Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
Banki szerzõdések semmissé nyilvánítása!
Hogy is van ez....?Árpád!
Mit szólsz mind ehhez?Remélem segít Neked tisztábban látni,vagy teljes káoszt okozok? Van-e még valami okosság a papír harchoz?
From: n ................. [mailto:............@freemail.hu]
Sent: Saturday, January 12, 2013 10:55 AM
To: lehmann
Subject: Kérdés
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Elõször is engedje meg, hogy Boldog Új Évet kívánjak!
DE sajnos,mivel a háború dúl és márciustól kopogtathat a kilakoltató, a végrehajtó, segítséget szeretnék kérni.
Divatba jött manapság a szerzõdés semmisségének megállapítása iránti kérelem.
Én a közelmúltban részt vehettem, egy baráti házaspár erre irányuló perének elsõ tárgyalásán.Mivel egybe van kötve egy végrehajtás megszüntetése iránti kérelemmel,így gyorsan pörögnek az események.
A bank képviseletében nem jelent meg senki,írásban sem adtak be észrevételt,de mivel a bírósági levél megérkezésérõl a tértivevény a tárgyalás idõpontjáig nem ért vissza, a bíró úr ezzel indokolta,hogy egyenlõre nem tud helyt adni a felperesi kérelemnek.Februárra új tárgyalást tûzött ki.
A lényeg most jön.
Számomra nagyon érdekes volt,hogy többször is nyomatékosan föltette a kérdést a felperesnek,idézem" jó lesz az Önnek,ha semmissé nyilvánítom a szerzõdést"?
Valamint kérte a felperest vagy inkább nyomatékosan javasolta számára,hogy számoltassa ki egy szakértõvel,hogy nem fog-e esetleg rosszabbul járni utána,nem lesz-e esetleg még több a tartozása?
Elmondta neki továbbá,hogy a végrehajtást a per idõtartamára sem tudja felfüggeszteni, mivel a felperes tartozik és ebben nincs változás,csak az összeg nagysága kérdéses.Ezzel a részével mondjuk nem értek egyet,mert ha a szerzõdés semmis,érvénytelen követelés jogkövetkezményt nem vonhat maga után.Jól gondolom?
Kérdésem,hogy tisztán lássunk,mivel a semmisség megállapítására vonatkozó beadványom már nekem is el van készítve,hogy melyek akkor a semmisség tényleges jogkövetkezményei?
Azt tudjuk,hogy elvileg visszaáll az eredeti állapot,de ez mit jelent?
Azzal az összeggel,amelyet felvettünk devizában vagy forintban számolunk?Tehát újra felvett deviza összegével fogunk tartozni vagy a felvételkor folyósított forint összeggel?Mert ez egyáltalán nem mindegy.Így adott esetben tényleg még több is lehet a tartozás mint jelenleg.
Azt tudom még ,hogy a felvétel óta eltelt évekre jegybanki alapkamattal számolják a kamatot és ez a már befizetett törlesztõrészletekbõl levonásra kerül?!De semmisség esetén újra tartozni fogunk,azt mi határozza meg,hogy az új összeget miként fizethetjük vissza,mennyi idõ fog erre rendelkezésre állni és milyen kamatokkal?
Nagyon "menõ" most ez a "semmisség",Ön már korábban is hangot adott ezzel kapcsolatos nemtetszésének a decemberi OTP elleni ítélet kapcsán,most nekem is "kezd büdös lenni"!!!Megint meg akarnak hintáztatni bennünket?!!
Kérem szépen,ha ideje engedi,válaszoljon,nehogy valami visszafordíthatatlan dologba ugorjunk bele.
Nagyon köszönöm türelmét!
Tisztelettel,
N...............................
--------------------------------
A második pedig a következõ:
mailto:.......................@gmail.com]
Sent: Saturday, January 12, 2013 5:50 PM
To: lehmann
Subj: Devizahitel.
T.Ügyvéd Úr.A FACEBOKON is foglalkoznak már a devizahitelesek becsapásával.Azt írja egy Péter nevû Úr,hogy az már biztos,hogy a szerzõdések érvénytelenek,és mindenkit arra biztat,hogy pereljenek a bankok ellen.azt írja,hogy vagy csoportosan,vagy személyesen kell feljelenteni a hitelezõ bankot.Sokan nem mernek semmit tenni,mert félnek a következményektõl.Pedig állítólag,csak az nyerhet,aki perel,mert ez nem auzómatikus.Nem tudom pontosan fogalmazni,amit szeretnék megkérdezni az Ügyvéd Úrtól.Sajnos nem tudom követni az eseményeket,de azt is írták,hogy a bank nem kérhet több pénzt vissza,mint amennyit adott.Igaz ez?Egy Hölgy írt neki,hogy négy éve 700000-ezer ft-ot vett fel,azóta 14000-ft-ot fizet havonta és bement a bankba érdeklõdni,hogyan áll a tartozása.Egy millió ft-ot mondtak neki.ha lessz egy kis ideje nekem írni,legyen szíves megírni,hogy kb.mikor lessz a tárgyalásunk,tapasztalata szerint,ez mennyi idõ,és tényleg igaz-e az,hogy nem kérhetnek a bankok több ft-ot vissza,mint amannyit adtak.Ne haragudjon,hogy levelemmel zavartam,maradok Tisztelettel ................................. .
-------------------------
Az elsõ üzenetre adott alábbi válaszomban foglaltam össze ezekkel kapcsolatos álláspontomat:
From: Dr. Léhmann György [mailto:lehmann@invitel.hu]
Sent: Thursday, January 17, 2013 6:24 AM
To: '...................
Subject: RE: Kérdés
Kezdi jól látni a problémát. Ami abban rejlik, hogy a szerzõdés egésze semmiségének megállapítása határozott véleményem szerint akkora kárt okoz az adósoknak, amekkorát még eddig elképzelni sem tudtak.
Ez abból fakad, hogy a szerzõdés érvénytelensége utáni eredeti állapot helyreállítása során az 1/2010 PK Vélemény 9. pontja alapján az adósok által már kifizetett ügyleti kamat teljes egészében elvész.
Ellenben a fennálló tõketartozást ugy kell megfizetni, hogy az érvénytelenség kimondásáig a bíróság érvényesnek nyilvánítja a szerzõdést a svájci frank aktuális forintárfolyama alapján hivatkozva a Ptk. 237. § 2. bek-e alapulvételével.
Tekintettel arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása során a két félnek egyidejüleg kell teljesíteni, csak akkor szünnek meg a különbözõ zálogjogok és kezesi kötelezettségek, amennyiben tehát a jelenleg irányadó árfolyamon a tõkét teljes egészében kifizeti az adós.
Mondjuk forinthitelbõl megközelítõleg 20-25 %-os kamat mellett.
A végrehajtás pedig természetesen folytatódhat azért, mert hiszen fentiekbõl következõen a végrehajtás elrendelésekor még a szerzõdés a bírósági érvényessé nyilvánítás folytán a tartozása szerzõdés alapján az adósnak fennállt.
A bankok pedig elérik így azt, amire még álmukban sem gondolhattak.
-------------------------------
A legfõbb problémát ezek után abban látom, hogy azok, akiknek javaslatai elfogadása esetén fentiek szerint tökéletesen tönkre teszik az adósok saját magukat - folyamatosan hangoskodnak, bolondítják a nemzetet,
míg azok, akiknak dolga lenne az, hogy ezt az adósi önpusztítást akadályozzák, - hallgatnak.
Üdvözlettel: Léhmann György
--------------------------------
Természetesen mellékletbe másoltam a válaszomban írt 1/2010 PK Vélemény tartalmát, míg a szintén hivatkozott Ptk. 237. § 2. bek-e pedig a következõ:
----------------------------
237. § (1) Érvénytelen szerzõdés esetében a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
1/2010. (VI. 28.) PK vélemény
az érvénytelenség jogkövetkezményeirõl
23/2007. BK vélemény
a hatályon kívül helyezett BK 49. számú állásfoglalás felülvizsgálatáról
1/2005. Polgári jogegységi határozat
dologszolgáltatásra irányuló visszterhes szerzõdés méltányossággal össze nem egyeztethetõ értékaránytalanságáról
(2) Ha a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerzõdést a határozathozatalig terjedõ idõre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerzõdést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerzõdés, a felek szolgáltatásainak feltûnõ aránytalansága esetén az aránytalan elõny kiküszöbölésével - megszüntethetõ. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítésérõl.
1/2010. (VI. 28.) PK vélemény
az érvénytelenség jogkövetkezményeirõl
E § szerint a bíróság az alábbi lehetõségek között választhat:
1. az eredeti állapotot állítja helyre (ex tunc hatályú)
A jogirodalomban hosszantartó vitát váltott ki, hogy:
- Az eredeti állapot helyreállíthatatlanságán csak annak fizikai lehetetlenségét kell-e érteni. A bírói gyakorlat úgy foglalt állást, hogy nemcsak fizikai lehetetlenségrõl, hanem például gazdasági célszerûtlenségrõl is lehet szó, ami az eredeti állapot helyreállítását akadályozza.
- Az eredeti állapot helyreállítása egyaránt lehet-e természetbeni és ennek lehetetlensége esetén értékbeli restitució.
A Legfelsõbb Bíróság lenti állásfoglalásban kimondta, hogy a felek jogviszonya rendezése során olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerzõdést meg sem kötik. Az ügyletkötõ felek jó- vagy rosszhiszemû magatartásának az eredeti állapot helyreállítása szempontjából nincs jelentõsége, vagyis az eredeti állapot helyreállítása objektív következmény.
Általános az a szabály is, hogy a szerzõdésnek kettõnél több alanya van, az eredeti állapot helyreállítása esetén az összes szerzõdõ félnek perben kell állnia.
2. a szerzõdést határozathozatalig terjedõ idõre hatályossá nyilvánítja (ex nunc hatályú).
A szerzõdés hatályossá nyilvánítására akkor kerül sor, ha az érvénytelenségi ok nem volt kiküszöbölhetõ és a szerzõdéskötéskori helyzetet sem lehet visszaállítani. A szerzõdéskötéskori helyzet visszaállítását akadályozhatták fizikai, gazdasági, vagy jogi okok.
Ha a szerzõdés tárgya megvan, de azt oly módon alakították át, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem valósítható meg csak jelentõs értékcsökkenéssel, vagy károkozással, akkor a bíróság nem az eredeti állapot helyreállítását választja, hanem azt, hogy a szerzõdést a határozathozatal idõpontjáig hatályossá nyilvánítja és elszámol a felek között. Lehetséges ez például akkor, ha az építmény állagát érintõ lényeges változások voltak, használt gépkocsi esetén a gépkocsin jelentõs javítások történtek stb.
3. a szerzõdést érvényessé nyilvánítja az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével (ex tunc hatályú).
A törvény nem szól arról, hogy a szerzõdés a bírósági határozathozataltól, vagy a megkötésétõl kezdve válik érvényessé. A bírói gyakorlat ilyen esetben a szerzõdést a megkötéséig visszaható, azaz ex tunc hatállyal tekinti érvényesnek.
Bármilyen érvénytelenségi ok (semmisséget és megtámadhatóságot okozó) esetén helye lehet a kiküszöbölésnek. Vannak azonban olyan érvénytelenségi okok, amelyeknél az érvénytelenségi ok kiküszöbölése nem képzelhetõ el. Ilyen esetekben a szerzõdés nem nyilvánítható érvényessé.
Mit szólsz mind ehhez?Remélem segít Neked tisztábban látni,vagy teljes káoszt okozok? Van-e még valami okosság a papír harchoz?
From: n ................. [mailto:............@freemail.hu]
Sent: Saturday, January 12, 2013 10:55 AM
To: lehmann
Subject: Kérdés
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Elõször is engedje meg, hogy Boldog Új Évet kívánjak!
DE sajnos,mivel a háború dúl és márciustól kopogtathat a kilakoltató, a végrehajtó, segítséget szeretnék kérni.
Divatba jött manapság a szerzõdés semmisségének megállapítása iránti kérelem.
Én a közelmúltban részt vehettem, egy baráti házaspár erre irányuló perének elsõ tárgyalásán.Mivel egybe van kötve egy végrehajtás megszüntetése iránti kérelemmel,így gyorsan pörögnek az események.
A bank képviseletében nem jelent meg senki,írásban sem adtak be észrevételt,de mivel a bírósági levél megérkezésérõl a tértivevény a tárgyalás idõpontjáig nem ért vissza, a bíró úr ezzel indokolta,hogy egyenlõre nem tud helyt adni a felperesi kérelemnek.Februárra új tárgyalást tûzött ki.
A lényeg most jön.
Számomra nagyon érdekes volt,hogy többször is nyomatékosan föltette a kérdést a felperesnek,idézem" jó lesz az Önnek,ha semmissé nyilvánítom a szerzõdést"?
Valamint kérte a felperest vagy inkább nyomatékosan javasolta számára,hogy számoltassa ki egy szakértõvel,hogy nem fog-e esetleg rosszabbul járni utána,nem lesz-e esetleg még több a tartozása?
Elmondta neki továbbá,hogy a végrehajtást a per idõtartamára sem tudja felfüggeszteni, mivel a felperes tartozik és ebben nincs változás,csak az összeg nagysága kérdéses.Ezzel a részével mondjuk nem értek egyet,mert ha a szerzõdés semmis,érvénytelen követelés jogkövetkezményt nem vonhat maga után.Jól gondolom?
Kérdésem,hogy tisztán lássunk,mivel a semmisség megállapítására vonatkozó beadványom már nekem is el van készítve,hogy melyek akkor a semmisség tényleges jogkövetkezményei?
Azt tudjuk,hogy elvileg visszaáll az eredeti állapot,de ez mit jelent?
Azzal az összeggel,amelyet felvettünk devizában vagy forintban számolunk?Tehát újra felvett deviza összegével fogunk tartozni vagy a felvételkor folyósított forint összeggel?Mert ez egyáltalán nem mindegy.Így adott esetben tényleg még több is lehet a tartozás mint jelenleg.
Azt tudom még ,hogy a felvétel óta eltelt évekre jegybanki alapkamattal számolják a kamatot és ez a már befizetett törlesztõrészletekbõl levonásra kerül?!De semmisség esetén újra tartozni fogunk,azt mi határozza meg,hogy az új összeget miként fizethetjük vissza,mennyi idõ fog erre rendelkezésre állni és milyen kamatokkal?
Nagyon "menõ" most ez a "semmisség",Ön már korábban is hangot adott ezzel kapcsolatos nemtetszésének a decemberi OTP elleni ítélet kapcsán,most nekem is "kezd büdös lenni"!!!Megint meg akarnak hintáztatni bennünket?!!
Kérem szépen,ha ideje engedi,válaszoljon,nehogy valami visszafordíthatatlan dologba ugorjunk bele.
Nagyon köszönöm türelmét!
Tisztelettel,
N...............................
--------------------------------
A második pedig a következõ:
mailto:.......................@gmail.com]
Sent: Saturday, January 12, 2013 5:50 PM
To: lehmann
Subj: Devizahitel.
T.Ügyvéd Úr.A FACEBOKON is foglalkoznak már a devizahitelesek becsapásával.Azt írja egy Péter nevû Úr,hogy az már biztos,hogy a szerzõdések érvénytelenek,és mindenkit arra biztat,hogy pereljenek a bankok ellen.azt írja,hogy vagy csoportosan,vagy személyesen kell feljelenteni a hitelezõ bankot.Sokan nem mernek semmit tenni,mert félnek a következményektõl.Pedig állítólag,csak az nyerhet,aki perel,mert ez nem auzómatikus.Nem tudom pontosan fogalmazni,amit szeretnék megkérdezni az Ügyvéd Úrtól.Sajnos nem tudom követni az eseményeket,de azt is írták,hogy a bank nem kérhet több pénzt vissza,mint amennyit adott.Igaz ez?Egy Hölgy írt neki,hogy négy éve 700000-ezer ft-ot vett fel,azóta 14000-ft-ot fizet havonta és bement a bankba érdeklõdni,hogyan áll a tartozása.Egy millió ft-ot mondtak neki.ha lessz egy kis ideje nekem írni,legyen szíves megírni,hogy kb.mikor lessz a tárgyalásunk,tapasztalata szerint,ez mennyi idõ,és tényleg igaz-e az,hogy nem kérhetnek a bankok több ft-ot vissza,mint amannyit adtak.Ne haragudjon,hogy levelemmel zavartam,maradok Tisztelettel ................................. .
-------------------------
Az elsõ üzenetre adott alábbi válaszomban foglaltam össze ezekkel kapcsolatos álláspontomat:
From: Dr. Léhmann György [mailto:lehmann@invitel.hu]
Sent: Thursday, January 17, 2013 6:24 AM
To: '...................
Subject: RE: Kérdés
Kezdi jól látni a problémát. Ami abban rejlik, hogy a szerzõdés egésze semmiségének megállapítása határozott véleményem szerint akkora kárt okoz az adósoknak, amekkorát még eddig elképzelni sem tudtak.
Ez abból fakad, hogy a szerzõdés érvénytelensége utáni eredeti állapot helyreállítása során az 1/2010 PK Vélemény 9. pontja alapján az adósok által már kifizetett ügyleti kamat teljes egészében elvész.
Ellenben a fennálló tõketartozást ugy kell megfizetni, hogy az érvénytelenség kimondásáig a bíróság érvényesnek nyilvánítja a szerzõdést a svájci frank aktuális forintárfolyama alapján hivatkozva a Ptk. 237. § 2. bek-e alapulvételével.
Tekintettel arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása során a két félnek egyidejüleg kell teljesíteni, csak akkor szünnek meg a különbözõ zálogjogok és kezesi kötelezettségek, amennyiben tehát a jelenleg irányadó árfolyamon a tõkét teljes egészében kifizeti az adós.
Mondjuk forinthitelbõl megközelítõleg 20-25 %-os kamat mellett.
A végrehajtás pedig természetesen folytatódhat azért, mert hiszen fentiekbõl következõen a végrehajtás elrendelésekor még a szerzõdés a bírósági érvényessé nyilvánítás folytán a tartozása szerzõdés alapján az adósnak fennállt.
A bankok pedig elérik így azt, amire még álmukban sem gondolhattak.
-------------------------------
A legfõbb problémát ezek után abban látom, hogy azok, akiknek javaslatai elfogadása esetén fentiek szerint tökéletesen tönkre teszik az adósok saját magukat - folyamatosan hangoskodnak, bolondítják a nemzetet,
míg azok, akiknak dolga lenne az, hogy ezt az adósi önpusztítást akadályozzák, - hallgatnak.
Üdvözlettel: Léhmann György
--------------------------------
Természetesen mellékletbe másoltam a válaszomban írt 1/2010 PK Vélemény tartalmát, míg a szintén hivatkozott Ptk. 237. § 2. bek-e pedig a következõ:
----------------------------
237. § (1) Érvénytelen szerzõdés esetében a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
1/2010. (VI. 28.) PK vélemény
az érvénytelenség jogkövetkezményeirõl
23/2007. BK vélemény
a hatályon kívül helyezett BK 49. számú állásfoglalás felülvizsgálatáról
1/2005. Polgári jogegységi határozat
dologszolgáltatásra irányuló visszterhes szerzõdés méltányossággal össze nem egyeztethetõ értékaránytalanságáról
(2) Ha a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerzõdést a határozathozatalig terjedõ idõre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerzõdést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerzõdés, a felek szolgáltatásainak feltûnõ aránytalansága esetén az aránytalan elõny kiküszöbölésével - megszüntethetõ. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítésérõl.
1/2010. (VI. 28.) PK vélemény
az érvénytelenség jogkövetkezményeirõl
E § szerint a bíróság az alábbi lehetõségek között választhat:
1. az eredeti állapotot állítja helyre (ex tunc hatályú)
A jogirodalomban hosszantartó vitát váltott ki, hogy:
- Az eredeti állapot helyreállíthatatlanságán csak annak fizikai lehetetlenségét kell-e érteni. A bírói gyakorlat úgy foglalt állást, hogy nemcsak fizikai lehetetlenségrõl, hanem például gazdasági célszerûtlenségrõl is lehet szó, ami az eredeti állapot helyreállítását akadályozza.
- Az eredeti állapot helyreállítása egyaránt lehet-e természetbeni és ennek lehetetlensége esetén értékbeli restitució.
A Legfelsõbb Bíróság lenti állásfoglalásban kimondta, hogy a felek jogviszonya rendezése során olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerzõdést meg sem kötik. Az ügyletkötõ felek jó- vagy rosszhiszemû magatartásának az eredeti állapot helyreállítása szempontjából nincs jelentõsége, vagyis az eredeti állapot helyreállítása objektív következmény.
Általános az a szabály is, hogy a szerzõdésnek kettõnél több alanya van, az eredeti állapot helyreállítása esetén az összes szerzõdõ félnek perben kell állnia.
2. a szerzõdést határozathozatalig terjedõ idõre hatályossá nyilvánítja (ex nunc hatályú).
A szerzõdés hatályossá nyilvánítására akkor kerül sor, ha az érvénytelenségi ok nem volt kiküszöbölhetõ és a szerzõdéskötéskori helyzetet sem lehet visszaállítani. A szerzõdéskötéskori helyzet visszaállítását akadályozhatták fizikai, gazdasági, vagy jogi okok.
Ha a szerzõdés tárgya megvan, de azt oly módon alakították át, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem valósítható meg csak jelentõs értékcsökkenéssel, vagy károkozással, akkor a bíróság nem az eredeti állapot helyreállítását választja, hanem azt, hogy a szerzõdést a határozathozatal idõpontjáig hatályossá nyilvánítja és elszámol a felek között. Lehetséges ez például akkor, ha az építmény állagát érintõ lényeges változások voltak, használt gépkocsi esetén a gépkocsin jelentõs javítások történtek stb.
3. a szerzõdést érvényessé nyilvánítja az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével (ex tunc hatályú).
A törvény nem szól arról, hogy a szerzõdés a bírósági határozathozataltól, vagy a megkötésétõl kezdve válik érvényessé. A bírói gyakorlat ilyen esetben a szerzõdést a megkötéséig visszaható, azaz ex tunc hatállyal tekinti érvényesnek.
Bármilyen érvénytelenségi ok (semmisséget és megtámadhatóságot okozó) esetén helye lehet a kiküszöbölésnek. Vannak azonban olyan érvénytelenségi okok, amelyeknél az érvénytelenségi ok kiküszöbölése nem képzelhetõ el. Ilyen esetekben a szerzõdés nem nyilvánítható érvényessé.
Hozzaszolasok
#1 |
fefe
- 2013. January 18. 21:18:51
#2 |
csizmilaci
- 2013. January 19. 01:09:58
#3 |
taskeszi
- 2013. January 19. 08:40:21
#4 |
Bulcsu
- 2013. January 19. 10:04:50
#5 |
magyarember
- 2013. January 19. 12:04:01
#6 |
Holdas
- 2013. January 19. 12:23:30
#7 |
Holdas
- 2013. January 20. 07:45:54
#8 |
Entheo Mitiok
- 2013. January 20. 12:58:24
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.