Soros: csendes halál vár ránk
Irta: Olvaso - Datum: 2012. April 14. 16:26:18
Az eurózóna jövõjérõl írt cikket Soros György a Financial Timesban, a magyar befektetõ szerint jelen állás szerint hosszú stagnálás vár az euróövezetre vagy a teljes felbomlás, radikális intézkedésekkel viszont még megoldható a kritikus helyzet. A fõ probléma az, hogy az EKB nem tudta a fundamentális bajokat orvosolni, a fiskális politikák különbözõségei miatt nem hogy csökkenne, hanem nõ a hitelezõ és adós országok közötti különbség.
Teljes hir
Az eurózóna jövõjérõl írt cikket Soros György a Financial Timesban, a magyar befektetõ szerint jelen állás szerint hosszú stagnálás vár az euróövezetre vagy a teljes felbomlás, radikális intézkedésekkel viszont még megoldható a kritikus helyzet. A fõ probléma az, hogy az EKB nem tudta a fundamentális bajokat orvosolni, a fiskális politikák különbözõségei miatt nem hogy csökkenne, hanem nõ a hitelezõ és adós országok közötti különbség. Az egyetlen megoldás az, ha a politikusok belátják, hogy rossz utat követtek, és radikális reformokat indítanak el. Végsõ következtetése Sorosnak is az, hogy a szorosabb fiskális integráció nélkül lehetetlenség kikerülni a kátyúból, azonban számos helyen javításra szorul az európai szabályozási környezet.
Az európai adósságválság újra fellángolt, hiszen az Európai Központi Bank a hosszabb távú refinanszírozási programjával az alapvetõ, és a felszín alatt megbújó problémákra nem tudott megoldást adni. A látszatintézkedés igaz a részvénypiacokon a 2011 õszi esések után nagyobb emelkedést hozott, azonban mivel a fundamentumok változatlanok nem sok jóra számíthat az eurózóna - írja Soros György a Financial Timesban.
A magyar származású dollármilliárdos befektetõ, Soros György szerint a szõnyeg alá söpört problémák megoldatlanok, az eurózóna kettészakadt, a hitelezõ és az adós országok közötti rés egyre nagyobbá válik. Mint írta, az adósságválság Európában egy új fázisba ért, amely nem olyan vad, mint a korábbi heves tõkepiaci eseményekkor, azonban sokkal rosszabb, hiszen lassú halálra ítéli euróövezetet.
A válság kirobbanásakor elképzelhetetlen volt, hogy az eurózóna felbomoljon, hiszen az totális katasztrófával járt volna. Viszont a válságot követõen egyértelmûen kialakult egy folyamat, ami a közös gondolkozás helyett inkább egyes országokra, és azok problémáira koncentrált, vagyis a közös érdekekkel szemben egyre inkább elõtérbe kerülnek az egyéni érdekek. Az LTRO például kifejezetten a spanyol és olasz bankok számára adott megoldást, miközben a kötvénycsere is speciálisan a görögökre volt szabva. +Ez a helyzet hosszabb távon oda vezet, hogy az eurózóna szétesik, hiszen ami az egyik országnak jó, az a másiknak nem feltétlenül.
Soros György
Soros György 1930-ban született Schwartz György néven, Budapesten. Miután túlélte a náci megszállást, a kommunista diktatúra elõl az Egyesült Királyságba vándorolt ki 1947-ben, ahol a London School of Economicson szerzett diplomát. Soros késõbb 1956-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol egy ideig filozófusként, majd tõzsdei alkuszként és értékpapír-elemzõként dolgozott. 1969-ben megalapította saját hedge fundját, a Quantum Fundot, amelyet a Soros Fund Management-en keresztül irányított, és amely a történelem egyik legsikeresebb hedge fundja lett.
Soros nem csak sikeres spekuláns, de elismert közgazdász gondolkodó is volt, aki az 1987-ben megjelent A pénz alkímiája címû könyvében is kifejtette reflexivitás elméletét. Igazán híressé azonban mégsem ezzel, hanem az angol font elleni spekulációjával vált, mely során több másik befektetõvel együtt 1992-ben, az úgynevezett fekete szerdán sikeresen kikényszerítették a font leértékelését a német márkával szemben. Azóta emlegetik Sorost úgy is, mint az ember, aki legyõzte az angol jegybankot. A Quantum fund emellett több másik ország, például az ázsiai válság idején dél-kelet ázsiai országok devizáinak árfolyamesésére is spekulált sikerrel.
Ám sokan nem a spekulatív hedge fund menedzseri tevékenységérõl ismerik, hanem a szerteágazó karitatív tevékenységérõl. Az 1983-ban létrehozott Soros Alapítvány ugyanis jelentõs összegekkel támogatja a fejlõdõ országok civil szervezeteit. Az alapítvány támogatásaiból nem maradtak ki a magyar szervezetek sem, de Soros nevéhez köthetõ a Közép-európai Egyetem megalapítása is. Bár Soros György munkássága itthon is nagy elismerésnek örvend, hedge fundjának 2008 õszi OTP elleni spekulációja beárnyékolta a guru hazai megítélését.
Soros György hivatalosan visszavonult az aktív befektetõi tevékenységtõl, a gazdasági és politikai folyamatokról alkotott véleményét azonban számtalan újságban és televízióban hangoztatja.
A Bundesbank már korábban érzékelte a veszélyt, nem csoda, hogy most a pénzkínálat kontrollálatlan növelése ellen kampányolnak, és olyan lépéseket akarnak tenni, amely korlátot szab a veszteségeknek egy esetlegesen eurózóna felbomláskor. Ez a trend viszont gyorsan egy öngerjesztõvé válhat.
A Bundesbank már el is kezdte a hitelezési feltételek szigorítását, ami akkor jó lépés lenne, ha Németország egy különálló ország lenne, viszont így nehéz helyzetbe sodorják a súlyosan eladósodott perifériás országokat, hiszen a recesszió elkerülése érdekében nagyon nagy szükségük lenne a német támogatásra hitelezési oldalon. Az eldõlt dominó nem áll meg, a periféria országok a kedvezõtlen gazdasági és finanszírozási környezetben olyan intézkedésekre kényszerülnek, amely mélyíti a recessziót, és növeli az államadósságot.
Az eurózóna éppen ezért egy hosszú gazdasági stagnálás vagy még rosszabb forgatókönyv elé néz. Számos országban lehetett hasonló következményeket látni, elég csak a latin-amerikai országokra, vagy Japánra gondolni, ahol a válságos idõszakokat hosszú évekig vagy évtizedekig tartó stagnálás követett. Az eurózóna fõ problémája éppen az, hogy nem egyetlen ország alkotja, ezért a gazdaságpolitikai lépések is kényszerûségbõl egyes országoknak használnak, míg más országoknak nem, ami a túlélést valószínûtlenné teszi.
Az egyetlen menekülési út Európa számára, ha felismerik, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika nemkívánatos eredményekkel jár, és meg kell változtatni. Elõször is, az eurózóna irányítási szabályai megbuktak, radikálisan át kell õket dolgozni. A jelenlegi status quo fenntartása nem mûködik, hiszen csak ront a helyzeten. Másodszor, a mostani szituáció rendellenességeket és átláthatatlanságot szül az eurózónában, és rendkívüli intézkedésekre van szükség, hogy visszaálljon minden a rendes kerékvágásba. Végül az új szabályoknak olyannak kell lenniük, amely a pénzügyi piacok instabilitását is képes kezelni.
Soros György szerint a helyzet tartós megoldását mindenképpen a fiskális oldalon kell kezdeni, véleménye szerint például az egyes adósság kategóriák és költségvetési tételek között is szükségszerû különbséget tenni, a rendezett elszámolások betartásáért, és a csalások elkerüléséért egy európai hatóságnak kéne felelõsséget vállalnia. Ezen felül fontos lenne, hogy az államadósság-csökkentést is be lehessen tartatni, egy olyan rendszert kellene kidolgozni, amely a tagállamokat jutalmazná adósságcsökkentés esetén, míg a szabályok megsértése esetén szankciókat léptet életbe, az elszámolásokat pedig egy speciális vállalat intézné.
Ezek természetesen csak javaslatok, amelyek valószínûleg nem is mennének át a gyakorlatba, viszont Soros ezzel is arra akart utalni, hogy a jelenlegi folyamatok fenntarthatatlanok, új koncepcióra van szükség. Ennek központi elemének kell lennie a szorosabb fiskális integrációnak, hiszen az országok közötti széthúzás, és különbözõ érdekek nagyon rossz irányba viszik az eurózónát.
Link