Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Cikk hierarchia

Izland-projekt


kozep.eu/images/izland-projekt.jpg


Ki hallott egyáltalán mostanában Izlandról bármit is? Bizonyára senki. Pedig Izlandban olyan dolgok történtek, amelyek példaként szolgálhatnának minden hitelválságban szenvedõ ország számára. Talán ezért is dugta el a globális média az északi országról szóló híreket szerte a világon, mert a végén még követõik akadnának!

A történet 2003-ban kezdõdött, amikor Izland bankjait privatizálták. Az izlandi számlák sok angol és holland kisbefektetõt vonzottak. De ahogyan gyarapodtak a befektetések, úgy nõtt a bankok külföldi adóssága. 2003-ban Izland adóssága a GNP-jének (nemzeti össztermék) 200-szorosa volt, ami 2007-re a 900-szorosára nõtt. A 2008-as pénzügyi válság adta meg a kegyelemdöfést: bedõlt az ország három legnagyobb bankja (Landbanki, Kapthing és Glatnir), amelyeket megmentésük - vagyis inkább a külföldi bankbetétek biztosítása - érdekében államosítottak. Az év végére Izland csõdöt jelentett.

A koalíciós bankpárti kormány miniszterelnöke több milliárd dolláros kölcsönt vett fel és a külföldi pénzügyi világ nyomására drasztikus intézkedések bevezetésébe kezdett, hogy az ország visszafizethesse tartozását Hollandiának és az Egyesült Királyságnak. Ekkor azonban tüntetések és zavargások robbantak ki, amelyek végül lemondásra kényszerítették a kormányt. A 2009 áprilisában elõrehozott választásokat tartottak, amely következtében egy baloldali koalíció jött létre. Az új kormány elítélte a neoliberális gazdasági rendszert, ugyanakkor azonnal engedett a külföldi követeléseknek, hogy Izland visszafizessen 3.5 milliárd eurót. A vállalás teljesítéséhez minden egyes izlandi állampolgárnak 15 éven át havi 100 eurót kellett volna fizetnie 5.5%-os kamatra. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Ami ezután történt, az rendkívüli volt!

Az elképzelés, miszerint az állampolgároknak kell megfizetniük a pénzügyi monopóliumok hibáiért, hogy egy egész nemzetet megadóztathatnak a privát szféra adósságainak visszafizetése miatt, egyszerûen összezúzta és átformálta az állampolgárok és a politikai intézményeik kapcsolatát.

Kezdõdött azzal, hogy az államfõ, Olafur Ragnar Grimsson nem volt hajlandó aláírni a törvényt, ami Izland állampolgárait tette volna felelõssé a bankárok adósságai miatt, és népszavazást írt ki.

A nemzetközi közösség erre persze nyomás alá helyezte Izlandot: az Egyesült Királyság és Hollandia azzal fenyegetõzött, hogy a szigetország lépéseit elszigeteléssel torolja meg. A brit kormány még azt is kilátásba helyezte, hogy befagyasztja az izlandi megtakarításokat és számlákat. Ekkor Grimsson izlandi államfõ a következõket mondta: “Azt állították, hogy ha nem fogadjuk el a nemzetközi közösség feltételeit, akkor az észak Kubájává válunk. De ha elfogadjuk, akkor mi leszünk az észak Haitija.”

A 2010 márciusában megtartott népszavazáson a polgárok 93%-a az adósság visszafizetése ellen voksolt. Az IMF azonnal befagyasztotta a kilátásba helyezett "országmentõ" hitelt. A forradalmat azonban (amit a TV-ben természetesen nem mutattak) nem lehetett megfélemlíteni: a dühös állampolgárok támogatásával a kormány nyomozást indított a válság felelõseinek felkutatása iránt. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Kaupthing ex-miniszterelnök, és több bank-vezetõ ellen, akik az összeomlást követõen elmenekültek az országból.

Az izlandiak nem elégedtek meg ennyivel: úgy döntöttek, hogy új alkotmányt írnak, ami megszabadítja az országot a nemzetközi tõke és a virtuális pénz hatalmától. (Az eddig érvényben lévõ alkotmányt még 1918-ban készítették, amikor Izland elnyerte függetlenségét Dániától, és az egyetlen eltérés a Dán alkotmánytól a "király" szó "elnökre" cserélése volt.)

Az új alkotmány elkészítéséhez Izland népe 522 olyan, egyik politikai párthoz sem tartozó felnõtt közül, akik legalább harminc másik állampolgártól kaptak ajánlást, kiválasztott huszonötöt. Ez a dokumentum nem néhány politikus munkája volt, hanem az interneten írták. Az alakító üléseket online közvetítették és bárki beküldhette a véleményét és a javaslatait, folyamatosan tanúi lehettek az alkotmány alakulásának. A részvételi demokrácia folyományaként kialakult alkotmányt a következõ választások után a parlament elé terjesztik.

Miközben az egész világ egyre mélyebbre süpped a gazdasági válságba, és az államok pedig nem gyõzik megszorítani polgáraikat, addig Izland a nemzetközi pénzvilág vezetõinek érdekeivel ellentétes forgatókönyvvel lábal ki a gazdasági összeomlásból. Az izlandiak nem hajoltak meg a külföldi érdekek elõtt, hanem - vállalva a sok szenvedést - nyíltan kinyilvánították függetlenségüket és a részvételi demokrácia eszközeivel élve visszanyerték önrendelkezésüket.

Az izlandi miniszterelnök üzenete a világ nemzeteinek küldött üzenete így hangzik: "2008-ban elhatároztuk magunkat, hogy lépünk, EGYÜTT az emberekkel. Szembefordultunk a rendõrséggel, az IMF-el, letartóztattuk a korrupt banki embereket, akik felelõsei ennek a gazdasági helyzetnek. Vagy beletörõdtök a sorsotokba, vagy kiálltok magatokért! Küldjük szeretetünket minden népnek, országnak, és támogatunk benneteket, mellettetek állunk!"

Szóval ezért nem szólnak Izlandról a hírek. Mert akkor talán még követõkre lelne a példa!

Aki esetleg kételkedne a cikkben leírtakban, annak nincs más dolga, mintsem rákeresni, hogy talál-e akár a külföldi, akár a hazai mainstream médiában Izlandról szóló hírt. Ha évekre visszamenõleg nem talál, akkor kezdhet érdemes elgondolkodni, és talán: a dolgok után járni!

Óvva intünk azonban mindenkit attól, hogy azt higgye: a magyar bankok bedöntése azonnali megoldást hozna hazánk és polgárai helyzetében. Mert nincs könnyebb út! Csak a nehéz és a járhatatlan utak közül választhatunk. Azzal tisztában kell lenni, hogy mi most a járhatatlan úton haladunk a soha vissza nem fizethetõ hitelek végtelenje felé. De van az izlandi példa, amelyet választva vér, verejték és könnyek árán, valamint évek hosszú harca során elérhetünk oda, amikor már látszik az alagút vége. Az alagút vége, ahol ott a remény arra, hogy lerázzuk a visszafizethetetlen hitelek mindent tönkretevõ igáját.

Aki esetleg van olyan bátor és elindulna a kiutat jelentõ irányba, az csatlakozzon hozzánk és hívja fel minél több ismerõse figyelmét az Izland-projektre!

Forrás: Deena Stryker - Iceland On-going Revolution, Vilaghelyzete.blogspot.hu, Endredy.wordpress.com, Sokkaljobb.hu, Blog.paulolajos.hu, Dailykos.com, Truth Beckons, Conspiracy Watch
http://kozep.eu/i...nd-projekt

Hozzaszolasok


#1 | Vacak - 2013. January 22. 21:33:03
A lényeg kimaradt a cikkbõl, azt azért ne felejtsük el, hogy nekünk nincs két olyan vulkánunk, ami alá ha bedurrantunk megbénul a fél európai légiközlekedés.
#2 | istok bela - 2013. January 23. 06:29:01
Nekünk csak aranybányánk van és földgáz lelõhelyünk és szénkészleteink. Na ha ezek alá gyújtanánk be, mi lenne Európával? :| 
#3 | hirtelenke - 2013. January 23. 12:21:48
valamilyen formában csak át lehetne konvertálni ezt a dolgot kishazánkra,arra öszpontositsuk figyelmünket mit lehetne alkalmazni nekünk is .és cselekedni végre .

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték