Ázsiába látogatott a chilei elnök
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 07. 06:15:06
A chilei elnök, Sebastián Piñera kilenc napig tartó körutat tett Ázsiában. Utazása során nemcsak kereskedelmi kérdésekrõl tárgyalt, hanem részt vett a Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón is. Kétoldalú tárgyalásokat folytatott a világ vezetõ országainak elnökeivel, amellyel nyomatékosította a latin-amerikai ország jövõbeli ambícióit.
Teljes hir
A chilei elnök, Sebastián Piñera kilenc napig tartó körutat tett Ázsiában. Utazása során nemcsak kereskedelmi kérdésekrõl tárgyalt, hanem részt vett a Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón is. Kétoldalú tárgyalásokat folytatott a világ vezetõ országainak elnökeivel, amellyel nyomatékosította a latin-amerikai ország jövõbeli ambícióit.
Kanadai kollégájához, Stephen Harperhez hasonlóan - a nukleáris csúcs alkalmát kihasználva - Sebastián Piñera chilei elnök is ázsiai körúton vett részt március végén, amely során Vietnámba, Japánba és Dél-Koreába látogatott. A látogatás megkezdése elõtt tett nyilatkozatában Piñera kiemelte, hogy egy olyan szerzõdésen dolgoznak majd, "amely a történelemben elõször összeköti a Csendes-óceán két oldalán lévõ országokat". A chilei elnöknek 2010-es megválasztása óta ez az elsõ nagyszabású útja a térségben.
Kattintson és ismerje meg Chilét!
Az államfõ és száz fõs delegációja elsõként Vietnámba utazott. A két ország 2011 novemberében írt alá egy szabadkereskedelmi megállapodást, amely 73%-ban részesíti elõnyben a chilei exportot, és ennek köszönhetõen 9 000 chilei terméket engednek be a 84 millió fogyasztóval rendelkezõ vietnámi piacra vámmentesen. 2011-ben az országok közt lebonyolított kereskedelem értéke elérte a közel félmilliárd dollárt. A chilei államfõ útjának célja az volt, hogy megerõsítsék az együttmûködést a bányászat és a mezõgazdaság terén. Piñera és felesége, Cecilia Morel elõször a kulturális nevezetességeket látogattak meg, köztük Ho Si Minh emlékmûvét, az Irodalom Templomát, majd részt vettek a tiszteletükre rendezett fogadó ünnepségen.
Újraéledõ kapcsolatok
Piñera zárt ajtók mögött tanácskozott az ország vezetõivel, az Elnöki Palotában Truong Tan Sang államfõvel folytatott párbeszédet. Amelynek külön érdekessége, hogy 43 évvel ezelõtt az akkori chilei elnök, Salvador Allende és Ho Si Minh is ott találkoztak. Tuong egy rövid sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy az elkövetkezõ tíz évben "20 százalékkal fogják növelni a Chilével való kereskedelmi árucserét".
A látogatás fõ eseménye a "Fortaleciendo nuestras relaciones para un futuro más próspero" (Kapcsolataink erõsítése egy sikeresebb jövõ érdekében) elnevezésû üzleti fórum volt, amely a legnépesebb városban, az egykori Saigonban, a mai Ho Si Minh városban került megrendezésre. Az eseményen több mint száz üzletember vett részt a két ország részérõl, Piñera arra hívta fel a jelenlévõk figyelmét, hogy erõsítsék az országaik közti kapcsolatokat, és használják ki, hogy "Chile a Csendes-óceán déli részének kapuja". Az elnök kijelentette, hogy az ázsiai országokban tett körútjának célja a "szélesebb integráció életre hívása az ázsiai-Csendes-óceáni világgal, amely a jövõ világa" ez az út hozzájárul azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, "hogy Chile fejlett ország lehessen, legyõzze a szegénységet, több és jobb munkahelyet kínáljon".
Fogadó ünnepség Vietnámban (forrás)
A chilei államfõ útját Dél-Koreában folytatta, ahol részt vett a második Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón. Chile pont 50 éve létesített diplomáciai kapcsolatot, Dél-Koreával, majd 2004-ben elsõként ezzel az ázsiai országgal kötött szabad kereskedelmi megállapodást. Piñera a koreai elnökkel, Lee Myung-bakkal zárt ajtó mögött tárgyalt, amelyrõl késõbb egy közleményt adtak ki."Egy nagyon jó megbeszélésem volt Dél-Korea elnökével, Lee Myung-bakkal, akivel sok téren elõre jutottunk: abban, hogy a Koreai Köztársaság új piacokat nyit az exportjainknak, különös tekintettel a hús exportra, a gyümölcsre, ez jobb lehetõségeket jelent majd, több munkát, jobb béreket és nagyobb növekedést az országunk számára" - nyilatkozta Piñera, majd hozzátette, hogy elõkészítettek egy egyezményt, amellyel a Csendes-óceán halászati erõforrásait védik. A tárgyaláson felmerült az, hogy az ázsiai ország technológiai segítséget nyújt Chilének a bányászatban, valamint a tiszta és megújuló energiák terén.
A chilei vezetõ meglátogatta a Sihwa-ho tavon található atomerõmûvet, amely a legnagyobb a világon. A latin-amerikai ország közvéleményét megosztja az atomerõmûvek építése, azért mert Chile is a szeizmikusan aktív térségekhez tartozik, és a Fukusimai katasztrófa megismétlõdésétõl tartanak. A legutóbbi sok kárt okozó, 8,8-as szintû rengés 2010-ben volt, azonban Piñera szöuli tartózkodása alatt a Richter skála szerinti 7,1-es erõsségû földrengés rázta meg Chile déli részét. Az elnök még 2011-ben kijelentette, hogy a kormánya alatt nem fognak atomerõmûvet építeni.
A találkozó során a chilei elnök kiemelte, hogy országa a "nukleáris biztonság terén nagyon jól áll, mert betartott minden elõírást, aláírt minden egyezményt, és szakemberei számára biztonságos munkakörülményeket teremtetett." Azt is hangsúlyozta, hogy Chile kész megosztani a latin-amerikai államokkal a megszerzett tapasztalatokat, fórumokon vagy találkozókon, és ezért szoros együttmûködésben van a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. A chilei vezetõ megbeszélésen vett részt Kína, Oroszország, az USA elnökével, a brit miniszerelnök-helyettessel, valamint Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel, a kétoldali találkozók témái közt szerepeltek gazdasági és nemzetközi politikai kérdések is.
Sebastián Piñera és Mariano Rajoy a Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón (forrás)
Közös kihívások
Piñera a csúcstalálkozó után Japánba utazott, azzal a céllal, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat erõsítsék. A szigetország és Chile 2007-ben írtak alá szabadkereskedelmi egyezményt, így a chilei áruk 70 százaléka jut vámmentesen Japán piacaira. A latin-amerikai államfõ megválasztása óta második alkalommal járt Japánban. Piñera Tokióban részt vett egy üzleti vacsorán, amelyen arról beszélt, hogy Chile nagyon is érdekelt a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló megállapodás aláírásában. "Meghívom Önöket, japán vállalkozókat és vezetõket, hogy ragadjunk együtt tollat és írjuk a jövõ vonásait, azokat csak közösen tudjuk megalkotni, mert biztos vagyok benne, hogy a Japán-Chile kapcsolatokban a legjobb még ezután fog bekövetkezni" - mondta beszédében Piñera.
Tokióban ült tárgyalóasztalhoz a chilei vezetõ a szigetország miniszterelnökével, Joshiniko Nodával, majd meglátogatta Naruhito herceget. Ázsiai útjának utolsó állomása a 2011-es földrengés és a cunami miatt károkat szenvedett japán kikötõváros, Minamisanriku volt. Ennek a településnek különleges kapcsolata van a dél-amerikai országgal, mert a '60-as években Chilét megrázó földrengés okozta szökõár 2,6 méteres hullámokkal érkezett a partjaihoz, majd egy évtizeddel késõbb az latin-amerikai országban a lazacipart létrehozó japán szakemberek innen származtak, a '90 es években pedig a tokiói nagykövetség támogatásával a tenger mellett megépítették a Plaza Chilét (Chile Tér), amelyre kõ szobrot állítottak egy réz sassal.
A chilei elnök bejárta a cunami súlytotta Miyagi prefektúrát (forrás)
Yoshiniko Noda japán miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Chile úttörõnek számít a latin-amerikai-ázsiai kapcsolatok fejlesztésében. Japán a Transz-Csendes-óceáni Partnerség (TPP), országai közé szeretne tartozni, amelynek Chile már a tagja.
Alberto Moreno chilei külügyminiszter szerint az elnök útja nyomatékosította az ország érdekét abban, hogy növelje és elmélyítse a kereskedelmet, a beruházásokat és a szolgáltatások cseréjét Ázsiával. A szabadkereskedelmi megállapodások mellett Chile aktív tagja a az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködésnek. Mindez alátámasztja a latin-amerikai ország "nagy és ambiciózus célját, hogy a régió elsõ olyan állama legyen, amelyik az évtized végére, fejlett országgá válik".
Link