Iráni fegyverszállítmányt kapcsoltak le Lagosban
Irta: Olvaso - Datum: 2010. November 23. 12:58:03
Rakétákkal akarták teletömni az országot
Nigéria kormánya november 15-én egy illegális iráni fegyverszállítmány miatt tett jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A nigériai Lagos kikötõjébe októberben érkezett fegyverek most lehetõséget szolgáltatnak arra, hogy Iránt az atomprogramja miatt kirótt szankciók megsértése miatt citálják az ENSZ BT elé. A fegyvercsempészek lebukása ily módon sokba kerülhet a perzsa államnak, amely láthatóan Nyugat-Afrikában is igyekszik befolyásra szert tenni.
Teljes hir
Rakétákkal akarták teletömni az országot
Nigéria kormánya november 15-én egy illegális iráni fegyverszállítmány miatt tett jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A nigériai Lagos kikötõjébe októberben érkezett fegyverek most lehetõséget szolgáltatnak arra, hogy Iránt az atomprogramja miatt kirótt szankciók megsértése miatt citálják az ENSZ BT elé. A fegyvercsempészek lebukása ily módon sokba kerülhet a perzsa államnak, amely láthatóan Nyugat-Afrikában is igyekszik befolyásra szert tenni.
Nem okozhatott nagy meglepetést a lagosi kikötõi munkásoknak, amikor októberben az Iránból érkezõ tizenhárom konténer felnyitásakor nem építõanyagokra, hanem tüzérségi rakétákra, gépfegyverekre és hatalmas mennyiségû lõszerre bukkantak, hiszen a nigériai hírszerzés már behajózás elõtt értesült a szállítmány valódi tartalmáról. Az iráni kormány igyekezett gyorsan elsimítani az ügyet, azonban Nigéria hajthatatlannak bizonyult és november 15-én közölte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vitte a kérdést, amelynek jelenleg maga is az egyik nem-állandó tagja. A Biztonsági Tanács 1747-es határozata alapján Iránnak tilos fegyvereket exportálnia, ez az iráni nukleáris program átláthatatlansága miatt kirótt szankciók egyik fontos büntetõintézkedése.
A botrány kirobbanásának elsõ napjaiban egy, a Gázai övezetbe irányuló új csempészútvonalat véltek felfedezni a szakértõk, amely Lagos kikötõjétõl a Szaharán át futott volna. Az Iránnal szövetséges Hamasz által uralt terület köré vont izraeli és egyiptomi fegyverembargó kijátszására kizárólag az arab államba futó alagutak adnak lehetõséget. Ez a verzió azonban hamar lekerült a napirendrõl, sokkal valószínûbb, hogy a 2011-ben esedékes nigériai elnökválasztásra készülõdnek bizonyos hazai politikai csoportok az iráni fegyverek beszerzésével, amennyiben a szavazáson nem az általuk favorizált jelölt nyerne. Amennyiben tehát az iráni kormány tudott a fegyverszállítmányról, ez esetben nem csak az ENSZ szankciókat sértette meg, hanem veszélyeztette a nemzetközi békét és biztonságot egy nem állami szereplõ felfegyverzésével, amelyért újabb büntetõintézkedésekre számíthat a nemzetközi közösségtõl.
Nigériában alig több mint tíz éve váltotta fel a demokratikus negyedik köztársaság a legutóbbi katonai diktatúrát és most újra tetõfokra hágott a feszültség, amely az ország destabilizálódásával fenyeget. A Nigériát kormányzó Népi Demokratikus Párton (PDP) belüli megegyezés szerint két ciklusonként felváltva indítanak keresztény, illetve muszlim elnökjelöltet, így tiszteletben tartva az ország vallási megosztottságát. A most következõ választáson az egyezség szerint muszlim politikusnak kellene indulnia, azonban a jelenlegi keresztény elnök Goodluck Jonathan, úgy tûnik, hogy felrúgja a megállapodást és indul a megmérettetésen. Ezzel a döntésével polgárháborúba sodorhatja a már így is etnikai és vallási feszültségektõl szikrázó országot, így nem csoda, ha egyes csoportok fegyverkeznek.
Irán a botrány kirobbanását követõen azzal védekezett, hogy csupán félreértés történt, a szállítmányért nem a kormány, hanem egy iráni magáncég felelõs és nem is Nigéria, hanem egy másik, meg nem nevezett afrikai ország volt a cél. Ez az érvelés nagyon gyenge lábakon áll, hiszen a perzsa államban a magánipar haldoklóban van, különösen az ENSZ szankciók bevezetése óta. Az iráni elit fegyveres erõ, a Forradalmi Gárda igyekszik minden jelentõs üzemre és vállalatra szert tenni, így az, hogy egy fegyvergyártással vagy kereskedéssel foglalkozó gyár ne a rezsim irányítása alatt álljon, szinte lehetetlenség. Az indoklás Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter szájából hangzott el, aki Nigériába utazott menteni a menthetõt.
A fegyvercsempészettel közvetlenül vádolt két iráni állampolgár a perzsa állam nagykövetségén talált menedéket a nigériai hatóságok elõl. A két személy diplomáciai források szerint a Forradalmi Gárda úgynevezett Quds (Jeruzsálem) Erõinek a tagjai, amelyek a külföldi akciókért felelõsek, az „iráni iszlám forradalom" exportálását segítik elõ, leggyakrabban különbözõ szövetséges fegyveres csoportok harcosainak kiképzésével.
A legnagyobb kérdés persze az, hogy milyen érdeke fûzõdik Iránnak egy ilyen távoli országban végrehajtandó akcióhoz. Nigéria a világ egyik legnagyobb kõolajexportõre, egy esetleges polgárháború mind az Egyesült Államok és Európa ellátását, mind a világpiaci árakat Irán szempontjából kedvezõen érintené. A másik, inkább lélektani szempont, hogy a perzsa állam igyekszik minél messzebbre kinyúlni és bizonyítani, hogy komoly szereplõ a világpolitikában és nem csak a közvetlen szomszédságában. Harmadszor pedig érdeke fûzõdhet a 150 milliós lakosságú Nigéria destabilizálásához, ahol a muszlim észak, illetve ezen belül a síita kisebbség támogatásán keresztül komoly befolyásra és erõforrásokhoz juthat a stratégiai értékkel bíró afrikai államban.
Az ENSZ BT vizsgálatának eredményére még sokáig várnunk kell, azonban az biztos, hogy a késõbbiekben az Iránból érkezõ szállítmányokat az eddigieknél is nagyobb gyanakvással fogják kezelni az egyes országok, és a fenti eset a nemzetközi szállítmányozási cégeket se bíztatja az iráni cégekkel való üzletelésre. Amennyiben a Biztonsági Tanács megállapítja az iráni kormány tudomását a fegyvercsempészetrõl, az eddigieknél is komolyabb büntetõintézkedésekre lehet számítani, miközben már a jelenleg érvényben lévõ szankciók is keményen szorongatják az iszlám köztársaságot.
(asszem HVG)