Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
Izland-projekt
Ki hallott egyáltalán mostanában Izlandról bármit is? Bizonyára senki. Pedig Izlandban olyan dolgok történtek, amelyek példaként szolgálhatnának minden hitelválságban szenvedõ ország számára. Talán ezért is dugta el a globális média az északi országról szóló hÃreket szerte a világon, mert a végén még követõik akadnának!
A történet 2003-ban kezdõdött, amikor Izland bankjait privatizálták. Az izlandi számlák sok angol és holland kisbefektetõt vonzottak. De ahogyan gyarapodtak a befektetések, úgy nõtt a bankok külföldi adóssága. 2003-ban Izland adóssága a GNP-jének (nemzeti össztermék) 200-szorosa volt, ami 2007-re a 900-szorosára nõtt. A 2008-as pénzügyi válság adta meg a kegyelemdöfést: bedõlt az ország három legnagyobb bankja (Landbanki, Kapthing és Glatnir), amelyeket megmentésük - vagyis inkább a külföldi bankbetétek biztosÃtása - érdekében államosÃtottak. Az év végére Izland csõdöt jelentett.
A koalÃciós bankpárti kormány miniszterelnöke több milliárd dolláros kölcsönt vett fel és a külföldi pénzügyi világ nyomására drasztikus intézkedések bevezetésébe kezdett, hogy az ország visszafizethesse tartozását Hollandiának és az Egyesült Királyságnak. Ekkor azonban tüntetések és zavargások robbantak ki, amelyek végül lemondásra kényszerÃtették a kormányt. A 2009 áprilisában elõrehozott választásokat tartottak, amely következtében egy baloldali koalÃció jött létre. Az új kormány elÃtélte a neoliberális gazdasági rendszert, ugyanakkor azonnal engedett a külföldi követeléseknek, hogy Izland visszafizessen 3.5 milliárd eurót. A vállalás teljesÃtéséhez minden egyes izlandi állampolgárnak 15 éven át havi 100 eurót kellett volna fizetnie 5.5%-os kamatra. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.
Ami ezután történt, az rendkÃvüli volt!
Az elképzelés, miszerint az állampolgároknak kell megfizetniük a pénzügyi monopóliumok hibáiért, hogy egy egész nemzetet megadóztathatnak a privát szféra adósságainak visszafizetése miatt, egyszerûen összezúzta és átformálta az állampolgárok és a politikai intézményeik kapcsolatát.
Kezdõdött azzal, hogy az államfõ, Olafur Ragnar Grimsson nem volt hajlandó aláÃrni a törvényt, ami Izland állampolgárait tette volna felelõssé a bankárok adósságai miatt, és népszavazást Ãrt ki.
A nemzetközi közösség erre persze nyomás alá helyezte Izlandot: az Egyesült Királyság és Hollandia azzal fenyegetõzött, hogy a szigetország lépéseit elszigeteléssel torolja meg. A brit kormány még azt is kilátásba helyezte, hogy befagyasztja az izlandi megtakarÃtásokat és számlákat. Ekkor Grimsson izlandi államfõ a következõket mondta: “Azt állÃtották, hogy ha nem fogadjuk el a nemzetközi közösség feltételeit, akkor az észak Kubájává válunk. De ha elfogadjuk, akkor mi leszünk az észak Haitija.”
A 2010 márciusában megtartott népszavazáson a polgárok 93%-a az adósság visszafizetése ellen voksolt. Az IMF azonnal befagyasztotta a kilátásba helyezett "országmentõ" hitelt. A forradalmat azonban (amit a TV-ben természetesen nem mutattak) nem lehetett megfélemlÃteni: a dühös állampolgárok támogatásával a kormány nyomozást indÃtott a válság felelõseinek felkutatása iránt. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Kaupthing ex-miniszterelnök, és több bank-vezetõ ellen, akik az összeomlást követõen elmenekültek az országból.
Az izlandiak nem elégedtek meg ennyivel: úgy döntöttek, hogy új alkotmányt Ãrnak, ami megszabadÃtja az országot a nemzetközi tõke és a virtuális pénz hatalmától. (Az eddig érvényben lévõ alkotmányt még 1918-ban készÃtették, amikor Izland elnyerte függetlenségét Dániától, és az egyetlen eltérés a Dán alkotmánytól a "király" szó "elnökre" cserélése volt.)
Az új alkotmány elkészÃtéséhez Izland népe 522 olyan, egyik politikai párthoz sem tartozó felnõtt közül, akik legalább harminc másik állampolgártól kaptak ajánlást, kiválasztott huszonötöt. Ez a dokumentum nem néhány politikus munkája volt, hanem az interneten Ãrták. Az alakÃtó üléseket online közvetÃtették és bárki beküldhette a véleményét és a javaslatait, folyamatosan tanúi lehettek az alkotmány alakulásának. A részvételi demokrácia folyományaként kialakult alkotmányt a következõ választások után a parlament elé terjesztik.
Miközben az egész világ egyre mélyebbre süpped a gazdasági válságba, és az államok pedig nem gyõzik megszorÃtani polgáraikat, addig Izland a nemzetközi pénzvilág vezetõinek érdekeivel ellentétes forgatókönyvvel lábal ki a gazdasági összeomlásból. Az izlandiak nem hajoltak meg a külföldi érdekek elõtt, hanem - vállalva a sok szenvedést - nyÃltan kinyilvánÃtották függetlenségüket és a részvételi demokrácia eszközeivel élve visszanyerték önrendelkezésüket.
Az izlandi miniszterelnök üzenete a világ nemzeteinek küldött üzenete Ãgy hangzik: "2008-ban elhatároztuk magunkat, hogy lépünk, EGYÃœTT az emberekkel. Szembefordultunk a rendõrséggel, az IMF-el, letartóztattuk a korrupt banki embereket, akik felelõsei ennek a gazdasági helyzetnek. Vagy beletörõdtök a sorsotokba, vagy kiálltok magatokért! Küldjük szeretetünket minden népnek, országnak, és támogatunk benneteket, mellettetek állunk!"
Szóval ezért nem szólnak Izlandról a hÃrek. Mert akkor talán még követõkre lelne a példa!
Aki esetleg kételkedne a cikkben leÃrtakban, annak nincs más dolga, mintsem rákeresni, hogy talál-e akár a külföldi, akár a hazai mainstream médiában Izlandról szóló hÃrt. Ha évekre visszamenõleg nem talál, akkor kezdhet érdemes elgondolkodni, és talán: a dolgok után járni!
Óvva intünk azonban mindenkit attól, hogy azt higgye: a magyar bankok bedöntése azonnali megoldást hozna hazánk és polgárai helyzetében. Mert nincs könnyebb út! Csak a nehéz és a járhatatlan utak közül választhatunk. Azzal tisztában kell lenni, hogy mi most a járhatatlan úton haladunk a soha vissza nem fizethetõ hitelek végtelenje felé. De van az izlandi példa, amelyet választva vér, verejték és könnyek árán, valamint évek hosszú harca során elérhetünk oda, amikor már látszik az alagút vége. Az alagút vége, ahol ott a remény arra, hogy lerázzuk a visszafizethetetlen hitelek mindent tönkretevõ igáját.
Aki esetleg van olyan bátor és elindulna a kiutat jelentõ irányba, az csatlakozzon hozzánk és hÃvja fel minél több ismerõse figyelmét az Izland-projektre!
Forrás: Deena Stryker - Iceland On-going Revolution, Vilaghelyzete.blogspot.hu, Endredy.wordpress.com, Sokkaljobb.hu, Blog.paulolajos.hu, Dailykos.com, Truth Beckons, Conspiracy Watch
http://kozep.eu/i...nd-projekt
Hozzaszolasok
#1 |
Vacak
- 2013. January 22. 21:33:03
#2 |
istok bela
- 2013. January 23. 06:29:01
#3 |
hirtelenke
- 2013. January 23. 12:21:48
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték