez az alapja a telefonba mondott "Hello"-nak.

Pulitzer József (1847-1911) Makón született, s Amerika legnagyobb újságját alapította The World címmel, s õ építette az elsõ felhõkarcolót és hírügynökséget is. A Pulitzer díjat évente osztják ki a legjobb regény, színdarab, történelmi munka, zene, vagy a legjobb újságíró jutalmazására.

Bánki Donát (1859-1919) a GANZ gyár vezetõ fõmérnöke a budapesti Mûegyetemen a vízmûvek, compresszorok és gõzturbinák tanszékén.

Õ és Csonka János (1862-1939) tervezte az elsõ karburátort. Õ tervezte az elsõ használható repülõmodellt, valamint õ tervezte és alkotta azt a motort és turbinát, ami a nevét viseli.

Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A váltóáramú villamos mozdonya a mûszaki és villamos megoldások összhangba hozott megoldása.

Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) a világ egyik legnagyobb villamossági-szakértõje volt, a magyar villamossági ipar megalapítója. 1884-ben Zipernovszky Károly (1853-1942) és Déri Miksa (1854-1938) közremûködésével az elsõ transformátort tervezte meg. Zipernovszky felfedezte az elektromos hullámvevõt, a drótnélküli táviró egyenirányítóját. Déri megtervezte az Észak-olasz erõmûvet az olasz Tirolban.

Az elsõ földalatti villamos vonat Európában Budapesten nyitotta meg kapuit a Millennium évében, 1896-ban.

Hermann Eugene építész tervezte és építette meg a braziliai Rio de Janeiro hajóállomását. A velencei Kiállítási Palotát is egy Bajan nevezetû magyar és a portugál Lisszabon hajóállomását a budapesti Engberth építette.

Jendrassik György (1898-1964) mérnök a világszerte ismert gáz-turbinát építette.

Pollák Antal (1865-1938) és Virág József (1870-1909) voltak az expressz távirat feltalálói.

Mihály Dénes (1906-1963) mérnök fejlesztette ki a távolbalátót. Javított példányát még mindig használják Németországban és Nyugat-Európa szerte.

Dr. Dorogi István és Lajos nevét dicsérik a gyermekek a felfújható gumilabda és úszó-játékok mûszaki megoldásáért.

Sok magyar feltaláló munkáját dobta a szemétkosárba a Bécsi Védelmi Osztály, s ezek között volt Dr. Steiner - páncélautója és tankja 1910-ben.

Litfas, a soproni nyomdász találta fel a kivilágított hirdetõoszlopot.

Dr. Schick Béla amerikai lakós fedezte fel azt a vizsgálati módszert, melynek segítségével a diftéria iránti érzékenységet lehet megállapítani.

A két Korányi testvér, valamint Tauffer, Verebély, Herzog, Nékám és
Ádám, a világ legnagyobb orvosai közé tartoznak.

Vámbéry Ármin -t (1832-1913) Angliában a legnagyobb kelet-kutatók közé sorolják. Õ volt az elsõ, aki Teheránba és az ázsiai Samarkandba utazott.

Sir Stein Aurél (1862-1946) a londoni Földrajzi társaság tiszteletbeli tagja.

Havas Károly (1881-1960) alapította a világ elsõ hírügynökségét 1835-ben.

Asbóth Oszkár (1881-1960) kutatásainak legnagyobb eredménye a vitorlázó repülõgép. 1928. októberében az elsõ helikopter kísérleti útja a Rákos repülõtérrõl indult. Maga a helikopter is magyar találmány.

Dr. Fonó Albert gépészmérnök benyújtotta ajánlatát az ausztriai haderõkhöz 1915 februárjában a jet-meghajtású repülõgépek gyártására. E gondolatát elvetették, mint egy különc elme hóbortját. Ennek ellenére Fonó kartársunk tovább tökéletesítette találmányát az elsõ világháború után és a német szabadalmi szakosztálynak nyújtotta be 1918-ban, melyért a szabadalmat 1932-ben kapta meg. Napjaink korszerû repülõgépei hirdetik a magyar feltaláló rendkívüli tudását, erõs akaratát és kitartását.

Több évvel ezelõtt az amerikai belügyminiszter nagyszerû estélyt rendezett a magyarok tiszteletére. Egy pohár pezsgõvel köszöntötte a meghívottakat. Egy hatalmas csillár alá állva, a következõ kérdést intézte a jelenlevõkhöz: "Hölgyeim és Uraim, tudják-e, hogy az amerikai kormány tíz tanácsadója közül nyolc magyar?" Nemcsak a vendégeknek, de sok magyarnak sem volt errõl tudomása, annak ellenére, hogy igen nagy megtiszteltetés az, hogy a világ leghatalmasabb országának tanácsadói honfitársaink voltak (1955).

Elõször is a magyar orvosok, számtantudósok és atomkutatók említése a fontos, mivel szerepük nagy hatással van az emberiség történelmére.

Kármán Tódor (1881-1949) Budapesten született, s elismerten az aerodinamika vezetõ tudósa. A légörvények elmélete nélkül a hang terjedésénél gyorsabb repülõgépek nem volnának lehetségesek. Nincsen az aeronautikának egyetlen területe, mely nem gazdagodott volna tudományos munkásságával.

Margittai Neumann János (1903-1962) korunk egyik legnagyobb számtantudósa volt. Budapesten született, meghívták a híres Princeton és Harvard egyetemekre. Tanácsolta és erõsen támogatta a szuper-gyors számítógépek megalkotását, mely nélkül Amerika soha nem érhette volna el felsõbbrendû vezetõ szerepét az ûrkutatás és ûrutazás terén. Büszkén vallotta és hirdette magyarságát. Egyszer egy hivatalos ebédnél hallotta, hogy a jelenlevõk szidták a magyarokat, s veszekedõseknek mondták õket. Erre õ gyorsan megjegyezte: "Én is magyar vagyok!", ami a szidalmazót gyorsan elnémította. Nem sokkal Neumann halála elõtt egy tolószékben elvitték a Fehér Házba és Amerika elnöke (Eisenhower) megható szertartás keretén belül ez ország legnagyobb kitüntetését (Freedom - Szabadság) tûzte mellére.

Szilárd Leo (1898-1946) a négy magyar egyike volt, akik vezetõ szerepet játszottak az atom energia használatával kapcsolatban. Enrico Fermivel dolgozott együtt, s az elsõ láncreakciót õk hozták létre, ami most nevükkel van fémjelezve. Szilárd volt az elsõ, aki plutóniumot használt az atomreakció elõidézésére.

Wigner Jenõ (1902-1995) ugyancsak tagja volt a magyar "atom-quartet"-nek. Budapesten született, tanulmányait Berlinben végezte, majd késõbb a Princeton egyetem tanára lett. 1942 és 1945 között atomkutatással foglalkozott Amerika elsõ, legnagyobb atom-laboratóriumában, a Chicago egyetemen. 1952-tõl vezetõ szerepe volt az atomerõvel foglalkozó bizottságnál, mint tanácsadó szakember.

Margittai Teller Ede (1908-) volt a "Magyar quartet" oszlopos tagja Szilárddal, Neumannal és Wignerrel együtt. Budapesten született, a Chicago egyetemen nyert beosztást, ahol a világtörténelmet írták azokban a napokban. A Los Alamos laboratóriumában és a Chicago egyetemnél dolgoztak együtt, s megoldották az atombomba gyártásának nehézségeit. Az elsõ két bombát az õ irányítása mellett készítették el és késõbb Los Alamosban tették próbára elõször. Még fontosabb szerepe volt a hidrogénbomba létrehozásában, s ezért hívják ma is a H-bomba atyjának.

Bay Zoltán (1900-1994) atommérnök Békés megyében született és Budapesten, majd Berlinben tanult. Egy nagy magyar villamos társaság, az Egyesült Izzó tudományos laboratóriumában dolgozott. Itt világhírre tett szert, amikor sikeresen megmérte a föld és hold közötti távolságot radarral. Elismerést érdemel a "villamos agy", a számítógép tökéletesítéséért is.

