Bukás várhat a kormánypártra és az ellenzékre is
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 13. 09:01:55
Bulgária: gyenge szocialisták, tekintélyelvû jobboldal
More Sharing Services Share on iwiw Share on instapaper Share on email Share on print
Elemzésünkben a bolgár belpolitika elmúlt fél évét vettük górcsõ alá. Az ország két nagy pártja már javában készülõdik a 2013-as országgyûlési választásokra.
Teljes hir
Bulgária: gyenge szocialisták, tekintélyelvû jobboldal
More Sharing Services Share on iwiw Share on instapaper Share on email Share on print
Elemzésünkben a bolgár belpolitika elmúlt fél évét vettük górcsõ alá. Az ország két nagy pártja már javában készülõdik a 2013-as országgyûlési választásokra. A szocialista pártelnök-jelöltek egymást szorongatják, májusban ér véget a Parvanov-Sztanisev belharc. A kormánypártnak áll a zászló, viszont az elmaradt reformok miatt egyre mélyebbre süllyed az ország. Lendületét vesztette a kézi irányítású, központosított irányítási modell, a miniszterelnök jelentõs hatalomkoncentrációt alakított ki. Hosszútávon fenntarthatatlan a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) jelenlegi politikája.
A bolgár pártok hivatalosan megkezdték az egy évig tartó készülõdést a 2013-ban esedékes országgyûlési választásokra. Valamennyi párt háza táján jelentõs változások tapasztalhatóak – a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) két erõs egyénisége egymásnak esett a pártelnöki tisztségért, a kormányzó GERB erõsít tekintélyelvû politikáján, a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) a kormányt kívánja megkörnyékezni, a kisebb parlamenti pártok pedig a nagyokat figyelik, hogy kivel lehetne szövetséget kötni. A politikai alkuk és szövetségek sûrûjében azonban a lakosságot érintõ, lényegi kérdések felett elsiklik Bulgária honatyáinak figyelme.
Kattintson és nézegessen képeket a bolgár hagyományokról!
Szocialista leszámolás
A BSzP háza táján felfokozódott hangulat uralkodik, korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk Szergej Sztanisev jelenlegi pártelnök és Georgi Parvanov volt köztársasági elnök több mint féléve elhúzódó harcával. A két vezetõ minden erejét latba vetette ellenfele lejáratása és a szocialista delegáltak meggyõzése érdekében. Nehéz megjósolni, hogy ki fog felül kerekedni a májusi tisztújító kongresszuson, de egy biztos, az Európai Szocialisták Pártja (PES) nagyon rossz szemmel nézi a belviszályt. Nem csoda, hogy az európai szocialisták is felhúzták szemöldöküket a bolgár párttársak acsarkodása miatt – a jelenlegi PES elnök éppen az a Szergej Sztanisev, aki 2001 óta a BSzP regnáló elnöke. Nagy szégyenfolt lenne a PES presztízsén, ha a pártcsalád elnökét letaszítanák a hazájában. Sztanisev minden bizonnyal búcsút mondhat PES-elnöki posztjának, ha nagy riválisa legyõzi a BSzP elnöki mandátumért folyó küzdelemben.
A BSzP köreiben az a mondás járja, hogy az elnököt nem pártkongresszusokon szokták leváltani – vagy önmaga lemond, vagy lemondatják, vagy meghal. Szergej Sztanisev volt miniszterelnök esélyei valamivel jelentõsebbek, mint Parvanovnak, ez részben a párt választási rendszerével magyarázható. Sztanisev az idõsebb generáció, azaz a Bolgár Kommunista Pártban szocializált kemény mag támogatásában bízhat, míg Parvanov a fiatalabb generáció, a vidéki bázis és a szakosított platformok szavazatára számíthat. Parvanov már hosszú ideje sürgeti a pártszabályzat megváltoztatását, ugyanis jelenleg csak delegáltakon keresztül lehet választani. Sztanisev tábora szerint, ha közvetlen szavazásra térnek át a pártelnöki tisztséget illetõen, akkor a párt vezetõje túlságosan is önjáróvá válhat – jelenleg a BSzP Tanácsa rendelkezik a legnagyobb hatalommal.
