Posta Imre weboldala

Pénzbehajtás vagy törvénykövetés? A jövõben nem mérlegel, csak bírságol a rendõr
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 06. 11:12:57

Teljes hir

Nem kell mérlegelni a "rendõrt", ott a helyszínen elfelezni, vagy ha nem akarja, késõbb megkeresni és behajtani rajta demokratikusan! Már ma is túlburjánzik a rendõrség közigazgatási bírságolási gyakorlata, és ez várhatóan csak fokozódik az április 15-ével életbe lépõ, a szabálysértésekrõl, szabálysértési eljárásokról szóló törvény korábbinál szigorúbb szankciókat lehetõvé tevõ módosítása után - mondta a hvg.hu-nak Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának vezetõje. Az új szabályozás nem ismeri például a végszükség vagy a tévedés fogalmát sem, így a vajúdó nejét kórházba szállító, gyorshajtáson ért férj esetében sincs mérlegelés.

„Képtelen dolog” – jegyezte meg az ügyvéd – „hogy a szabálysértési eljárások helyett – amelyekben a bíróság mérlegelheti a cselekmény súlyát és a kiszabható büntetést – egyre szélesebb körben fix összegû bírságot vezet be a törvény, nem csak gyorshajtás vagy ittas vezetés esetén.”
Vitatható körülmények között bírságolt meg például egy autóst az országos hatáskörû Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálata a JogIQ blog beszámolója szerint. A "vétkest" arról értesítették, hogy egy 60 km/óra sebességkorlátozó táblánál 93 km/órával száguldott, amit a rendõrség 45 ezer forintos közigazgatási bírsággal díjazott. A hatóság értesítése viszont nem tartalmazott olyan fényképfelvételt, amely egyértelmûen bizonyította volna a gyorshajtást. Az autós visszament az állítólagos "tetthelyre", ahol nem találta meg a 60 km/órás jelzõtáblát. Miután a közút kezelõje is megerõsítette, hogy nem helyeztek ki a jelzett útszakaszra sebességkorlátozó táblát, az autós panaszt tett a közigazgatási bírság ellen. A hatóság elfogadta a fellebbezést és lemondott a bírságról.
Amikor közigazgatási bírságot szabnak ki
Közigazgatási bírságot azokban az esetekben szab ki a hatóság, amikor a felelõsség objektív, így az elkövetõ személyének kérdése nem lényeges. Szemben a szabálysértési eljárásokkal, amelyeknél az elkövetõ kilétének jelentõsége van, és amennyiben az „elkövetõ” nem hajlandó önmagára és hozzátartozójára terhelõ vallomást tenni, az eljárást a rendõrség kénytelen megszüntetni. A közigazgatási eljárásra viszont ez nem vonatkozik: a bírságot kiszabják, és amennyiben a megbírságolt nem fizet, az adóhivatal végrehajtja, a jármûvet pedig a közlekedési hatóság kivonja a forgalomból.