A mesterséges bolygók (satellite) tervezésében és alkotásában a következõ tudósok vettek sikeresen részt: Gosztonyi Pál, Korda János, Földes Péter, Lovas Endre.

Sziegmeth Alfréd ellenõrizte és irányította a Pioneer kutató mesterséges bolygóit Amerikában, egy 600 fõs munkaerõ létszámmal rendelkezõ hely vezetõjeként.

Pavlics Ferenc gépészmérnök a hold-kocsi (moon buggy) tervezõje és alkotója. Legnagyobb csodálkozásomra megtudtam, hogy a magyar Domokos István tervezte a holdkutató kísérleti rakéta (LEM) motorját az Apollo ûrhajó számára.

A már elhalálozott Dr. Selye János barátom a Montreal egyetemen végzett kísérleteket az emberi stress-el kapcsolatban.

Bíró László János (1900-), Budapesten született újságíró tervezte a golyós-tollat; Argentínában ezt egyszerûen a BIRO-nak nevezik feltalálója után.

Nem felejthetjük el a két Rubikot, atyát és fiát. Rubik László a sikló repülés úttörõje volt; milliomos fia a Rubik kocka lángeszû feltalálója.

Nagy élvezet volt számomra, amikor egy új bélyegsorozatot fedeztem fel, mely a magyar Nobel díjasokat ábrázolja a Hungarian News 1989. március 20.-i számában. A bélyegeket kísérõ szöveg kijelenti, hogy ez a bélyegsorozat egyedülálló, s soha nem létezett ezelõtt! "A halhatatlanok gyülekezete" cím alatt minden nyelven. A Magyar Tudományos Akadémia összegyûlt e bélyegsorozat kiadása alkalmából. Az elõadók egyike, Palló Gábor a vegytan kandidátusa körvonalazta e gyûlés fontosságát: "Amikor egy ország nehéz körülmények között van, valami olyan erõforrást keres, ami öntudatát erõsíti. Így a múlt hõsei felé fordul, a mûvészet és tudomány óriásai felé."

Nézzük meg tehát a Nobel díjasokat:

Lénárd Fülöp, (Pozsony 1862 - Messelhausen 1947) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nobel díját 1905-ben kapta a phosphorencia terén végzett kutatásáért. A photoelektromos hatásokkal kapcsolatos elmélete máig elfogadott.

Bárány Róbert, (1876-1936) orvos, orvosi Nobel díját 1914-ben kapta a belsõ fül egyensúlyszervével kapcsolatos kutatásáért.

Zsigmondy Richárd Adolf, (Vienna 1865 - Göttingen 1929) fiziókemikus, Nobel díját 1926-ban kapta a kolloid-kemikai kutatásáért, s az ultramikroszkóp feltalálásáért.

Margittai Szentgyörgyi Albert (1893-1986) orvos és vegyész, Nobel díját 1937-ben kapta a biológiai égésekkel kapcsolatos kutatásáért, s a C vitamin szerepének a felfedezéséért.

Hevesy György József, (Budapest 1885 - Friburg 1966) vegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Hafnium felfedezõje Nobel díját 1944-ben kapta a rádióaktiv izotópok, mint jelzõk szerepének használatáért a vegyi kutatásban.

Békésy György, (1899-1972) fizikus, orvosi Nobel díját 1961-ben nyerte el a fülben levõ helix-el kapcsolatos kutatásaiért.

Wigner Jenõ , (Budapest 1902-1994) Nobel díját 1963-ban kapta a nukleáris reakciók diszperziójával kapcsolatos elméletéért.

Gábor Dénes, (Pest 1900-1979) villamosmérnök Nobel díját 1971-ben kapta a holográf feltalálásáért, mely a tökéletes, háromdimenziós fényképezést tette lehetõvé. Ugyancsak tökéletesítette az elektron-mikroszkóp mágneses lencséjét.

Oláh George, (Budapest 1927-) A Locker Research Institute hydrocarbon részlegének igazgatója Amerikában. A Piarista gimnázium tanulója volt. Kanadába 1964-ben érkezett, késõbb az U.S.A-ba költözött, s 1994-ben Nobel díjat kapott a hydrocarbonok vegyi reakciójával és transformálásával kapcsolatos kutatásáért és ezek leírásáért.

Harsányi John (Budapest, 1920-) A budapesti Fasori gimnáziumi érettségije után gyógyszerészetet tanult. 1950-ben feleségével és felesége családjával Ausztriába, majd Ausztráliába költözött, ahol befejezte egyetemi tanulmányait. Rockefeller fellowship-et kapott, majd késõbb az U.S.A. beli Berkeley egyetem hívta meg. 1994-ben két szaktársával osztozott a közgazdasági Nobel díjon.

Mindenek elõtt, értékeink tudatában kell lennünk. Tudnunk kell azt, hogy a szó, MAGYAR, mit jelent. Gyermekeinket büszkén és öntudatosan arra kell tanítanunk, hogy a magyarok a világ minden népével egyenlõk.

Szomorú tapasztalatunk, hogy senki sem fog nekünk segíteni, ha önmagunkon nem segítünk. Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, nekünk magyaroknak össze kell fognunk, együtt kell mûködnünk, egymást segítve, egységesen.

Utunk végére értünk. Tudom, hogy minden valószínûség szerint számos mérföldkõemlítés nélkül maradt. Mielõtt mindennapi életünkhöz térünk vissza, néhány másodpercnyi idõt töltsünk az elmondottak feletti elmélkedésre. Talán emlékezünk egy névre, különleges cselekedetre, eredményre, felfedezésre, amit magyarok adtak a világnak. Ha csak egy pillanatra is azt gondolod, hogy " Én is magyar vagyok, s boldog vagyok, hogy ezen országhoz tartozhatom" akkor e szerény munka máris elérte célját.

Kicsiny ország vagyunk! Nincsen turáni átok! Egy ország nagysága nem méreteinek függvénye, hanem értékeié.

Magyar hittel, magabiztosan jelentsük ki: Tudunk nagyságot elérni, ha összefoguk, önmagunkban bízva, s együttesen dolgozunk hazánkért.

Fordította Tomory Zsuzsa

vitéz Hamvas J. József tanulmánya után meg kell említenünk, hogy ilyen kimagasló eredmények nemcsak a múltban, de napjainkban is bõven tapasztalhatók. Néhány ilyen példa:

A Kanadai-Amerikai Magyarság 2005. június 22.-i számában például a következõ cikket olvashatjuk: Mi a magyar diákok tudományos sikereinek titka? cím alatt:

"A magyar diákok az egyik tudományos versenyt a másik után nyerik. Az Istenért, miként lehetséges ez? - indítja terjedelmes cikkét a cseh Gazdasági Napilap, amelyben a fiatal magyar tudósok eredményeirõl számol be. A cikk szerzõje szerint az eredmények a magyar nyelv páratlanul logikus felépítésének köszönhetõ, továbbá annak - szisztematikus gondoskodásnak - ahogy a magyar iskolákban a tehetségekkel foglalkoznak. Ezt a programot Zsolnai Tibor professzor dolgozta ki a kilencvenes évek elején, az általános iskolák számára, Tény, hogy elképedve áll a világ azzal a jelenséggel szemben, hogy szinte naponta születnek világra szóló magyar találmányok. A külvilág mindezt Magyarország tönkretételével és becsmérlésével honorálja."

Az idén május 8-14 között Arizona fõvárosában, Phoenixben került sor ötvenhatodik alkalommal a 21 év alatti tudósok olimpiájára, az Intel ISEF (Intel International Science and Engineering Fair) világversenyre. A versenyen, a többszörös elõzsûrizést követõen a felkért szervezetek nevében, több mint 50 ország fiatal tudósjelöltjei vehettek részt. Magyarországról tíz éve a Magyar Innovációs Szövetség jogosult résztvevõt javasolni a versenyre.

