Létezhet ilyen? Az örökségvédelem statisztál a kincsek pusztításához
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 11. 05:57:34
No, ha találnának valami "zsidósat", akár az autópálya-szakasz is kikerülné azonnal. Ezeket a férgeket is fel kell demokratikusa akasztani, ne feledjük! Óvnia kellene a föld mélyén rejlõ kincseket, most mégis azok elpusztításához statisztál a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Rendelkezéseik alapján ugyanis - tudtuk meg a Magyar Régész Szövetség elnökétõl - Békés megyében feltáratlanul semmisíthetik meg az útépítõk egy avar kori falu maradványait.
Teljes hir
No, ha találnának valami "zsidósat", akár az autópálya-szakasz is kikerülné azonnal. Ezeket a férgeket is fel kell demokratikusa akasztani, ne feledjük! Óvnia kellene a föld mélyén rejlõ kincseket, most mégis azok elpusztításához statisztál a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Rendelkezéseik alapján ugyanis - tudtuk meg a Magyar Régész Szövetség elnökétõl - Békés megyében feltáratlanul semmisíthetik meg az útépítõk egy avar kori falu maradványait.
A régészek tavaly november óta mondják, hogy a kormány ellehetetleníti a munkájukat, és aktívan támogatja a múlt kincseinek elpusztítását. Akkor született meg az a törvénytervezet, amely kétszer 30 napban korlátozta a kötelezõ régészeti feltárásokra fordítható idõt az építési területeken. (A több évtizedes szabályozás szerint a beruházások megkezdése elõtt az azok által veszélyeztetett lelõhelyeket fel kell tárni. )
A régész szövetség elnöke. Lassányi Gábor a STOP kérdésére válaszolva elmondta, hogy 30 nap alatt még egy áruháznyi terület feltárását is nehéz elvégezni, nemhogy egy több százezer négyzetméteres területet. (Az ilyen nagyságrend nem ritka például az útépítéseknél.) A beruházó lobbi ezúttal is erõsebb volt a kulturális értékek megõrzõinél.)
Buldózerekkel pusztítják a régészeti kincseket?
A régészek által erõsen kifogásolt novemberben változtatott, és most áprilisban újra szigorítani tervezett törvény alkalmazásának már meg is vannak az elsõ "áldozatai". A 47-es út Békéscsaba és Mezõberény közötti szakaszán a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, és a tekintélyes szakemberekbõl álló Ásatási Bizottság hat lelõhely feltárását javasolta a tervezett szakaszon. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal viszont csak kettõt tartott feltárandónak, másik kettõnél elföldelést (szakmai szóval: régészeti célú elfedést) rendelt el, a maradékkal kapcsolatban a Magyar Régész Szövetség közleménye a következõket állapítja meg: "Két további lelõhely esetében azonban a KÖH nem tartja szükségesnek sem a feltárás, sem az elfedés elvégzését, ezzel - az érvényben lévõ, "A kulturális örökség védelmérõl" szóló törvény rendelkezéseivel is szembemenve - a két nyilvántartott régészeti lelõhely védelmének, megmentésének lehetõségét döntésével eleve kizárja, pusztulásra ítéli azokat."
(Egy, a lapunknak név nélkül nyilatkozó szakember szerint azért érthetetlen a KÖH döntése, mert a Hivatal idõnként (némi túlzással persze) egyetlen ablakkeret megmentéséért is hosszasan küzd, most viszont minden szívfájdalom nélkül hagy veszendõbe menni sok százezer, vagy milliónyi leletet.)
"Avar kori" falurombolás
A KÖH által feltárásra érdemesnek nem minõsített egyik lelõhely amúgy egy késõ avar kori falu, amelynek jelentõségét a próbafeltárások már igazolták. Lassányi szerint megbocsáthatatlan az, amit a KÖH mûvel. Közleményében leszögezi: "A határozat sorozatos és rendkívül súlyos szakmai hibái arra utalnak, hogy a KÖH a tárgyalt határozatban fõként a beruházói érdekek mentén, alapvetõ régészeti és örökségvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva hozott döntést, amely a határozat által veszélybe sodort régészeti emlékek menthetetlen pusztulásához vezethet."
A régész szövetség elnöke szerint az elfedés sem jó megoldás. Ha ugyanis a régészeti lelõhely fölé más földanyagot szórnak, és arra utat építenek, akkor az szükségszerûen megsüllyed majd, miközben a folyamatos terheléstõl károsodnak a földben hagyott leletek is. Magyarán egyik cél sem teljesül: a kecske is éhes marad és a káposzta is odavész.
Link