Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
Cikkek föoldala » Beküldött cikkek, Ãrások, hÃrek » T/6958. számú törvényjavaslat a Büntetõ Törvénykönyvrõl
T/6958. számú törvényjavaslat a Büntetõ Törvénykönyvrõl
A világhálón, már több helyen reagáltak az új törvénykönyv tervezetrõl. Fõleg a 336. § került a figyelem középpontjába, de lehet ott még más is. Hozzáértõk keresgéljenek!
T/6958. számú törvényjavaslat a Büntetõ Törvénykönyvrõl
http://www.torven...slatok.php
http://www.parlam.../06958.pdf
Jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszÃtás
336. §
Aki nagy nyilvánosság elõtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon az Alaptörvény, jogszabály, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége vagy Magyarország által kötelezõen alkalmazandó európai uniós jogi aktus ellen, vagy az ezek alapján mûködõ bÃróság vagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszÃt, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
336. §-hoz
A jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszÃtás tényállás cÃmében a hatályos Btk.-ban található „törvény” kifejezést a ,jogszabály" megfogalmazás váltja fel, a bûncselekmény ugyanis valamennyi jogszabály vonatkozásában elkövethetõ.
Ebbõl következõen a tényállás szövege sem „törvény"-re, hanem ,jogszabály"-ra utal , azzal, hogy külön nevesÃti az Alaptörvényt, tekintettel arra, hogy az nem tekinti saját magát jogszabálynak [ld. Alaptörvény C) cikk (3) bekezdés és T) cikk], ugyanakkor a büntetõjogi védelmet erre nézve is indokolt megteremteni és fenntartani .
Figyelemmel arra, hogy a nemzetközi jogi és az európai uniós jogi aktusokból származó kötelezettségeknek a magyar jogszabályokkal való azonos szintû védelme az Alaptörvény E) és Q) cikkén alapul, Ãgy a Javaslat a magyar, illetve a nemzetközi és az európai uniós jog alapján mûködõ bÃróságok és hatóságok rendelkezéseinek egyenrangú védelmet biztosÃt.
A bûncselekmény csak nagy nyilvánosság elõtt követhetõ el, amelynek fogalmát a Záró Rész határozza meg .
ez se semmi
RémhÃrterjesztés
337. §
Aki közveszély szÃnhelyén nagy nyilvánosság elõtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdÃtve állÃt, vagy hÃresztel, amely a közveszély szÃnhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ .
337.§-hoz
A hatályos Btk.-hoz képest a „közveszély szÃnhelyén” kitétel kétszeres megjelenÃtése a tényállásban egyértelmûvé teszi, hogy a rémhÃrterjesztés kizárólag akkor valósul meg, ha az a közveszély szÃnhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére .
A bûncselekmény csak nagy nyilvánosság elõtt követhetõ el, amelynek fogalmát a Záró Rész határozza meg.
A bûncselekmény elkövetõje bárki lehet, aki a közveszély szÃnhelyén jelen van . A bûncselekmény csak szándékosan követhetõ el.
Közveszéllyel fenyegetés
338. §
(1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állÃt, hÃresztel , vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ..
(2) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta .
338.§-hoz
A közveszéllyel fenyegetés tekintetében a Javaslat a hatályos Btk .-hoz képest a korábbi két elkövetési magatartást egységesÃti, és ugyanúgy rendeli büntetni a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tény állÃtását, hÃresztelését, mint a közveszéllyel jár ó esemény bekövetkezésével fenyegetés látszatának keltését . Nem tartalmazza a Javaslat a „más elõtt” kitételt, figyelemmel arra, hogy a dolog természetébõl ez következik .
Az alapeseti minõsÃtést két évrõl három évre emeli, ugyanakkor a hatályos Btk. 270/A . § (2) bekezdésében található minõsÃtett esetet mellõzi a Javaslat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a radioaktÃv anyaggal fenyegetve történ õ elkövetés ne lenne a hatályos Btk . 270/A. § (2 ) bekezdésében Ãrt szankcióval továbbra is fenyegetett .
