Alacsonyan szállnak majd a Gripenekkel
Irta: Olvaso - Datum: 2010. November 05. 16:36:31
Na gyerekek, katonai operációkat hajtanak végre ilyen átlátszó indokkal, de rendben van ez így, mert egy-egy Igla még hatékonyabb lehet földközelbõl. Nagy a gatyában szmötyi a biboldóknál, csak azt sajnálom, hogy néhány "magyar honvédnek" is igen zúzós idõszaka következik. A szolgálatok is lapítanak rendesen, mert érzik tán, hogy már leperegtek a homokrögök az óráikon.
A honvédség a pilóták kiképzése érdekében kismagasságú katonai légifolyosók kijelölésére készül. A gyakran földközelben, akár 1000 km/órás sebességgel repülõ Gripenek és a C17-es szállítógépek felbukkanására hamarosan országszerte számítani lehet. A gyakorlatok a Balaton mellett Eger és Miskolc térségét, Kaposvárt és Szombathelyt is érintik majd.
Teljes hir
Na gyerekek, katonai operációkat hajtanak végre ilyen átlátszó indokkal, de rendben van ez így, mert egy-egy Igla még hatékonyabb lehet földközelbõl. Nagy a gatyában szmötyi a biboldóknál, csak azt sajnálom, hogy néhány "magyar honvédnek" is igen zúzós idõszaka következik. A szolgálatok is lapítanak rendesen, mert érzik tán, hogy már leperegtek a homokrögök az óráikon.
A honvédség a pilóták kiképzése érdekében kismagasságú katonai légifolyosók kijelölésére készül. A gyakran földközelben, akár 1000 km/órás sebességgel repülõ Gripenek és a C17-es szállítógépek felbukkanására hamarosan országszerte számítani lehet. A gyakorlatok a Balaton mellett Eger és Miskolc térségét, Kaposvárt és Szombathelyt is érintik majd.
A 70-es, 80-as évekbõl sokan emlékezhetnek, ahogy a MIG 21-esek vidám hangrobbanások közepette fogócskáztak a Balaton-felvidék fölött. Ha ilyesmire nem is, de olykor ijesztõen alacsonyan áthúzó, zajos katonai gépekre lassan ismét kezdhetünk felkészülni.
A honvédség tervei szerint ugyanis a Gripen vadászbombázók és a C17-es teherszállító gépek hamarosan kimerészkednek az eddig használt állandó és idõszakos katonai légterekbõl. Már a közeljövõtõl kezdve rendszeresen kiképzési feladatokat fognak végrehajtani az ország jelentõs részét behálózó alkalmi légifolyosókban, kis magasságban vagy közvetlenül a föld közelében.
Ezeket a folyosókat a nem ellenõrzött, a vitorlázógépekrõl (glider) elnevezett G-légterekben jelölik ki. A G-típusú légtereket mostanáig – a rájuk vonatkozó szabályok betartásával – szabadon használhatta a menetrenden kívüli kisgépforgalom, valamint a mezõgazdasági repülõk és a sportolók (vitorlázógépek, hõlégballonok, sárkányrepülõk, siklóernyõsök).
Lassan nem biztonságos
A kismagasságú katonai folyosók kijelölését és használatát eddig is lehetõvé tette egy jogszabály (a 26/2007. GKM-HM-KvVM együttes rendelet). Az ott meghatározott 250 csomós (460 km/óra) maximális sebesség azonban túl alacsony volt egyes manõverek biztonságos gyakorlására, ezért a folyosóügyet nem forszírozta a honvédség.
Az alacsonyan való manõverezés oktatása (itthon) a két katonai reptér (Kecskemét és Pápa) körüli szûk, állandó katonai légterekre korlátozódott, miközben egyre nõtt az igény az azokba torkolló kismagasságú alkalmi folyosók kijelölésére és használatára.
A kismagasságú katonai folyosók tervezett elhelyezkedése. A kék sokszögek a két katonai reptér állandó légterét jelölik. A térképet Kardos István, a Siklórepülõ Szövetség (Siresz) elnöke készítette. Az egyeztetés folyamatáról a Siresz honlapján további térképek és részletek találhatók.
A C17-es szállítógépekkel az Index értesülése szerint a segélyszállítmányok célba juttatását (ledobását) fogják gyakorolni. A Gripenek földfelszíni és légi célok elleni bevethetõsége ugyanakkor az alaprendeltetésükbõl fakadó követelmény, egyben NATO-elõírás.
Mit fognak gyorsan és alacsonyan repülve gyakorolni?
Felszíni célok elleni harctevékenységet imitáló, nagy sebességgel végrehajtott manõverek:
• kis-, földközeli útvonalrepülések földi célok támadására a lõterek légterében;
• kis-, földközeli harcászati navigációs útvonalrepülések.
Légi célok elleni harctevékenységet imitáló, nagy sebességgel végrehajtott manõverek:
• kis- és földközeli magasságú célok leküzdésének gyakorlása;
• látástávolságon túl repülõ légi célok elleni fegyverzet használata.(Forrás: HM)
Gyakorolni muszáj
A HM tájékoztatása szerint ezért elengedhetetlen a szimulált harci körülmények között, az ellenséges légvédelem felderítési magassága alatt, nagy sebességgel végrehajtott feladatok gyakorlása. „A kis magasságon, kis sebességgel végrehajtott repülési feladat magasabb repülésbiztonsági kockázatot jelent, valamint fokozott figyelmet igényel a feladat pontos végrehajtásakor” – áll a HM közleményében.
A módosító javaslat szerint ezért a sebességhatárt 570 csomóra (1050 km/óra) emelnék, és mivel így már van értelme, elkezdõdött az egyeztetés a leendõ kismagasságú folyosók helyérõl. A G-légtérben kijelölendõ korridorok a talajtól 900 méteres (felszín feletti) magasságig terjednek majd, tíz kilométer szélesek lesznek, és (legalább 4 km-re) elkerülik a mûködõ, nem ellenõrzött repülõtereket. Ahogy a fenti térképen is látszik, a tervezett útvonalak a fõvárostól messze húzódnak majd, vélhetõen az ott élõk nyugalma és a Ferihegyi repülõtérhez tartozó nagy forgalmú légtér biztonsága érdekében.
Ha a légifolyosó metszene egy környezetvédelmi szempont miatt korlátozott légteret, annak felsõ határa fölé emelik. Az új rendszer bevezetését eleinte egy-egy folyosó megnyitásával kezdenék meg, és fokozatosan, 3-4 év alatt terjesztenék ki az összes folyosó használatára.
Meglepõen konstruktív katonák
Mivel a katonai repülések ideje alatt tilos lesz az érintett légtérrész egyéb célú használata, hónapok óta zajlik a változást elõkészítõ társadalmi egyeztetés. A bekapcsolódó szakmai szervezetek képviselõi eleinte – vélhetõen a korábbi tapasztalatok alapján – azt gondolták, hogy lényegében csak bólogatniuk lehet majd a tekintélyelvûnek tartott katonák által készített tervekre, melyeknek az elsõ verziói a beszámolók szerint szinte kizárólag a honvédség érdekeire lettek volna tekintettel.
Látni és látszani
A Gripenek szülõhazájában a svéd légierõ gyakran használja a G-légteret. Igaz, a skandináv ország ritkásan lakott vagy akár lakatlan északi területei fölött ez kevés embert zavar. Elõzetesen csak a nagyobb gyakorlatokat jelentik be, a napi gyakorlatban a pilóták a „látni és látszani” elvét követik, vagyis a folyosókat nem zárják le a civil repülés elõl. Minderrõl a budapesti Svéd Nagykövetség védelmi attaséja, Per Alriksson számolt be az Indexnek.
Alriksson szerint hasznos, ha a sportrepülõ-pilóták olvassák a katonai légtérhasználatról szóló „Notam” közleményeket, de a sportszempontból kedvezõ nyári idõszakban a Gripenek pilótái elkerülik a sportolók által kedvelt légtereket.
„Svédországban nem csak északon, hanem a sûrûbben lakott déli területeken is engedélyezett a légierõ gépei számára a földközeli repülés, de azért vannak korlátozások. A lakosság mellett még az olyan környezetvédelmi szempontokra is mindenhol tekintettel kell lennünk, mint a vándormadarak vonulása.”
Ehhez képest az Indexnek nyilatkozó civil résztvevõk egyhangúan állítják: nagyon kellemesen csalódtak. Az egyik komoly félelem például az volt, hogy a honvédség a megnyíló folyosókban a Gripennel rendelkezõ, de a légterüket szigorúbban óvó országok (Csehország és Svédország) légiereje számára lehetõvé teszi a "bérrepülést", ami a feltétlenül szükségesnél jóval intenzívebb használatot eredményezett volna. Errõl azonban nincs szó. Külföldi katonai gépek továbbra is csak közös hadgyakorlatok alkalmával használhatják a hazai G-légtereket.
Még jobban meglepte az egyeztetések civil résztvevõit, hogy a katonák mennyire rugalmasak voltak a saját terveikhez képest. Elálltak például egy-egy, az Alföld és a Kisalföld fölé tervezett folyosó kijelölésétõl. Jóval nagyobb engedményként az eddigi utolsó, október 25-i egyeztetésen abba is belementek, hogy az évenként tervezett 100 napból a sportcélra alkalmasabb nyári félévben (márciustól októberig) a légierõ gépei csak hétköznapokon, legfeljebb 30 nap, délelõtt és délután fél-fél óráig használják a folyosókat. Igaz, az ezt rögzítõ írásos emlékeztetõ egyelõre még nem érkezett meg.
Kikerülni lehetetlen
A felálló új rendszer kulcseleme a biztonság: a folyosók aktiválásáról és használatáról minden érintettnek tudnia kell. Erre annál is inkább szükség van, mert egy 1000 km/órás sebességgel haladó, lassan forduló harci gép másodpercenként közel 300 métert tesz meg. Ha valami pont az útjába kerül – pláne egy, a gép radarja által sem észlelt ernyõs vagy sárkányos –, esélye sincs kikerülni. Mivel az alacsony repülés miatt sem a katonai gépek, sem az útjukba esõk nem igazán látszanak a katonai légiirányítás radarjain, a pilóták onnan sem számíthatnak gyors figyelmeztetésre.
Ha életbe lép az új rend, a nem ellenõrzött légterek használóinak minden repülés elõtt ellenõrizniük kell majd, hogy a honvédség jelentett-e be aznapra repülést valamelyik folyosóba, hiszen ez esetben tilos (és életveszélyes) berepülniük oda. Ehhez minden érintettnek nagy segítséget jelentene, ha a napi légtérfelhasználási terv adatait és a koordinátákat tartalmazó, már a katonai folyosók nélkül is épp eléggé áttekinthetetlen táblázat [1] közérthetõbb formában, egy online térképen is mindennap megtekinthetõ lenne.
Ilyen szolgáltatás létrehozására azonban egyelõre sem a légiforgalmat irányító Hungarocontrol Zrt., sem a Nemzeti Közlekedési Hatóság nem mutat hajlandóságot. Pedig többek szerint a veszélyes megközelítések és balesetek ritkasága Magyarországon eddig sem a légtérrend ismeretének és betartásának, hanem a viszonylag ritka forgalomnak volt köszönhetõ.
Forrás: Link