Kína felvásárolja a kanadai olajhomokot
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 08. 16:43:43
Kína felvásárolja a kanadai olajhomok-lelõhelyeket és sürgõsen alternatív olajimport-forrásokat keres a Közel-Keleten. A világ második gazdasági nagyhatalma ilyen módon alakít ki magának energetikai „biztonsági párnát” az USA és Irán katonai konfliktusa esetére a Hormuzi-szorosban.
Teljes hir
Kína felvásárolja a kanadai olajhomok-lelõhelyeket és sürgõsen alternatív olajimport-forrásokat keres a Közel-Keleten. A világ második gazdasági nagyhatalma ilyen módon alakít ki magának energetikai „biztonsági párnát” az USA és Irán katonai konfliktusa esetére a Hormuzi-szorosban.
Egy nappal az elõtt, hogy az EU bejelentette volna az iráni olajimport beszüntetését, Teherán pedig a Hormuzi-szoros elzárásával fenyegetõzött volna, Kína újabb térhódítást ért el a kanadai energetikai piacon. Kína megszerezte a Kanadai Atabaskai Olajhomok Társaság teljes részvénycsomagját Alberta tartományban, ahol a világ olajhomokjának 85% található. Már három év múlva a lelõhelyen naponta 35 ezer hordó olajat fognak kitermelni. Kína kb. ugyanennyit veszített el a líbiai olaj importjának beszüntetése után – mutat rá az Orosz Olaj- és Gáztermelõk Szövetségének elnöke, Gennagyij Smalj, majd folytatja:
A jelenlegi olajárak mellett az olajhomok kiaknázása eléggé effektív és kifizetõ. Egy ilyen érdekes projekt természetesen nem kerülhette el Kína figyelmét. Végeredményben lényegesen növelhetõ az országba szállított olaj mennyisége. Azonkívül Kínának 98 olajfeldolgozó üzeme is van. E mutató szerint világviszonylatban a második helyen áll az USA után, lényegesen megelõzve e tekintetben a többi országot, beleértve Oroszországot is.
Azon a napon pedig, amikor Washington katonai erõ alkalmazásával fenyegette meg Teheránt, ha az elzárná a Hormuzi-szorost, a Sinopec számára lehetõvé vált az olajkitermelés az Egyesült Államok területén. A Sinopec 2,5 millió dollárért megvásárolta a Devon Energy cég tulajdoni részarányai egyharmadát az ország különbözõ térségeiben megvalósítandó öt projektben. Ugyanakkor Kína hozzájutott a legújabb olajkitermelési technológiákhoz. Közben a szerzõdés összege jóval kisebb annál, amennyit a Kínai Befektetõ Társaság kívánt befektetni tavaly õsszel a nagy hozamú olasz állami kötvényekbe. Az alku akkor meghiúsult a zajos politikai kampány miatt, amelyet az ország gazdaságára ható kínai befolyás növekedésétõl való félelem provokált ki.
Kína egyengette az észak-amerikai alkukötéseket, még mielõtt reális körvonalakat kapott volna az iráni olajforrások elvesztésének veszélye. Egyszóval, a líbiai összeomlást és Szudán két államra szakadását követõen Peking kénytelen volt sürgõsen alternatív olajszállítók után nézni. A kínai piac számára Iránnak mint harmadik legnagyobb szénhidrogén-szállító országnak elvesztése vis maior helyzetet teremt.
Link