Egyre vastagabban fog a hatóságok ceruzája, ha bírságolásról van szó
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Közigazgatási bírsággal büntethetik a rendõrök azokat a száguldozókat is, akiknél a gyorshajtás mértéke meghaladta a kormányrendeletben rögzített százalékokat. Április 2-án írtunk arról, hogy több tízezer forintot utal vissza a rendõrség azoknak, akik gyorshajtás miatt kiszabott közigazgatási bírságuk megfizetését elsõ értesítésre elmulasztották, és csak azután fizették be, hogy kilátásba helyezték autójuk kivonását a forgalomból. Ez az összeg azért jár vissza, mert miután a hatóság értesítése süket fülekre talált, az adóhivatal automatikusan levonta az illetõtõl a bírság összegét, és a késõbb teljesített fizetéssel végül is duplán bírságolták a gyorsan hajtót, ami jogsértõ.
Rejtekbõl való traffipaxozás
A közigazgatási bírságot rengetegen sérelmezik a JogiIQ blog szerzõje, Keserû Imre szerint. Nem a bírsággal van a gond – mint kifejtette –, mivel szerinte is meg kell büntetni a gyorshajtókat, hanem a módjával. Vagyis azzal, ha a hatóság egy-egy olyan helyen „bújik” el, ahol a sebességmérésnek semmi értelme nincs, például egy kint felejtett 30 kilométer/óra sebességkorlátozó jelzõtábla hatálya alatt. Szerinte, ha már kiállnak ilyen helyekre sebességet mérni, akkor tegyenek ki egy jól látható 'Radarkontroll' mobiltáblát, és ne bújjanak egy autókereskedésbe sebességet mérni. Vagy, ha már a KRESZ engedélyezi a sebességmérõ jármûveknek, hogy akár tiltott helyen megállva mérjenek sebességet, a közúti forgalmat ne akadályozzák.
Megszûnik a mérlegelés
Az április 15-tõl életbe lépõ új szabályozás nem ismeri a végszükség és a tévedés fogalmát sem, amelyeket a klasszikus büntetõjogi és szabálysértési eljárásokban a bíróságnak is figyelembe kell vennie – fogalmazta meg kritikáját Kovács Kázmér. Az Autóklub jogásza szerint a fix összegû bírságok esetében nincs mérlegelési lehetõség, és a hatóságnak akkor is ki kell szabnia a több tízezer forintos büntetést, "ha valaki az elõírt határon, a keresztezõdéseknél, utcavégeknél öt méteren belül, mondjuk 4 méter 95 centiméterre áll meg esetleg azért, mert közútfelbontás miatt nem tudta a parkolást máshogy megoldani." Az ügyvéd meglátása szerint szabálytalan, de a forgalmat nem akadályozó vagy veszélyeztetõ parkolás esetében a figyelmeztetés lehet indokolt, ehelyett már most is meghatározott összegû, több tízezer forintos közigazgatási bírságot mérnek a renitens állampolgárra.
Máshol is szigorítanak?
A szigorodó bírságolási gyakorlat megmutatkozott az országos katasztrófavédelemhez tartozó tûzoltóságnál is. Március közepén írtunk arról, hogy másfél millió forintra akart büntetni a katasztrófavédelem egy józsefvárosi társasházat azért, mert a folyosók ablakaiban virágok voltak. A ház közös képviselõje szerint a virágok nem akadályoztak volna egy esetleges mentést, így a hatóság emberének a bírság kiszabása volt a célja. A katasztrófavédelem költségvetésében 2012-re ötmilliárd forint bírságokból származó bevétel szerepel. Ugyanakkor a szervezet illetékesei azt közölték a hvg.hu-val, ezzel az összeggel nem õk gazdálkodnak, továbbutalják a kincstárnak.
ORFK: sebességmérés csak indokolt helyen és idõben
Az Országos Rendõr-fõkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetõje, Jámbor István alezredes azzal kapcsolatban, hogy túlburjánzott volna a bírságolási gyakorlat, azt mondta: "a jogsértések számát nem a rendõrség befolyásolja, hanem az elkövetõk". „Addig, amíg nem következik be tragédia, az emberek a jogsértést bocsánatos bûnnek tartják” – jellemezte az osztályvezetõ a tapasztalt hozzáállást. A bírságoláshoz pedig azt fûzte hozzá, hogy egyik országban sem örülnek neki az emberek, de „aki jogsértést követ el, annak számolnia kell a szankciókkal is”.
Az ezredes szerint annak, hogy idén több eljárás indult a közlekedés szabályait megsértõkkel szemben, az is lehet az oka, hogy tavaly az ORFK és a Legfõbb Ügyészség között jogértelmezési különbség volt abban, hogy bizonyos technikai eszközök használhatóak-e az objektív felelõsségre vonatkozó eljárásokban a jogsértések dokumentálására. Miután megegyeztek arról, hogy ezeket az eszközöket is be lehet vetni, nõttek a rendõrség lehetõségei a szabálysértõkkel szembeni fellépésre.
Jámbor István szerint a rendõrségnek nem fûzõdik anyagi érdeke ahhoz, hogy többet bírságoljanak. „Nincs olyan utasítás, hogy minél több esetben szabjanak ki bírságot a rendõrök, hogy minél több jogsértést dokumentáljanak, így az sem áll érdekükben, hogy kint felejtett sebességkorlátozó tábláknál helyezzék el a traffipaxot". Az alezredes ezzel együtt megjegyezte, hogy mint mindenhol, a negyvenezer fõs rendõrségen belül is hibázhatnak az emberek.
Szakmailag nem indokolt a "fûnyírás"
Néhány szabálysértés tarifája
Az új jogszabály alapján április 15. után a rendõrnek nem lesz joga arra, hogy mérlegelje, mekkora összegû pénzbüntetést mérjen a szabálysértõre. Az ittas vezetés minimum 15 ezer forintba, az elsõbbségadási és elõzési szabálysértés 15-20 ezerbe fog fájni a helyszínen a jármû vezetõjének. A jogosítvány nélküli vagy a nem érvényes jogosítvánnyal való vezetésért járó helyszíni bírság 25 ezer forint, és ha a jármû mûszaki érvényessége lejárt, de nem három hónapnál régebben, akkor 15 ezer forintra büntethet az egyenruhás.
"Szakmailag azt tartjuk jónak, ha a kollégáink a közlekedés biztonsága szempontjából indokolt helyeken és idõpontban mérnek sebességet.” Jámbor István ezzel együtt hangsúlyozta azt is, hogy az emberek nem mérlegelhetik a kihelyezett jelzõtábla által betartandó szabályt, kötelezõ annak alapján közlekedniük. Amennyiben úgy érzik, nincs alapja a közlekedési tábla korlátozásának, ezt jelezhetik a táblák kihelyezéséért felelõs illetékes közútkezelõnek.
Az április 15-étõl életbe lépõ új jogszabályról az ORFK közlekedésrendészeti osztályvezetõje közölte, az egyik változás a korábbiakhoz képest, hogy bõvül a jármûvezetéstõl eltiltás esetköre. Ezután valamennyi közlekedési szabály megszegése esetén élhet ezzel a lehetõséggel a rendõrség, természetesen csak azon jármûvek vezetõi esetében, amelyek vezetéséhez engedély kell.
A másik, hogy a helyszíni bírság összege (15-20 ezer forint) fele lesz a szabálysértési eljárásban kiszabható összegnek. Helyszíni bírság egyébként csak azokban az esetekben jöhet szóba, amelyekben a jogsértés elkövetését elismerik. „A bírság helyszíni kiszabása révén egyszerûbb az ügyek lezárása, hiszen szabálysértési eljárást már nem kell indítani. Ez pedig nemcsak a szabályt megsértõnek könnyítés, hanem a rendõrséget is megkíméli a további munkától és kiadásoktól.”
„A gyorshajtás miatt évente mintegy öt-hatszázezer közigazgatási eljárás indul csak a Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálatánál, ahol közel háromszázan foglalkoznak ezekkel az ügyekkel. Az eljárások lefolytatásának költsége éves szinten több százmillió forintba kerül. És mindez kiadás, mert a bírságok – mint említettem – nem a rendõrséget illetik meg" – írták.
Link