Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
CION BÖLCSEI MEGMONDJÁK, MI A KÓSER !!!
Fapipa- 2013.01.18. 08:14:22
NO COMMENT !!!!! ÉRTJÜK MÁR! MI GÓJOK !!!!
21 . JEGYZÕKÖNYV
Belsõ kölcsönök. Tartozások és adók. Konvertálás. Csõd. Takarékpénztárak és járadéklevelek. A pénzpiacok eltörlése. Ipari értékek szabályozása.
A legutóbbi összejövetelen elõadottak kapcsán ma részletesen meg fogom világítani a belsõ kölcsönök kérdését. A külföldi kölcsönökkel - amelyek a gójok nemzeti vagyonával tápláltak minket - nem foglalkozom többet, mert a mi államunk viszonylatában nem lesznek külföldiek, tehát semmiféle külügy sem.
Hasznot húztunk a tisztviselõk megvesztegethetõségébõl és az uralkodók hanyagságából, kétszeresen, háromszorosan, sõt még ennél is többszörösen kaptuk vissza a gój kormányoknak kölcsönzött pénzünket, amelyre államaiknak még csak szükségük sem volt. Megtehetne ilyet bárki is velünk? Ezért csak a belsõ kölcsönök részleteivel foglalkozom.
Az államok bejelentik, hogy belsõ kölcsönre van szükség, és megindítják a kölcsönjegyeztetést saját váltóikra, azaz kamatozó értékpapírjaikra. Hogy a jegyzést mindenki gyõzze, az árat száz és ezer között szabják meg, és árengedményt tesznek azoknak, akik elsõnek jegyeznek. A következõ napon mesterségesen felszöktetik a kölcsönkötvények árát s azzal okolják meg az áremelést, hogy mindenki töri magát a kölcsönjegyzésért. Pár nappal késõbb az államkasszák - mint mondják - túlzsúfoltak, és több a pénz, mint amennyire szükség van (minek akkor jegyeztetni?). A kölcsönt, tegyük fel, jóval túljegyezték, s ebben rejlik az egész színpadi hatás: ide nézzenek-mondják-, micsoda bizalom nyilvánul meg az állam kölcsönkötvényei iránt.
De amikor vége van a komédiának, az állam azzal a ténnyel találja magát szemben, hogy rendkívül terhes adósságot vett magára. Hogy fizetni tudja a kamatokat, újabb kölcsönökhöz kell folyamodnia, ezek azonban nem szüntetik meg, hanem csak növelik a tõkeadósságot. És ha ez a hitel is kimerült, új adókkal kell fedezni - nem a kölcsönt, hanem csak annak kamatait.
Ezek az adók tehát arra szolgálnak, hogy az egyik adósságot a másikkal fedezzék.
Ezután következnek a konvertálások. Ezek csökkentik ugyan a kamatfizetést, de magának az adósságnak fedezése nélkül, ezenkívül pedig nem vihetõk keresztül a kölcsönjegyzõnek a beleegyezése nélkül. Amikor bejelentik a konvertálást, ezzel egyidejûleg felajánlják, hogy visszafizetik a pénzt mindazoknak, akik nem kívánják konvertálni kötvényeiket. Ha mindenki visszautasítaná a konvertálást és követelné pénzét, a kormány saját csapdájába esne és kiderülne, hogy fizetésképtelen, nem tudja a felajánlott összegeket kifizetni.
A gój kormányok szerencséjére alattvalóik - akik semmit sem értenek a pénzügyekhez - mindig szívesebben vállalták az árfolyamveszteségeket és a kamatcsökkentést, mint azt a kockázatot, amellyel pénzük másirányú elhelyezése járna, és ily módon gyakran lehetõvé tették kormányaik számára, hogy azok többmilliós adósságtól szabaduljanak meg.
Manapság ezeket a trükköket külföldi kölcsönökkel kapcsolatban nem játszhatják meg a gójok, mert tudják, hogy mi minden kölcsönadott pénzt vissza fogunk követelni.
Az államok fizetésképtelenségének nyMt bevallása a legjobb bizonyíték lesz arra, hogy a különbözõ országokban teljesen hiányzik minden kapcsolat a népek érdekei és azok között, akik kormányozzák õket. Kérem önöket, szenteljenek különös figyelmet ennek a pontnak valamint a következõnek: manapság minden belsõ államkölcsönt úgynevezett függõ adósságokkal konszolidálnak, vagyis olyanokkal, amelyek többé-kevésbé rövid lejáratúak. Ezek az adósságok olyan pénzekbõl állnak, amelyeket takarékpénztárakba és takarékalapokba fizettek be. Ha ezeket az alapokat sokáig valamely kormány rendelkezésére bocsátják, elpárolognak a külföldi államkölcsönök kamatainak törlesztése során és azonos összegre szólójáradéklevelek letétbehelyezésével helyettesítik õket.
Ilyen járadéklevelekkel szokták a gójok pótolni államkincstáraik minden hiányát.
Ha majd elfoglaljuk a világ trónját, mindezeket a pénzügyi és hasonló fogásokat - mint amelyek nem egyeztethetõk össze érdekeinkkel - úgy el fogjuk söpörni, hogy nyomuk sem marad, mint ahogy meg fogjuk szüntetni az összes értékpapír-tõzsdét is, mert nem fogjuk megengedni, hogy értékpapírjaink áringadozásai csorbítsák hatalmunk tekintélyét. Értékpapírjaink árát törvényileg fogjuk megszabni a teljes névértéknek megfelelõen, az árcsökkentés vagy áremelés minden lehetõsége nélkül. (Az áremelés ürügyet szolgáltat az ár késõbbi csökkentésére, s a gójok értékpapírjaival kapcsolatban így is jártunk el: azzal kezdtük, hogy névértéken felül adtuk-vettük õket, azután messze névértékük alá szorítottuk le az árukat.) Az értékpapír-tõzsdéket hatalmas állami hitelintézményekkel fogjuk helyettesíteni, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy a kormány szándékainak megfelelõen rögzítsék az ipari értékpapírok árát. Ezek a hitelintézetek abban a helyzetben lesznek, hogy egyetlen napon 500 millió ipari értékpapírt dobjanak piacra vagy vásároljanak fel. Ily módon minden ipari vállalkozás tõlünk függõ helyzetbe fog kerülni. Elképzelhetik, milyen óriási hatalomra fogunk így szert tenni. . .
EGYÉB AKTUÁLIS ÉRDEKESSÉGEK A
http://hunnio.com...admore=519
LAPON
NO COMMENT !!!!! ÉRTJÜK MÁR! MI GÓJOK !!!!
21 . JEGYZÕKÖNYV
Belsõ kölcsönök. Tartozások és adók. Konvertálás. Csõd. Takarékpénztárak és járadéklevelek. A pénzpiacok eltörlése. Ipari értékek szabályozása.
A legutóbbi összejövetelen elõadottak kapcsán ma részletesen meg fogom világítani a belsõ kölcsönök kérdését. A külföldi kölcsönökkel - amelyek a gójok nemzeti vagyonával tápláltak minket - nem foglalkozom többet, mert a mi államunk viszonylatában nem lesznek külföldiek, tehát semmiféle külügy sem.
Hasznot húztunk a tisztviselõk megvesztegethetõségébõl és az uralkodók hanyagságából, kétszeresen, háromszorosan, sõt még ennél is többszörösen kaptuk vissza a gój kormányoknak kölcsönzött pénzünket, amelyre államaiknak még csak szükségük sem volt. Megtehetne ilyet bárki is velünk? Ezért csak a belsõ kölcsönök részleteivel foglalkozom.
Az államok bejelentik, hogy belsõ kölcsönre van szükség, és megindítják a kölcsönjegyeztetést saját váltóikra, azaz kamatozó értékpapírjaikra. Hogy a jegyzést mindenki gyõzze, az árat száz és ezer között szabják meg, és árengedményt tesznek azoknak, akik elsõnek jegyeznek. A következõ napon mesterségesen felszöktetik a kölcsönkötvények árát s azzal okolják meg az áremelést, hogy mindenki töri magát a kölcsönjegyzésért. Pár nappal késõbb az államkasszák - mint mondják - túlzsúfoltak, és több a pénz, mint amennyire szükség van (minek akkor jegyeztetni?). A kölcsönt, tegyük fel, jóval túljegyezték, s ebben rejlik az egész színpadi hatás: ide nézzenek-mondják-, micsoda bizalom nyilvánul meg az állam kölcsönkötvényei iránt.
De amikor vége van a komédiának, az állam azzal a ténnyel találja magát szemben, hogy rendkívül terhes adósságot vett magára. Hogy fizetni tudja a kamatokat, újabb kölcsönökhöz kell folyamodnia, ezek azonban nem szüntetik meg, hanem csak növelik a tõkeadósságot. És ha ez a hitel is kimerült, új adókkal kell fedezni - nem a kölcsönt, hanem csak annak kamatait.
Ezek az adók tehát arra szolgálnak, hogy az egyik adósságot a másikkal fedezzék.
Ezután következnek a konvertálások. Ezek csökkentik ugyan a kamatfizetést, de magának az adósságnak fedezése nélkül, ezenkívül pedig nem vihetõk keresztül a kölcsönjegyzõnek a beleegyezése nélkül. Amikor bejelentik a konvertálást, ezzel egyidejûleg felajánlják, hogy visszafizetik a pénzt mindazoknak, akik nem kívánják konvertálni kötvényeiket. Ha mindenki visszautasítaná a konvertálást és követelné pénzét, a kormány saját csapdájába esne és kiderülne, hogy fizetésképtelen, nem tudja a felajánlott összegeket kifizetni.
A gój kormányok szerencséjére alattvalóik - akik semmit sem értenek a pénzügyekhez - mindig szívesebben vállalták az árfolyamveszteségeket és a kamatcsökkentést, mint azt a kockázatot, amellyel pénzük másirányú elhelyezése járna, és ily módon gyakran lehetõvé tették kormányaik számára, hogy azok többmilliós adósságtól szabaduljanak meg.
Manapság ezeket a trükköket külföldi kölcsönökkel kapcsolatban nem játszhatják meg a gójok, mert tudják, hogy mi minden kölcsönadott pénzt vissza fogunk követelni.
Az államok fizetésképtelenségének nyMt bevallása a legjobb bizonyíték lesz arra, hogy a különbözõ országokban teljesen hiányzik minden kapcsolat a népek érdekei és azok között, akik kormányozzák õket. Kérem önöket, szenteljenek különös figyelmet ennek a pontnak valamint a következõnek: manapság minden belsõ államkölcsönt úgynevezett függõ adósságokkal konszolidálnak, vagyis olyanokkal, amelyek többé-kevésbé rövid lejáratúak. Ezek az adósságok olyan pénzekbõl állnak, amelyeket takarékpénztárakba és takarékalapokba fizettek be. Ha ezeket az alapokat sokáig valamely kormány rendelkezésére bocsátják, elpárolognak a külföldi államkölcsönök kamatainak törlesztése során és azonos összegre szólójáradéklevelek letétbehelyezésével helyettesítik õket.
Ilyen járadéklevelekkel szokták a gójok pótolni államkincstáraik minden hiányát.
Ha majd elfoglaljuk a világ trónját, mindezeket a pénzügyi és hasonló fogásokat - mint amelyek nem egyeztethetõk össze érdekeinkkel - úgy el fogjuk söpörni, hogy nyomuk sem marad, mint ahogy meg fogjuk szüntetni az összes értékpapír-tõzsdét is, mert nem fogjuk megengedni, hogy értékpapírjaink áringadozásai csorbítsák hatalmunk tekintélyét. Értékpapírjaink árát törvényileg fogjuk megszabni a teljes névértéknek megfelelõen, az árcsökkentés vagy áremelés minden lehetõsége nélkül. (Az áremelés ürügyet szolgáltat az ár késõbbi csökkentésére, s a gójok értékpapírjaival kapcsolatban így is jártunk el: azzal kezdtük, hogy névértéken felül adtuk-vettük õket, azután messze névértékük alá szorítottuk le az árukat.) Az értékpapír-tõzsdéket hatalmas állami hitelintézményekkel fogjuk helyettesíteni, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy a kormány szándékainak megfelelõen rögzítsék az ipari értékpapírok árát. Ezek a hitelintézetek abban a helyzetben lesznek, hogy egyetlen napon 500 millió ipari értékpapírt dobjanak piacra vagy vásároljanak fel. Ily módon minden ipari vállalkozás tõlünk függõ helyzetbe fog kerülni. Elképzelhetik, milyen óriási hatalomra fogunk így szert tenni. . .
EGYÉB AKTUÁLIS ÉRDEKESSÉGEK A
http://hunnio.com...admore=519
LAPON
Hozzaszolasok
#1 |
kincses
- 2013. January 18. 07:44:05
#2 |
kukackac
- 2013. January 18. 11:45:49
#3 |
manga
- 2013. January 18. 12:42:09
#4 |
valahun
- 2013. January 18. 15:14:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.