Posta Imre weboldala

Háttéralkuk, titkos egyezségek
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 01. 13:50:27

Teljes hir

A világ fontos jelenségei, történései többségének még híre sem jut el az „egyszerû” állampolgárhoz. A maradék pedig szûrve, hamisítva, adagolva jut el hozzánk. Aki a tudomására jutottak alapján akarja megérteni a világot, nehezen elérhetõ, de inkább, elérhetetlen célt tûz maga elé.
Pogány Csaba

A világ jelenségei, történései összefüggõ egységet alkotnak. Ha valami érthetetlen elõttünk, az nem annak rejtélyességébõl ered, hanem abból, hogy nem minden tényezõt ismerünk. Van egy kulisszák mögötti világ is. Ahogyan a fekete és a szürke gazdaság a kívülálló számára láthatatlan vagy alig látható, van fekete és szürke politika is, és minden másnak is van fekete és szürke megvalósulása, megvalósítása. Van pl. fekete és szürke tudomány, fekete és szürke orvosi tevékenység, fekete és szürke tájékoztatás, fekete és szürke információáramlás. A háttéralkuk, titkos egyezségek a fekete és szürke világ tipikus szereplõi.
Ha valami érthetetlen elõttünk, ennek gyakran a fekete és szürke világ háttéralkui, titkos egyezségei adnák meg a magyarázatát, ha ismernénk ezeket. Ha ismernénk, általában azonban még létezésükrõl sem tudunk.
Néha kiderülnek korrupciós ügyek. Néha leleplezõdnek kartellezések. A korrupciós ügyek és kartellezések többségére azonban sosem derül fény.
Mivel minden mögött érdekek húzódnak meg, mivel mindent érdekek mozgatnak és alakítanak olyanná, amilyen, nyilvánvaló, hogy a fekete és szürke világ léte mögött, és a fekete és szürke világ háttéralkui, titkos egyezségei mögött is érdekek állnak, melyek a kívülálló számára láthatatlanok vagy csak alig láthatók.
Érthetetlen, hogy a magyar termõföld védelmében hosszú ideje nem történik semmi. (Hogy Ángyánt is kiszorították a felsõbb irányításból, önmagáért beszél.)
Érthetetlen, hogy az oktatásminõség javítása érdekében nem történik semmi.
Érthetetlen, hogy a pártfinanszírozás jogi rendezése érdekében nem történik semmi.
Érthetetlen, hogy a médiaminõség javítása érdekében nem történik semmi.
Érthetetlen, hogy az állambiztonsági múlt feltárása érdekében nem történik semmi. Hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága mit fog hozni, még nem tudhatjuk.
Ezek és a többi érthetetlen jelenség mögött mind érdekek állnak,
a magyar termõföld megkaparintásának érdeke,
az oktatás és a lakosság képzettségi színvonala alacsonyan tartásának érdeke,
a pártfinanszírozás fekete és szürke útjai fenntartásának érdeke,
a média és a lakosság kulturális és tájékozottsági színvonala alacsonyan tartásának érdeke,
az állambiztonsági múlt további homályban tartásának érdeke,
…
a minõség alacsonyan tartásának érdeke,
az intelligencia háttérbe szorításának érdeke,
…
És vajon miféle érdekek állnak a Kossuth Lajos-tér 56-os arculatának eltüntetése mögött?
Miféle érdekek állnak a rendszerváltás teljes folyamatának a nép elõl való rejtegetése mögött?
Miféle érdekek állnak a nyelvvédelem teljes elsorvasztása mögött?
Hogy pl. „nyelvújítók” bevezethették a „rendelkezik” szó olyan új jelentését, hogy pl.,
tartósan késedelmes fizetéssel rendelkezik,
krónikus betegséggel rendelkezik,
hiányokkal rendelkezik.
A rejtett okok nemcsak háttéralkuk, titkos egyezségek lehetnek, hanem pl. spontán konszenzusok is. A bal- és jobboldal hitványai pl. anélkül, hogy összebeszéltek volna, ösztönösen, irigy gyûlöletet éreznek minden náluk kicsit is különb ember ellen.

Sok titok azért marad titok, mert a velük kapcsolatos kérdések a fel sem vetett kérdések körébe esnek. Hogy egy kérdést fel sem vetnek, annak sok oka lehet. Nem csak titkolt világ, de észre sem vett, tudomásul sem vett világ is létezik!
Furcsa folyamatok zajlanak az oktatásban. Nagyban folyik pl. a családi életre nevelés és a közösségi életre nevelés. De miért nem tanítanak az iskolában politizálást, miért nem ismertetik meg a tanulókkal a politika valódi életét? Ha sokan tudnák, hogy ténylegesen hogyan mûködik a politikai hatalom, az eddig abból kirekesztettek kiszoríthatnák a hatalomból a jelenleg uralkodó aljanépet. Az uralkodó aljanépnek erõs érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a nép minél kevesebbet tudjon az igazi politizálásról. A „demokrácia” igazi mutatói nem a társadalom-”tudósok” által kreált „indexek” melyekkel naponta hülyéskednek, hanem pl. az, hogy megtanítanak-e mindenkit politizálni. Ha valaki azért van kiszorítva a hatalomból, mert nem engedik szavazni, az baj, ott nincs demokrácia. Ha pedig valaki azért van kiszorítva a hatalomból, mert engedik szavazni, de nem engedik hozzájutni ahhoz a tudáshoz, mely nélkülözhetetlen a politika átlátásához, a politika életében való aktív részvételhez, az nem baj, ott még javában tombolhat a demokrácia!
A politika életében való részvételhez szükség van tudásra. A politikusok túlnyomó részét sokféle vezetõképzõ és egyéb képzõ kurzusokon képezték ki a politikus-mesterségre. A politikus-mesterség éppúgy, ahogy pl. a bádogos mesterség vagy a gengszter-mesterség szaktudást is igényel. E szaktudás nélkül a legtehetségesebb ember sem képes semmire. És e szaktudásból a nép ki van rekesztve. Addig, amíg a politizálás-mesterség nem lesz iskolai tantárgy, addig demokrácia sem lesz, sehol a világon. A tudásból való kiszorítás, a tudástól való elzárás és a tudatlanságban tartás pribékseregének tucatzsoldosai a médiások. Olyan kutyák, melyek bércsaholást végeznek. Bárki és bármi ellen és bárki és bármi mellett képesek bércsaholásra. Az érdekeket pedig csak ritkán, és akkor is csak mások érdekeit ugatják meg, a saját érdekeiket pedig elhallgatják. Õk a háttéralkuk, titkos egyezségek odaadó szolgálói.

Bármelyik bármelyik médiamegnyilvánulása mögül kisüt a pártérdekeknek az igazság feletti dominanciája.
A Magyar Nemzet 2012. március 17-ikei száma 7. oldalán olvasható Seszták Ágnes „Ennél sokkal jobban kellene” címû cikke. A következõkben ennek néhány sorát idézzük, és füzünk hozzájuk rövid megjegyzéseket.
„Ötvenévi baloldali hegemónia, utóbb karöltve a liberálisok sajátságosan gyakorolt vélemény- és médiaterrorjával folyamatos nyomás alatt tartotta az elsõ, és tartja most is [a] második Orbán kormányt.”
Hogyan tart nyomás alatt valamit „ötvenévi baloldali hegemónia”, ha már rég megszûnt?
Miért hagyta az elsõ és most a második Orbán kormány is, hogy folyamatosan nyomják? Élvezik a nyomást?
Ki vagy mi akadályozza õket, hogy a „vélemény- és médiaterrort” felszámolják? Mi hiányzik nekik ehhez? A bátorság? Vagy a szakértelem?
„Itt van például a Kossuth tér rendezésének ügye. Ha van rendezetlen és ronda terünk, az Országház elõtti Kossuth tér az. A Rákosi-korszaktól Kádárig mindenki olyan szobrot, emlékmûvet pöttyintett a térre, ami éppen eszébe jutott. A mostani kormány ezt akarja rendezni. A Népszabadság azonnal tudni vélte: az 1944-es állapotokat kívánja vissza Orbán Viktor, ... Az 1944-re utalás pedig egyenesen a nyilas idõket és a zsidóüldözést sugallja. Na, így kell benyálazni egy ésszerû döntést, amirõl érdemes megjegyezni, nem az 1944-es, sokkal inkább a tér 1937-es állapotát vette alapul, amikor a Kossuth tér utoljára volt méltóságteljes és vonzó. A kormány azonban nem magyaráz, dönt, és nem érdekli, hogy a liberális belföldi és külföldi média azonnal támadásba lendül és szétszedi, kifordítja és fejre állítja a döntéseit. Ekkor következik a magyarázkodás, a védekezés, a hátrálás.”
A nemes ötlet nem az Orbán-kormányé! A Kossuth Lajos-tér „rendezése” 2006-ban a „zavargások” kapcsán vetõdött fel, „parkosítás” formában, hogy lehetetlenné tegyék a tér tüntetésekre való felhasználását. Az álnok ötletet Demszky, Szili Katalin és Rogán kezdte népszerûsíteni. És tervek is születtek, és lépések is történtek, jóval Orbán második kormányra kerülése elõtt. Hazugság tehát az esztétikai beállítás. A cél, még egyszer, hogy lehetetlenné tegyék a tér tömeg-tüntetésekre való felhasználását, és eltüntessék a tér 56-os arculatát.
Igaz viszont, hogy kormány … nem magyaráz, dönt, és nem érdekli, hogy a liberális belföldi és külföldi média azonnal támadásba lendül és szétszedi, kifordítja és fejre állítja a döntéseit. Ekkor következik a magyarázkodás, a védekezés, a hátrálás.”
És a kormány ilyenkor miért nem lendül ellentámadásba, és szedi szét, fordítja ki és állítja fejre azokat, akik az õ döntéseit szétszedik, kifordítják és fejre állítják. Ehelyett miért magyarázkodik, védekezik, hátrál? Netán nincsenek a kormánynak szakemberei? Vagy a kormány döntései tényleg rosszak? Netán hatásvizsgálatok nélkül gányolták össze azokat?
Orbán-kormánynak állítólag ütõképes és hatékony médiacsapata van. Mit tevékenykedik és mekkora hatékonysággal ez a csapat, hogy a Miniszterelnökség 800 millió forintos szerzõdést köt az IMG Inter Media Group Kft.-vel, a kormány döntéseit népszerûsíteni a választóknak? Állítólag a jobboldali média bivajerõs. Ott a Hír TV, a Lánchíd Rádió, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, az Echo Tv, a Demokrata, a Heti Válasz. A közmédiumokat meg az ellenzék örökös mantrájaként, mint tudjuk, megszállta a kormány. Akkor hol a hiba, hogy külsõ cégeknek nagy pénzekért kell magyarázniuk a kormány döntéseit? A közmédiában az aktuális döntések szakmai magyarázata egyszerûen hiányzik. A Magyar Televízió és az egyéb közmédiumok 60 milliárd forinttal gazdálkodnak, a vezetõ riporterek vagy az annak hitt garnitúra egymilliónál jóval több fizetést kap, akkor mi a probléma? Számtalan bírálat után sem változik semmi, így kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy a közmédiában a profizmus hiánycikk. Mutatják a kormányt hosszan pocskondiázó politikust, aki a kamerák bûvöletében hetet-havat összehord, majd a kormányfõ válaszát aláolvassák. Ez amatõrizmus, vagy valami más?”
A bivalyerõ igaz. De a jobboldali média ráadásul bivalyokos is! És bizony hiányzik a profizmus, és az amatõrizmus is igaz. Vajon miért nem bízta a Fidesz a stratégiai fontosságú médiát profi szakemberekre, és miért nem hirdetett azonnal minõség-programot? Netán tisztában vannak saját minõségükkel?
mai napig nem ismeri a nagyközönség a kormány elgondolását az egykulcsos adózással kapcsolatban, de nem sikerült világosan és tisztán láttatni a felsõoktatás szándékait sem. Nem tudjuk, hogy a Nemzeti alaptanterv most tényleg a mennyiségre ment-e rá, de akkor hogyhogy kimaradt egy csomó nagyszerû író, költõ?”
Nemcsak a nagyközönség nem ismeri a kormány elgondolásait, hanem a kormány maga sem, mert igazán végiggondolva semmi sincs. Dilettáns rögtönzések, ötletelések helyettesítik a gondos munkát. Hatásvizsgálatok nincsenek, problémakatalógus nélkül, megalapozott tervek nélkül a szorgos munka látszatának fenntartása folyik.
köztelevízió legfontosabb feladata a választók sokoldalú tájékoztatása, a helyes döntések elõsegítése.”
És mit csinál ehelyett a köztévé? És mit csinál a közszolgálati rádió, melyrõl egy szó sem esett?
A közmédiumoknak nemcsak a sokoldalú tájékoztatás, a „helyes döntések elõsegítése” a feladata. Feladatai közül azonban egyik feladatát nem látja el úgy, ahogyan kellene. Minõség-ellenõrzés nélkül, félanarchikus üzemmódban mûködik. Mûködésével kapcsolatban még a minõség-kritériumok összegyûjtéséig sem sikerült eljutnia gazdáinak. Nyilván erõsek a minõségellenes érdekek.
A züllöttségre és az anarchiára jellemzõ nagyon beszédes jelenség a Kossuth-nóta ellopása. A Kossuth-nóta a Kossuth Rádió szünetjele volt. Ezt a kis remekmûvet a közszolgálati fõadóból kilopták, helyette iszonyatos csörömpölések és más, edényekkel tele kredencek lépcsõn való legurításának hangfelvételeit utánzó hangkulisszákat rendszeresítettek. Aztán megjelent egy új adó, melynek a szignálja az ellopott Kossuth nóta megbecstelenített, ízléstelen, csúfondárosra hangszerelt változata!
Másik példa. Mûsorba iktattak egy rendszeres „romamûsort”, mely természetesen szintén problématérkép nélkül, az érdemi kérdések többségét messze elkerülve, össze-vissza csipeget a témák közül. A cigányprobléma Magyarország legfontosabb problémáinak egyike, mellyel komolyan kellene foglalkozni, ehelyett tét nélküli fecsegés folyik róla, kisebb-nagyobb ferdítésekkel, ferdülésekkel.
Nem indokolatlan egy ilyen sorsdöntõen fontos kérdés szakszerû elvacakosítása mögött háttéralkut sejteni. Érdek fûzõdik ahhoz, hogy a lakosság ne tudatosítsa a cigányprobléma nagyságát. (És a megoldásra szánt pénzek mire fordítását?)
Kérjük az Olvasót figyelmesen olvassa el a következõ, Glatz Ferencnek „Magyarság, kisebbségpolitika és Európa” címû tanulmányából kiemelt sorokat.
„2030-ban a világ újszülötteinek 70%-a, 2050-ben 90%-a a ma nem fehér ember lakta kontinenseken fog születni. Jelentõs részük megindul a hagyományos élelmiszertermelõ és vízben gazdag térségekbe. A fehér emberek szállásterületeire. Mi a jövõ? Még több vegyes házasság, keveredés. Együttélés. Angliában a pakisztániak, indiaiak, Franciaországban, Hollandiában az észak-afrikaiak, Németországban a törökök, délszlávok immár „õshonosságra” pályáznak.”
romák Európában. „2008 a romák éve az Európai Unióban.” Az Európai Unió vezetõi most szembesültek az etnikai kisebbségi konfliktusok új formájával. ... Most megjelent egy egészen másféle kisebbségi csoport: akiket nem hívnak, de jönnek, nincs szerencsétlenek számára munkahely: a romák. 2008-tól – Románia 2007. évi csatlakozásával – milliós nagyságrendben jelent meg Nyugat-Európában az alkalmi munkára jött, majd – alanyi jogon – segélyre számító roma népesség. ... És akitõl otthon nem követelték meg az integrációt, az igazodáskészséget. És így tovább... Az Európa Parlament – végre – rádöbbent: Európában 10-14 millió, az unióban 8-10 millió (a Minority Rights Group 7-8 millióról beszél) roma kisebbség él. Akiknek roma (cigány stb.) tudatuk van, akiknek sorsáról új kisebbségpolitikával kell gondoskodni. „Páneurópai roma kisebbség”-rõl kérdeznek. Roma kisebbségi jogokról... Merthogy az általános emberi jogok nem segítenek eleget az együttéléshez. Eddig nem ismert – a határátszabások miatt keletkezett vagy az eddigi bevándorlásból kinõtt ellentétektõl eltérõ – típusú konfliktus jelent meg kisebbség és többség között. És ha az immáron egy hazában, az unióban élõ roma lakosság formálisan is kisebbséggé – akár páneurópai kisebbségé – szervezi magát, kiszorít az unió politikusainak gondolkodásából minden más eddigi konfliktust.
Vajon nem fog-e az Európa-politikusok elõtt minden más kisebbségi gond háttérbe szorulni a nyílt romakonfliktusok mögött? És nem kellene odafigyelni a cseh-szlovák-magyar-román politikusoknak és értelmiségieknek: államaik területén él az unió roma kisebbségének majd 70%-a. ... ...odafigyelni a 21. század nagy kisebbségi konfliktusára: a romák beillesztésére. És nem csak azért, mert megszülettek az elsõ víziók a térség államaiból kiszakított roma államról. Hanem mert az integráció nélküli roma kisebbség a régió munkaszervezetének mûködõképességét veszélyezteti. Komolyabban, mint a „történelmi” kisebbségi konfliktusok...” (Forrás: Ezredforduló 2010/1. Az Ezredforduló a História és a Technika melléklete.)
Folyik a szájjártatás a médiában a gazdasági problémák megoldásáról, és hallgatás arról, hogy a gazdasági problémák megoldása erõsen függ a cigányprobléma megoldásától. És a cigányprobléma megoldhatósága maga is erõsen kétséges. Vajon van-e, aki elgondolkodik azon, hogy Magyarország területének melyik részét fogják a cigányok vagy az Európai Unió kiválasztani egy cigány állam létesítése céljából? „Mert megszülettek az elsõ víziók a térség államaiból kiszakított roma államról”.
Seszták Ágnes panaszkodik, hogy a liberális belföldi és külföldi média azonnal támadásba lendül és szétszedi, kifordítja és fejre állítja a kormány döntéseit. Azt azonban nem említi, hogy mindezt nagy rutinnal, bevált technikával, „tudományosan megalapozva” teszi.
Két példát említünk.
A liberális média nem csak a jogállamiságot félti Orbántól, hanem félelmét „tudományosan megalapozva” indokolja is. A HVG 2010. június 5-ikei száma 22. oldaláról idézzük:
„Jelentés a jogállamiság állapotáról
A 2010-ben megválasztott parlament megalakulásával új, eddig nem tapasztalt helyzet állt elõ a Magyar Köztársaság történetében... Az államról és az azt fenntartó polgárról, valamint a jogokról szóló viták csúszós lejtõre kerülhetnek, kétségessé válhatnak az 1990-es jogállami forradalom és az általa alkotott köztársaság értékei. Könnyen megeshet, hogy holnap természetesnek tûnik az, ami ma még nehezen elképzelhetõ.”
Ezután megalkotják a HVG-EKINT jogállamiság indexet, mely mutató a jogállamiság állapotát mutatja.
A HVG-EKINT jogállamiság index, 2010. júniusi értéke pl.:
Kritérium / Átlag pontszám (1-tõl 10-ig)
A közhatalom független intézményei a parlamenti többség és a kormányzat befolyásától mentesen mûködnek / 4,86
Az ország közjogi mûködése megfelel a parlamentarizmus alkotmányos elveinek / 6,36
Biztosított a politika befolyásától mentes sajtó és média szabadsága / 4,46
A kormányzat parlament elõtti felelõssége és a parlamenti ellenõrzés intézményrendszere megfelelõen mûködik / 4,48
A közhatalom mindenki által és széles körben, szabadon bírálható / 7,77
A személyek egyenlõ méltóságát individuumként és valamely közösség tagjaként is a köztársaság intézményei megfelelõen biztosítják / 5,55
A közhatalom gyakorlása átlátható, a közhatalom gyakorlói számon kérhetõek / 3,66
A jogsértõ közhatalmi aktusokkal szemben a jogérvényesítés lehetõségei megfelelõek / 5,68
Az alkotmányvédelem stabil / 6,12
Az alkotmányvédelem, ezen belül az alapjogvédelem jelenlegi szintje megfelelõ / 6,12
Jogállamiság-index / 5,5
A másik példa hasonló az elsõhöz. A liberális média nem csak a szélsõjobb Orbán által való világuralomra segítésétõl tart, hanem félelmét „tudományosan megalapozva” indokolja is. A HVG 2012. március 3-ikai száma 23. oldaláról idézzük:
Derex-módszer
A Political Capital a szélsõjobboldal iránti keresletet mérõ indexe (Derex: demand for ridht-wing extremism index) segítségével a társadalom ilyen eszmékre és politikai üzenetekre fogékony csoportjának kiterjedtségét, valamint jellemzõit vizsgálja. Az elméleti modell kialakítását, a kérdések kiválasztását, csoportosítását és a feltételrendszerek meghatározását a Political Capital kockázatelemzõ csoportja végezte el. Az index a European Social Survey kétévente frissülõ, eddig ötször publikált (...) adatbázisára épül. A nyilvános, reprezentatív közvélemény-kutatás kérdései közül huszonkilencet használtunk fel, melyeket négy alindexbe soroltunk. Ezek a következõk:
elõítéletesség és jóléti sovinizmus;
rendszerellenesség,
jobboldali értékorientáció, valamint
félelem, bizalmatlanság és pesszimizmus.”
Ezután felépítik a Derex-indexet:
Derex:
- értékítélet-index
- közérzet-index

értékítélet-index:
- elõítéletesség és jóléti sovinizmus
- jobboldali értékorientáció
közérzet-index:
- rendszerellenesség
- félelem, bizalmatlanság és pesszimizmus
elõítéletesség és jóléti sovinizmus:
- homofóbia
- bevándorlásellenesség
jobboldali értékorientáció:
- szélsõjobboldali önelhelyezés
- tradicionalizmus
- szabálykövetés és rendpártiság
rendszerellenesség:
- elégedetlenség a politikai rendszerrel
- bizalmatlanság a nemzetközi szervezetekkel szemben
- bizalmatlanság a jogrendszerrel és a jogalkalmazókkal szemben
- bizalmatlanság a politikai elittel szemben
félelem, bizalmatlanság és pesszimizmus:
- elégedetlenség az élettel
- gazdasági bizonytalanság és aggodalmak
- közbiztonsági félelmek
- gyanakvás másokkal szemben
Érdemes alaposan megnézni, hogy tudósok” hogyan ragadják meg a fogalmakat, melyekkel dolgoznak, és persze azt is, hogy azok valójában mennyire megragadhatók.
A „liberális média” nemcsak azonnal támadásba lendül és szétszedi, kifordítja és fejre állítja, amit tud, hanem ezt „tudományosan” megalapozva teszi. És az Orbán-kormány „állítólag ütõképes és hatékony médiacsapata” ilyenkor is tehetetlen.
Az Orbán-kormány „állítólag ütõképes és hatékony médiacsapata” és ugrásra kész holdudvari tudósai a „liberális média” „tudományosan megalapozott” támadásait vagy lusták, vagy alkalmatlanok tudományosan visszaverni.
Az általunk itt bemutatott indexek tipikus példák. Mindegyik olyan áltudományos blöff, melyet gyerekjáték lenne ízekre szedni. És nem kellene magyarázkodni, védekezni, hátrálni.” De hát a kormány csapata az ellenzéki 8 év alatt, míg keményen dolgozni kellett volna, munka helyett passzívan várta, míg a hatalom a szocialistáknak a hatalomból való kirohadásával az ölébe pottyan. Csakhogy a hatalom mellett szükségszerûen a kormányzás is az ölükbe pottyant, mely különösen a mai nehéz idõkben, meghaladja erõiket.
A kormánynak tehát nemcsak a médiát kellene megerõsítenie, hanem a szakmai munkát is, e feladatok elvégzésére azonban szemlátomást nincsenek megfelelõ szakemberei. Netán azért, mert a szakembereket igénylõ helyek betöltése háttéralkuk, titkos egyezségek alapján történt. Ennek pedig minden eddigi kormány bukásában jelentõs szerepe volt.
Link