Ebben az évben hazánkat a Magyar Innovációs szövetség által szervezett 2004. évi Országos Ifjúsági Verseny egyik gyõztese Rátai Dániel képviselte egy olyan találmánnyal, amely minimális (kb. 25-30 ezer forintos) ráfordítással a közönséges személyi számítógépet háromdimenziós készülékké és egyben érintõképernyõs PC-vé képes változtatni. A tudományos-fantasztikus filmekbe illõ teljesítményt a nemzetközi zsûri számunkra példa nélküli elismerésben részesítette: összesen hat elsõ díjat ítélt oda a huszadik életévét e hónap végén betöltõ feltalálóknak.

14 kategóriában indult 1444 pályázó közül hárman részesültek abban a díjban, hogy részt vehetnek az idei Nobel-díjátadó ünnepségen - Rátai Dániel közöttük van. Ezen kívül megnyerte a világ legtekintélyesebb processzorgyártó cégének, az Intelnek a legjobb teljesítményért felajánlott díját (Intel Foundation Achievement Award), ebben összesen tizennégyen részesülhettek. Díjazásuk: 5000 dollár.

Rátai Dániel találmánya, mely nem csupán háromdimenziós megjelenítésre, hanem játékok új generációjának létrehozására, a legkülönbözõbb tervezõ, modellezõ, animációs, képességfejlesztõ és egyéb mûveletek 3D végzésére is alkalmas, ezt érzékeltetendõ a polihisztor Leonardo nevét viseli.

A számítógép-tudomány (Computer Science) képviselõi között kimagasló érdeklõdést keltve szerezte meg a katagória legjobbjának járó, abszolút elsõ díjat, ami további 5000 dollárt, egy Intel Mobile processzoros notebook-ot és az alma materének, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolának is, egy 1000 dolláros különdíjat jelentett. Ezen kívül a kategória két elsõ díja (3-3000 dollár) közül is az egyiket Rátai Dániel kapta.

Dollárban kifejezve, az elõbbiekhez képest szimbolikusnak tetszhet, de eszmei értéke felbecsülhetetlen annak a szakmai elismerésnek, amelyet a Számítástechnikai szövetség (IEEE Computer Society) és a Találmányi és Kereskedelmi Hivatalok Szövetsége (Patent and Trademark Office Society) fejezett ki elsõ díjával (700, ill. 200 dollár).

A Magyar Innovációs Szövetség által a korábbi években az ISEF "olimpiára" kiküldött fiatalok imponáló eredményekkel büszkélkedhettek, ez a hatszoros elsõség azonban - nemzetközi szinten is - teljesen példa nélkül álló.

Külön elismerésben részesült Bálint György tanár úr, aki felfedezte a fiatal tudós tehetségét és elindította a siker útján.

Peter D. Lax magyar származású matematikusnak ítélte a Norvég Tudományos akadémia "matematikai Nobel-díjként emlegett Abel-díjat, a differenciálszámítás területén elért eredményeiért.

Mindezeket az eredményeket hazánk szellemisége, egyedülálló nyelvünk tökéletessége egyengeti a megvalósulás útján.

A Magyar Vetés 1993-94 évi száma 19. oldalán Zombori Lajos ezt a következõkben fogalmazta meg: "A magyar nyelv megtartó ereje csudálatos. Az biztos, hogy a magyar nyelv õsisége, szépsége, változatossága, kifejezõ képessége és leírhatatlanul nagy megjelenítõ ereje olyan tisztánlátásra és ezáltal rendkívül következetes gondolkodásra nyújt lehetõséget, ami egyedülálló a maga nemében. Gondoljunk csak feltalálóinkra, íróinkra, matematikusainkra, zeneszerzõinkre, amikor is nyugodtan elfelejthetjük, mi több, kizárhatjuk a hozott genetikai kódot, mert azt már rég felülírta a gyémántkeménységû és kristálytiszta magyar nyelvi logika."

S Isten áldotta nyelvünk velünk van, míg szeretettel ápoljuk, õrizzük, s csorbítatlan fényében adjuk át a jövõnek.

Adjunk hálát a Jó Istennek, hogy magyarnak születtünk.

Tomory Zsuzs