Izrael az iráni atomprogramról: „õszig nem támadunk”
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 10. 11:06:12
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem kötelezte el magát Barack Obamának arra, hogy nem támadja meg Iránt az amerikai választások elõtt – írja keddi cikkében a Maariv címû izraeli napilap.
Teljes hir
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem kötelezte el magát Barack Obamának arra, hogy nem támadja meg Iránt az amerikai választások elõtt – írja keddi cikkében a Maariv címû izraeli napilap.
Netanjahu a múlt hónap elején az Obamával folytatott megbeszélésen abban állapodott meg az amerikai elnökkel, hogy - szigorúbb szankciók mellett - további „párbeszédre” ad idõt a perzsa államnak, és õsz elejéig vár a katonai lépéssel – írja weboldalán, amerikai forrásokat idézve, az izraeli lap. Az izraeli miniszterelnök azonban nem adott biztosítékot arra, hogy a támadásra nem kerül sor a novemberi elnökválasztás elõtt – írja a Maariv.
Netanjahu úgy véli: õsz után az iráni urándúsító mûveletek olyan földalatti létesítményekbe kerülnek át, amelyekre hatástalanok az izraeli hadmûveletek, így Izrael többé nem lesz képes katonai erõvel megvédeni magát – olvasható a cikkben.
Közben a Fehér Ház szóvivõje, Jay Carney arról beszélt, Iránnak meg kell értenie, hogy a nukleáris programjáról a héten Isztambulban kezdõdõ tárgyalások lehetõséget jelentenek számára arra, hogy enyhítsen a rá nehezedõ nyomáson.
Fontos, hogy Irán megértse, csökken az esély, és ezek a tárgyalások lehetõséget jelentenek a számára. „A döntés Irán kezében van” – hangsúlyozta Carney.
Isztambulban a tervek szerint szombaton újítja fel az Iránnal tizennégy hónapja megszakadt tárgyalásokat az 5+1 csoport, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának, valamint Németországnak a diplomatáiból áll.
A szankciókkal sújtott Irán a hétvégén azt jelezte: kész lenne egy olyan kompromisszumos megoldásra, amelynek értelmében lelassítaná az urándúsítás ütemét, ha nem kellene feladnia a nukleáris fûtõanyag elõállításának képességét. A Teherán által felkínált „engedményt” azonban a Nyugat a jelek szerint nem tartja elegendõnek.
Az iráni nukleáris program körüli vita bonyolultsága ellenére a konfliktus egyetlen tényezõre vezethetõ vissza: arra, hogy Teherán nem hajlandó feladni urándúsító létesítményeit, amelyekre úgy tekint, mint a mûszaki-tudományos függetlenségének bizonyítékaira. A nyugati álláspont szerint Irán atomprogramja titokban katonai ambíciókat szolgál, és célja a nukleáris fegyver elõállítására alkalmas, kilencvenszázalékosra feldúsított urán elõállítása.
A múlt héten Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Isztambulban kijelentette: Iránnak bizonyítania kellene, hogy a nukleáris fegyverekrõl való állítólagos lemondása „nem csupán absztrakt hit, hanem kormánypolitika”. Clinton szerint ezt igazolni egyebek között azzal lehetne, ha Teherán felhagyna az urán húszszázalékos dúsítottsági szintjének elérésével, ha hagyná, hogy az ilyen szintû nukleáris üzemanyagot elszállítsák az országból és ha megnyitná létesítményeit a folyamatos ellenõrzés elõtt.
A fehér házi szóvivõ hétfõn leszögezte, hogy Washington nem támaszt feltételeket a tárgyalások újbóli felvételével kapcsolatban, de figyelmeztette Teheránt, hogy teljesíteni kell nemzetközi kötelezettségeit.
„Az irániak maguk jelentették ki a legfelsõbb vezetõ szintjén, hogy nem szándékoznak nukleáris fegyverre szert tenni. Nos, ha ez valóban így van, akkor ezt viszonylag egyszerû lesz nekik bebizonyítani a nemzetközi közösség megelégedésére, ez az, amirõl beszélünk majd, amikor találkozunk velük” – jelentette ki hétfõn Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivõje.
Az iráni televízió vasárnapi jelentése szerint a felek megállapodtak, hogy az Isztambulban kezdõdõ tárgyalások második fordulóját Bagdadban tartják majd meg, ennek idõpontjáról késõbb egyeztetnek. Az Európai Unió közös diplomáciájának vezetése ebbõl csak az elsõ helyszínt erõsítette meg.
Az Egyesült Államokból egyébként csaknem három évi szünet után hamarosan újra búzaszállítmány indul Iránba, az elsõ hatvanötezer tonnás rakományt a múlt héten ellenõrizték le. Az amerikai mezõgazdasági tárca szerint Teherán 2008 óta száznyolcvanezer tonna amerikai gabonát vásárolt, de magánforrások szerint a valós adat közelebb járhat a négyszázezer tonnához.
Irán az elmúlt hónapokban két és fél-három millió tonna gabonát vásárolt világszerte, hogy az ország ellen bevezetett szankciók további szigorítása elõtt feltöltse raktárait.
Link