MinõsÃtett esetként a törvény a köznyugalom ténylegesen bekövetkezõ súlyos megzavarását, mint eredményt határozza meg.
itt olvashatsz véleményeket: (biztos van máshol is)
http://radicalpuz...iltva.html
http://tempohirek...tem_id=498
http://deres.tv/i...lmenu_id=2
http://jobbik.hu/...ok%C3%A9rt
http://szentkoron...van-itelve
T/6958. számú törvényjavaslat a Büntetõ Törvénykönyvrõl
http://www.torven...slatok.php
http://www.parlam.../06958.pdf
Jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszÃtás
336. §
Aki nagy nyilvánosság elõtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon az Alaptörvény, jogszabály, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége vagy Magyarország által kötelezõen alkalmazandó európai uniós jogi aktus ellen, vagy az ezek alapján mûködõ bÃróság vagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszÃt, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
336. §-hoz
A jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszÃtás tényállás cÃmében a hatályos Btk.-ban található „törvény” kifejezést a ,jogszabály" megfogalmazás váltja fel, a bûncselekmény ugyanis valamennyi jogszabály vonatkozásában elkövethetõ.
Ebbõl következõen a tényállás szövege sem „törvény"-re, hanem ,jogszabály"-ra utal , azzal, hogy külön nevesÃti az Alaptörvényt, tekintettel arra, hogy az nem tekinti saját magát jogszabálynak [ld. Alaptörvény C) cikk (3) bekezdés és T) cikk], ugyanakkor a büntetõjogi védelmet erre nézve is indokolt megteremteni és fenntartani .
Figyelemmel arra, hogy a nemzetközi jogi és az európai uniós jogi aktusokból származó kötelezettségeknek a magyar jogszabályokkal való azonos szintû védelme az Alaptörvény E) és Q) cikkén alapul, Ãgy a Javaslat a magyar, illetve a nemzetközi és az európai uniós jog alapján mûködõ bÃróságok és hatóságok rendelkezéseinek egyenrangú védelmet biztosÃt.
A bûncselekmény csak nagy nyilvánosság elõtt követhetõ el, amelynek fogalmát a Záró Rész határozza meg .
ez se semmi
RémhÃrterjesztés
337. §
Aki közveszély szÃnhelyén nagy nyilvánosság elõtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdÃtve állÃt, vagy hÃresztel, amely a közveszély szÃnhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ .
337.§-hoz
A hatályos Btk.-hoz képest a „közveszély szÃnhelyén” kitétel kétszeres megjelenÃtése a tényállásban egyértelmûvé teszi, hogy a rémhÃrterjesztés kizárólag akkor valósul meg, ha az a közveszély szÃnhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére .
A bûncselekmény csak nagy nyilvánosság elõtt követhetõ el, amelynek fogalmát a Záró Rész határozza meg.
A bûncselekmény elkövetõje bárki lehet, aki a közveszély szÃnhelyén jelen van . A bûncselekmény csak szándékosan követhetõ el.
Közveszéllyel fenyegetés
338. §
(1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állÃt, hÃresztel , vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ..
(2) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta .
338.§-hoz
A közveszéllyel fenyegetés tekintetében a Javaslat a hatályos Btk .-hoz képest a korábbi két elkövetési magatartást egységesÃti, és ugyanúgy rendeli büntetni a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tény állÃtását, hÃresztelését, mint a közveszéllyel jár ó esemény bekövetkezésével fenyegetés látszatának keltését . Nem tartalmazza a Javaslat a „más elõtt” kitételt, figyelemmel arra, hogy a dolog természetébõl ez következik .
Az alapeseti minõsÃtést két évrõl három évre emeli, ugyanakkor a hatályos Btk. 270/A . § (2) bekezdésében található minõsÃtett esetet mellõzi a Javaslat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a radioaktÃv anyaggal fenyegetve történ õ elkövetés ne lenne a hatályos Btk . 270/A. § (2 ) bekezdésében Ãrt szankcióval továbbra is fenyegetett .
MinõsÃtett esetként a törvény a köznyugalom ténylegesen bekövetkezõ súlyos megzavarását, mint eredményt határozza meg.
itt olvashatsz véleményeket: (biztos van máshol is)
http://radicalpuz...iltva.html
http://tempohirek...tem_id=498
http://deres.tv/i...lmenu_id=2
http://jobbik.hu/...ok%C3%A9rt
http://szentkoron...van-itelve
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték