Az adósságcsökkentés kudarca: sosem fizettünk ennyit kamatra
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 12. 09:27:58
Azt már tudjuk, hogy az éves hiánycél 90 százaléka három hónap alatt összejött a büdzsében, de ami még ennél is fájdalmasabb, hogy a 2012-re tervezett összes kamatkiadás majdnem felét már ki kellett fizetnünk március végéig. Ezzel az elmúlt hat év legrosszabb statisztikáját produkáltuk ezen a téren a tavalyi nagy "adósságcsökkentés" ellenére is. Mfor.hu-háttér.

Teljes hir
Azt már tudjuk, hogy az éves hiánycél 90 százaléka három hónap alatt összejött a büdzsében, de ami még ennél is fájdalmasabb, hogy a 2012-re tervezett összes kamatkiadás majdnem felét már ki kellett fizetnünk március végéig. Ezzel az elmúlt hat év legrosszabb statisztikáját produkáltuk ezen a téren a tavalyi nagy "adósságcsökkentés" ellenére is. Mfor.hu-háttér.

Elszálltak a kamatkiadások

Az idei év elsõ három hónapjában a költségvetés már 452,1 milliárd forintot költött kamatkiadásokra, ami 2006 óta biztosan a legmagasabb érték, de az adósság növekedése miatt valószínûleg korábban sem volt ilyen mértékû kamatfizetés az elsõ negyedév alatt. A legmagasabb minden évben a februári kamategyenleg, azonban az idei 286,8 milliárdos februári kamatfizetés így is 18 milliárddal elmaradt a tavaly februáritól. Vagyis a rekordkiadásért a januári és a márciusi kamatfizetések voltak felelõsek, januárban 19,5, márciusban pedig 36,7 milliárddal több ment el kamatfizetésre, mint egy évvel korábban. Így három hónap alatt összesen 38,2 milliárddal fizettünk ki többet, mint tavaly.
Hogyan fektessünk aranyba?

Persze az adatokat azért érdemes egyelõre óvatosan kezelni, mert a költségvetési tájékoztatókban a kormány is rendre kiemeli, hogy a kamatfizetés lefutása éven belül jelentõsen változhat, és mi is azt tapasztaltuk, hogy vannak hagyományosan kiugró hónapok, mint például a február, az október vagy a november. Vagyis végleges összehasonlítható adatokra az év végéig várnunk kell, de az eddig eltelt három hónap adatai árulkodók.
Az elsõ három hónap összesített kamatkiadása az elmúlt évekbenAz elsõ három hónap összesített kamatkiadása az elmúlt években

Fõleg úgy, hogy tavaly a nyugdíjpénztári vagyon "bezsebelésének" köszönhetõen jelentõs adósságcsökkentés is történt, összesen mintegy 1400 milliárd forint értékben vontunk be forintkötvényeket. Ennek függvényében még rosszabb hír a kamatkiadások jelentõs emelkedése.

Az idei elsõ negyedév 452,1 milliárd forintos kamatfizetése például 214,6 milliárddal magasabb a 2006-os év hasonló idõszakában tapasztaltnál. Mindez annak függvényében figyelmeztetõ, hogy az év egészében mindössze alig 80 milliárddal akarunk többet költeni kamatokra, mint hat éve, vagyis innen kezdve jelentõs javulást kellene felmutatni, hogy ez a cél teljesíthetõ legyen.

Minek köszönhetõ?

A kamatkiadások jelentõs emelkedése több okkal magyarázható. Egyrészt rossz hatással van a gyenge forint, hiszen a devizakötvények után többnyire a kamatokat is devizában kell fizetni. Bár az év eleje óta erõsödött a magyar fizetõeszköz az euróval szemben, de hosszabb távon, például a tavalyi év hasonló idõszakához viszonyítva még mindig gyengének mondható a forint.

A másik ok a hozamok emelkedése lehet, könnyen lehet, hogy már annak is érezzük hatását. A szakemberek rendszerint azt szokták mondani, hogy hosszabb idõszakban, több hónapon vagy éven keresztül magas hozamokra van ahhoz szükség, hogy a költségvetés igazán megérezze a hozamemelkedést, mivel a jelenleg forgalomban lévõ magyar államkötvények esetében a hátralévõ átlagos futamidõ 4-5 év. Vagyis egy átmeneti hozamugrás nem befolyásolja jelentõsen a kamatkiadásokat.

Azonban a piaci hozamok már hónapok óta jelentõsen magasabbak, mint az elmúlt években, vagyis könnyen lehet, hogy már ennek hatásait érezzük. Ha csak a jelenleg forgalomban lévõ devizakötvényeinket nézzük meg, akkor az látszik, hogy tavaly tavasszal 6-7,625 százalék közötti hozamon tudtunk kibocsátani euróban és dollárban, hasonlóan magas hozamra csak az 1999-ben kibocsátott dollárkötvényünk esetében volt példa. Ezek a tavaly kibocsátott papírok pedig már egy éve forgalomban vannak, vagyis az utánuk teljesített kamatfizetés megjelenhetett az elsõ három hónap költségvetési adataiban. Az elmúlt bõ tíz évben a Magyarország által kibocsátott devizakötvények általában 3-4 százalék körüli hozamon mentek el.
A költségvetés helyzete
A költségvetés helyzete

Csak április második felére ígéri a kormány a megszorítások részleteit

A gyógyszerkasszán spórolna a kormány

Jönnek a megszorítások? A héten kiteríthetik lapjaikat Orbánék

Raiffeisen: legalább 360 milliárdos kiigazítás kellhet jövõre

Az éves hiánycél 90 százaléka már összejött március végére
További cikkek »

Hasonló folyamat látszik a forintban jegyzett állampapírok piacán is. Kisebb-nagyobb kilengések korábban is voltak, most azonban már hónapok óta magasan ragadtak a kamatok. A tízéves államkötvény esetében például tavaly október elején volt utoljára példa 8 százalék alatti hozamszintre, immár fél éve képtelen ez alá csökkenni az aukciós hozam.

Több megszorítás kellhet

Azért nem mindegy, mennyit költünk kamatkiadásra, mert azt a pénzt, amibe az adósságunk finanszírozása kerül, más területeken kell megspórolni. Vagyis a köznyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik hónapról hónapra a költségvetésben, akkor a már most is kiigazításra szoruló büdzsén még nagyobbat kell szorítani, hogy a hõn áhított 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesülhessen.

Ha pedig nem tudjuk jelentõsen csökkenteni a hozamokat, akkor a kamatkiadások jelentõs emelkedése miatt jövõre még nehezebb lesz tartani a hiánycélt, hiszen minél tovább maradnak magasak a kamatok, annál erõsebb azok hatása a kamatkiadásokra. Ráadásul a 2013-as büdzsét így is nehézségekkel terheltnek tartja a szakemberek többsége, hiszen a kormány ígéretei szerint kivezetésre kerülnek a különadók, melyek önmagukban 300-400 milliárd forintos tételt jelentenek a bevételek között.

Link