A baloldali szavazók számára szintén fontos kérdés, hogy melyik vezetõvel lenne nagyobb esélye a pártnak kiállni 2013-ban Bojko Boriszov miniszterelnök ellen. Szergej Sztanisev ellen szól, hogy az elmúlt hat választás mindegyikét elveszítette Boriszovval szemben. Sztanisev kommunikációs képességei is jelentõsen elmaradnak kormánypárti riválisáé mögött. Parvanov sokkal karizmatikusabb fellépést képvisel és nem csoda, hogy Boriszov egyetlen, valós esélyekkel rendelkezõ ellenfeleként aposztrofálja magát. A volt államfõ ellen, ugyanakkor egy erõs ellenérv szól, mégpedig az oroszokhoz fûzõdõ kapcsolata.
Parvanov a kommunista rezsim alatt titkosügynökként dolgozott a biztonsági szerveknek, valamint Oroszország jelenlegi nomenklatúrájához is közeli kapcsolatok fûzik. Bulgáriában sokan azzal vádolták elnöki ciklusai alatt, hogy saját érdekeit szem elõtt tartva kiárusította a bolgár energiaszektort Moszkvának. Természetesen Sztanisevrõl is tudni lehet, hogy baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal és politikai körével, errõl az is tanúskodik, hogy mindkét pártelnökjelölt népszavazást kezdeményezne a hónap elején leállított belenei atomerõmû kérdésében. A szocialisták idén újabb kísérletet tesznek Boriszov és a GERB elmozdítására, április 23-ra tûzték ki a parlamenti pártok az immáron harmadik bizalmatlansági szavazást. A szocialista indítványt eddig csak az Ataka támogatta, a többi párt elzárkózott a belpolitika destabilizálása elõl. A két pártnak együtt sincs meg a cél megvalósulásához szükséges 121 képviselõje.
A karikatúra magáért beszél - Sztanisev (b) és Parvanov egymásra szegezték fegyvereiket
A BSzP felépítése lehetõvé tenné a kettõs irányítást is, ezzel azonban az lenne a gond, hogy a hivatalos pozíciókba kizárólag a pártelnök delegálhatna személyeket. Sztanisev már 2011-ben kizárta azt a lehetõséget, hogy párhuzamos szervezetek mûködjenek a párton belül. A pártelnök azonnal kiátkozta a Parvanov által életre keltett Bolgár Újjászületés Alternatíváját (ABV). Sok politikai szakértõúgy véli, hogy a párt „szürke eminenciásai” fogják eldönteni , hogy ki legyen az elnök – jelentõs befolyással Janaki Sztoilovnak, Rumen Petkovnak és Rumen Ovcsarovnak volt miniszterek bírnak, nagy valószínûséggel támogatásukért cserébe õk fogják diktálni a feltételeket a jövõben.
Tekintélyelvû jobboldal
A jobboldal látszólagos fragmentáltsága megtévesztõ – a GERB mellett sem a Kék Koalíció, sem pedig a leszalámizott Ataka nem tud labdába rúgni a jobboldali szavazatokért folytatott harcban. A GERB sikere a kommunikációban és a PR-ban rejlik – Boriszov és pártja három év alatt a nagyobb médiaorgánumokban súlyponti pozíciókat kaparintott meg, az erõsen populista szlogenek mögött jól mûködõ uniós kommunikációs csatornákkal is rendelkezik. A kormánypárt jelentõs külföldi (amerikai és nyugat-európai) finanszírozó háttérbázissal rendelkezik, amely hathatós segítséget fog nyújtani a jövõ évi választások során.
Kattintson és nézegessen képeket a bolgár fõvárosból!
Brüsszel rendkívül pozitívan fogadja Boriszov határtalan lojalitását – a 2008-as uniós pénzekkel történõ csalásbotrány óta a hasonló típusú visszaélések gyakorisága nem esett vissza jelentõsen, ennek ellenére ezek felett az Európai Unió szemet huny. Más kérdés, hogy például a csatlakozás a schengeni övezethez kudarcot vallott, ugyanis 2012-ben a szervezett bûnözés régóta nem látott szintet ért el, valamint az idén lefoglalt drogszállítmányok mennyisége is történelmi mélyponton volt.
A kormánypárt leggyengébb teljesítményt minden bizonnyal magában a kormányzásban mutatott – 2011 óta egy nehezen megmagyarázható határozatlanság tapasztalható a Boriszov-kabinet politikájában. A 2009-ben és 2010-ben napirendre tûzött létfontosságú szociális reformokat elõször 2011 õszére prognosztizálták, de a megvalósítás gyorsan megtorpant a társadalom és a lobbi csoportok bizonyos rétegei tiltakozásának hatására. A kormánypárt (szélesebb tekintetben a Bulgária) politikájának állatorvosi lova minden bizonnyal az egészségügy volt – sürgetõ reformok hiányában a bolgár egészségügy pazarló, nem hatékony és a lakossági standardokhoz képest drága. Megfelelõ törvények hiányában Boriszovnak nem volt más lehetõsége, mint a szektorért felelõs vezetõknek a lecserélése.
Bojko Boriszovról készült karikatúra -
a szocialisták szerint a reformokból káosz lett
(forrás: bsp.bg)
A sorban negyedik miniszterét fogyasztó egészségügy csak egy terület a sok közül, ahol a kormánypárt személycserékkel próbál operálni. Nem nehéz belátni, hogy a társadalmi problémák (a népesség gyors csökkenése, mély szegénység, az energiapolitika veszteséges mivolta stb.) nem a vezetõk lecserélésével fognak megoldódni, hanem határozott reformpolitikával. A bátor döntések minden bizonnyal a GERB újrázási terveinek a végét jelentenék, ezt a kockázatot a kormánypárt nem fogja vállalni.
A politikai kulisszák mögött érdekes érdekszövetség kezd körvonalazódni – a GERB és a DPSz közeledését a pártok teljes spektruma gyanakvással fogadja. Boriszov és a politikai alkuk koronázatlan királya, Ahmed Dogan észrevétlenül egy síkba fektették érdekeiket. Két területen figyelhetõ meg különösen az a tendencia hogy, az eddig rivalizáló párt harmonikus együttmûködési szándékot mutat – energiapolitika és gazdaságpolitika. A szocialisták belenei kezdeményezését egyik párt sem támogatja (a DPSz idáig a szocialisták egyik fõ szövetségeseként politizált). Gyári munkások hónapok óta tüntetnek az ország déli részében elmaradt bérükért – a kérdéses gyárak közül több, kormánypárti nyomásra, maffiához közeli személyek kezébe került, ez legfõbbképpen a GERB és a DPSz holdudvarának kedvez. Boriszov korábban bírálta a DPSz elnökét amiatt, hogy munkaszerzõdések útján temérdek állami pénzt halmozott fel, jelenleg a kritikák finomodtak és csak enyhe szemrehányásnak lehet tekinteni õket.
Mindkét fél érdekelt lenne a jövõbeni együttmûködésben, a Társadalom Véleményét Kutató Nemzeti Központ (NCIOM) legfrissebb közvélemény-kutatása szerint jelenpillanatban öt párt kerülne be a parlamentbe, ha most tartanák a választásokat. A parlamenti pártok közül a GERB, a BSzP, a DPSz és a Kék Koalíció, valamint a Meglena Kuneva volt európai uniós biztos által alapított Polgárok Bulgáriája (BNG) lépné át a négy százalékos bejutási küszöbhatárt. A GERB továbbra is a lakosság közel harmadának támogatását tudhatja magáénak, de a stabil kormányzáshoz elengedhetetlen lesz egy támogató partner. A GERB politikáját sokáig támogató szélsõjobboldali Ataka a szétesés szélén van és elenyészõ annak a valószínûsége, hogy 2013-ban ismét bekerülne az országgyülésbe. Kuneva, aki áprilisban a hatodik legkedveltebb hazai politikus helyét foglalta el, a volt cárista NDSzV romjain építette fel új pártját és várhatóan a szocialistákhoz közelebbi politikát kíván majd folytatni, ha bekerül az új parlamentbe. A Kék Koalíció sokáig a politikai túlélésre játszott, de az elmúlt hónapokban sikerült stabilizálna a párt labilis költségvetési helyzetét (amerikai tõke révén), valamint a kormánypárttal is javult valamelyest a viszonya.
Mi várható 2013-ban?
Nehéz megmondani, ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy a GERB újabb mandátumhoz fog jutni, de ehhez nem a sikeres politika segítené hozzá, hanem az ellenfelek szervezetlensége. A szocialisták kevés eséllyel várhatják a következõ évi választásokat, ha Sztanisev marad a pártelnöki székben. A reformok elmaradása a hanyatlás felé sodorják az országot, az idén tervezett 1,5 százalékos GDP növekedés biztosan elmarad, a kérdés az, hogy recesszió lesz vagy stagnálás fog bekövetkezni. A bolgár gazdaság motorját jelentõ külkereskedelem már második hónapja stagnál. A kisebbségben kormányzó GERB-nek mérlegelnie kell a népszerûség és a gazdasági fejlõdés perspektívája között – az év végéig az egyik biztosan romlani fog, a kérdés már csak az, hogy melyik?
Link