Kényes helyzetbe kerülhet az állam Mol-ügyben
Irta: Olvaso - Datum: 2010. October 26. 11:37:33
Trükkös megoldásra kényszerülhetne a magyar állam, ha meg akarná vásárolni a Szurgutnyeftyegaz kezében lévõ Mol-pakettet, s egyben el szeretné kerülni a nyilvános vételi ajánlat tételét a többi részvényes számára.
A magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének várhatóan állami kézbe kerülésével és a Szurgutnyeftyegaz-csomag esetleges megvásárlásával kényes helyzetbe kerülhetne a magyar állam Mol-ügyben. Az olajcég jelenlegi tulajdonosi struktúrája alapján ugyanis egy ilyen - egyelõre a nyilvános információk alapján csak szándékok és találgatások szintjén létezõ - tranzakcióval könnyen a kritikus 25 százalékos szint fölé emelkedhetne az állami befolyás az olajcégben.
Teljes hir
Trükkös megoldásra kényszerülhetne a magyar állam, ha meg akarná vásárolni a Szurgutnyeftyegaz kezében lévõ Mol-pakettet, s egyben el szeretné kerülni a nyilvános vételi ajánlat tételét a többi részvényes számára.
A magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének várhatóan állami kézbe kerülésével és a Szurgutnyeftyegaz-csomag esetleges megvásárlásával kényes helyzetbe kerülhetne a magyar állam Mol-ügyben. Az olajcég jelenlegi tulajdonosi struktúrája alapján ugyanis egy ilyen - egyelõre a nyilvános információk alapján csak szándékok és találgatások szintjén létezõ - tranzakcióval könnyen a kritikus 25 százalékos szint fölé emelkedhetne az állami befolyás az olajcégben.
A Mol jelenlegi tulajdonosai közül a Szurgutnyeftyegaz a legnagyobb, a társaság féléves jelentése szerint az orosz vállalat 21,2 százalékos részvénypakettel rendelkezik. Ha ezt venné meg a magyar állam, akkor frissen szerzett befolyásához vélhetõen hozzá kellene számolni az MFB Invest 1,2 százalékos pakettjét is. E két csomag együttesen 22,2 százalékos tulajdonrészt biztosít az olajcégben, azonban a Mol jelenleg 7,1 százaléknyi saját részvénnyel is rendelkezik. Ezzel korrigálva az állam összes befolyása 23,9 százalékosra nõne az olajcégben.
A Mol tulajdonosai között a hazai intézményi befektetõk 4,1 százalékos súlyt képviselnek, azonban nem lehet tudni, ebbõl mekkora részt hasítanak ki a magánnyugdíjpénztárak. Amennyiben a magán-nyugdíjpénztári átlépõk miatt ebbõl a pakkból 1,3 százaléknál nagyobb csomag kerülne állami tulajdonba, azzal ismét 25 százaléknál nagyobb befolyással rendelkezõ részvényessé válna az olajipari társaságban. Ez pedig - más 10 százaléknál nagyobb szavazati joggal rendelkezõ részvényes nem lévén a Molban - akár nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséggel is járhatna.
A Mol alapszabálya szerint viszont egyetlen részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhat 10 százaléknál nagyobb szavazati jogot a társaság közgyûlésein. Kérdés, hogy egy feltételezett állami vásárlás esetén ez a megkötés vonatkozna-e a magyar államra is.
A jogilag nem egyértelmû helyzet kezelésére megfigyelõk szerint azonban még akkor sem lenne szükség, ha a jövõben valóban sor kerülne a Szurgutnyeftyegaz részvénypakettjének megvásárlására. Ha például a csomag megvásárlása nem egyben történne, hanem annak egy részét az olajcég venné meg, s az állam csak a fennmaradó részvénycsomag birtokosává válna, akkor még az ajánlattételi küszöb közelébe sem kerülne befolyása a Molban.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha megvenné is a magyar állam a Mol-részvényeket a Szurgutnyeftyegaztól, az semmiféle kötelezettséget nem jelentene számára a többi részvényessel szemben, egy ilyen tranzakció - még ha az éppen aktuális tõzsdei árfolyam felett köttetne meg - nem jelenti azt, hogy más részvényesek is hasonló áron tudnának túladni részvényeiken.
Az MVM-mel vetetnék meg a MoltA Magyar Villamos Mûvek (MVM) vásárolná meg a Mol Szurgutnyeftyegaznál lévõ 21,2 százalékos részvénycsomagját a Népszabadság információi szerint. A lap szerint az állami kötvénykibocsátás nem lenne jó megoldás, mivel növelné az államadósságot, miközben ha ugyanezt egy állami társaság teszi, akkor ez elkerülhetõ. Az MVM szerepe így érthetõvé válik, amihez a lap még a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) is hozzáveszi, amely akár maga is tudná hitelezni a mintegy 460-500 milliárdos tranzakciót. Mindeközben a Molt a válságadó mellett szintén az energiaszektorral együtt terhelõ Robin Hood-adó megmarad, ahogy azt már azt elmúlt héten is jeleztük (Napi Gazdaság, 2010. október 20.). Ezt a portfolio.hu-nak adott nyilatkozatában Balog Ádám adóügyekért felelõs helyettes államtitkár erõsítette meg. A Mol számára ez a nyolcszázalékos adó évi mintegy 12 milliárdos adóterhet jelentett eddig, amit idén fizetett volna utoljára.
Forrás: Link