Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
Nahh kérem ez már igen
Az Alkotmánybíróság döntött: a bika is lehet vemhes
Az Országos Választási Bizottság - nem nyilvános tárgyaláson hozott -
62/2013. (2013. 06. 24.) határozatával megtagadta az általam
benyújtott, "Akarja-e, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?"
kérdést feltevõ aláírásgyûjtõ ív hitelesítését.
2012-ben is benyújtottam egy azonos beadványt, amit azzal az
indoklással utasították el, hogy az Alaptörvény tiltja a nemzetközi
szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekkel összefüggõ kérdésekrõl indított
népszavazást. (8. cikk (3) bekezdés d) pont)
Beadványom jogértelmezési vitát váltott ki az Országgyûlés
Alkotmányügyi Bizottsága, valamint az OVB és a Kúria között. A vita
arról szólt, hogy a kötelezettség és a jog azonos-e. Ne nevessen azon
senki, hogy ezt a vitát komoly, szakmailag elismert emberek
folytatták. Az minden normális (de nem komoly, szakmailag elismert)
ember számára egyértelmû, hogy a kötelezettség egy vállalt feladat
teljesítését jelenti, a jog pedig cselekvési lehetõség.
Így hát a vita azonos komolyságú volt ahhoz, mintha arról vitáznának a
jószág lényeges tulajdonságának ismerete nélkül, hogy az vemhes-e vagy
nem.
"Pártatlan" embereket kértek fel az igazságtételre. Ez az Alkotmánybíróság.
Õk egy új szempontot vezettek be: nem érdekes, hogy az állat tehén
vagy bika, a lényeg, hogy ha már állat, akkor kapcsolata van a
szaporodással, vagyis a bika is lehet vemhes, ha a hatalom érdeke azt
kívánja.
Ilyen eszmefuttatással megállapították, hogy a vita tárgyát képezõ
jószág bizony vemhes. