Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
Cikkek föoldala » Beküldött cikkek, írások, hírek » 2150-re Kína, USA, és India lesz a legnagyobb gazdaság
2150-re Kína, USA, és India lesz a legnagyobb gazdaság
Az elsõ, 2006-ban készült, A világ 2050-ben címû PwC-felmérés a világ 17 legnagyobb gazdaságát tanulmányozta: a G7-et, valamint Spanyolországot, Ausztráliát és Dél-Koreát, továbbá az E7-et (Brazília, Oroszország, India, Kína, Indonézia, Mexikó és Törökország). A 2013 során megjelent bõvített tanulmány, amelynek címe "A világ 2050-ben - A BRIC-országok és az õket követõk: perspektívák, kihívások, lehetõségek", magába foglalja Vietnámot, Nigériát, Dél-Afrikát, Malajziát, Lengyelországot, Szaúd-Arábiát és Argentínát is.
A felmérés kimutatta, hogy a következõ négy évtized során a fejlõdõ gazdaságok várhatóan nagyobb ütemben növekednek majd, mint a G7-ek. A vásárlóerõ-paritás alapján számított GDP átlagos növekedését tekintve látható, hogy Nigéria vezet a 2012-tõl 2050-ig terjedõ idõszakban, majd Vietnám, India, Indonézia, Malajzia, Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika követik a sorban - ismerteti a PwC.
"A globális gazdasági válság rövid távon sokkal inkább megrázta a G7 országait, mint az E7-et. Ezzel egyetemben a válság a G7-ek hosszú távú növekedési kilátásait is negatívan befolyásolta, fõként azokat a gazdaságokat Európában és az Egyesült Államokban, amelyek korábban túlzottan is a magán-, valamint a közszféra hitelezésére alapozták növekedésüket" - magyarázza a közleményben John Hawksworth, a PwC vezetõ közgazdásza és egyben a tanulmány egyik készítõje.
Ez a vásárlóerõ-paritást tekintve azt jelenti, hogy az E7 átveheti a gazdasági vezetést a G7-tõl még 2020 elõtt, 2050-re pedig Kína, az USA, illetve India válhatnak a legerõsebb gazdaságokká. Messze mögöttük elmaradva Brazília a negyedik helyen lesz, megelõzve Japánt.
Ez idõ alatt Oroszország, Mexikó és Indonézia nagyobb gazdaságokká válhatnak, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Törökország megelõzheti Olaszországot, és hosszú távon Nigéria is felemelkedhet a rangsorban, Vietnámmal és Dél-Afrikával egyetemben.
A legnagyobb gazdaságokon túl Malajzia rendelkezik a legkecsegtetõbb hosszú távú növekedési kilátásokkal, míg Lengyelország az elkövetkezendõ évtizedekben továbbra is növelheti elõnyét nyugati szomszédjaival szemben.
A PwC felmérése a makrogazdasági és politikai instabilitás lehetséges forrásaként például a következõ tényezõket említi: magas költségvetési hiány Indiában és Brazíliában; Nigériában és Oroszországban túlzott függés a gáz- és az olajbevételektõl; Kínában és más gyorsan növekvõ gazdaságokban a keresetek közötti egyre nagyobb különbségek társadalmi feszültséget váltanak ki; Vietnámra pénzügyi és makrogazdasági instabilitás jellemzõ.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a fejlõdõ országok gyors növekedése miatt egyre nagyobb az igény a természeti erõforrások iránt, és egyre nehezebb 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. Miközben az új, nem szokványos energiaforrások (például a palagáz) csökkentették a fosszilis üzemanyagok kimerülése miatti félelmeket, az újabb veszélyt a következõ négy évtizedben inkább az egyre ingadozóbb éghajlati tényezõk jelentik.
"A globális gazdasági súlyok eltolódása egyértelmû, azonban a fejlõdõ országoknak még mindig jelentõs kihívásokat kell leküzdeniük, hogy fenntarthassák jelenlegi intenzív növekedésüket. A nyugati cégek számára óriási lehetõséget jelentenek a fejlõdõ gazdaságok, ugyanakkor ezen országok gyorsan növekvõ vállalatai versenytársakként is megjelennek. A kormányok is igazi kihívásokkal szembesülnek, nem utolsósorban a globális felmelegedéssel, amely a gyors gazdasági növekedés következménye" - idézi a közlemény Nick Kóst, a PwC Magyarország vezérigazgatóját.
http://www.magyar...b-gazdasag
A felmérés kimutatta, hogy a következõ négy évtized során a fejlõdõ gazdaságok várhatóan nagyobb ütemben növekednek majd, mint a G7-ek. A vásárlóerõ-paritás alapján számított GDP átlagos növekedését tekintve látható, hogy Nigéria vezet a 2012-tõl 2050-ig terjedõ idõszakban, majd Vietnám, India, Indonézia, Malajzia, Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika követik a sorban - ismerteti a PwC.
"A globális gazdasági válság rövid távon sokkal inkább megrázta a G7 országait, mint az E7-et. Ezzel egyetemben a válság a G7-ek hosszú távú növekedési kilátásait is negatívan befolyásolta, fõként azokat a gazdaságokat Európában és az Egyesült Államokban, amelyek korábban túlzottan is a magán-, valamint a közszféra hitelezésére alapozták növekedésüket" - magyarázza a közleményben John Hawksworth, a PwC vezetõ közgazdásza és egyben a tanulmány egyik készítõje.
Ez a vásárlóerõ-paritást tekintve azt jelenti, hogy az E7 átveheti a gazdasági vezetést a G7-tõl még 2020 elõtt, 2050-re pedig Kína, az USA, illetve India válhatnak a legerõsebb gazdaságokká. Messze mögöttük elmaradva Brazília a negyedik helyen lesz, megelõzve Japánt.
Ez idõ alatt Oroszország, Mexikó és Indonézia nagyobb gazdaságokká válhatnak, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Törökország megelõzheti Olaszországot, és hosszú távon Nigéria is felemelkedhet a rangsorban, Vietnámmal és Dél-Afrikával egyetemben.
A legnagyobb gazdaságokon túl Malajzia rendelkezik a legkecsegtetõbb hosszú távú növekedési kilátásokkal, míg Lengyelország az elkövetkezendõ évtizedekben továbbra is növelheti elõnyét nyugati szomszédjaival szemben.
A PwC felmérése a makrogazdasági és politikai instabilitás lehetséges forrásaként például a következõ tényezõket említi: magas költségvetési hiány Indiában és Brazíliában; Nigériában és Oroszországban túlzott függés a gáz- és az olajbevételektõl; Kínában és más gyorsan növekvõ gazdaságokban a keresetek közötti egyre nagyobb különbségek társadalmi feszültséget váltanak ki; Vietnámra pénzügyi és makrogazdasági instabilitás jellemzõ.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a fejlõdõ országok gyors növekedése miatt egyre nagyobb az igény a természeti erõforrások iránt, és egyre nehezebb 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. Miközben az új, nem szokványos energiaforrások (például a palagáz) csökkentették a fosszilis üzemanyagok kimerülése miatti félelmeket, az újabb veszélyt a következõ négy évtizedben inkább az egyre ingadozóbb éghajlati tényezõk jelentik.
"A globális gazdasági súlyok eltolódása egyértelmû, azonban a fejlõdõ országoknak még mindig jelentõs kihívásokat kell leküzdeniük, hogy fenntarthassák jelenlegi intenzív növekedésüket. A nyugati cégek számára óriási lehetõséget jelentenek a fejlõdõ gazdaságok, ugyanakkor ezen országok gyorsan növekvõ vállalatai versenytársakként is megjelennek. A kormányok is igazi kihívásokkal szembesülnek, nem utolsósorban a globális felmelegedéssel, amely a gyors gazdasági növekedés következménye" - idézi a közlemény Nick Kóst, a PwC Magyarország vezérigazgatóját.
http://www.magyar...b-gazdasag
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2013. January 20. 16:38:46
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.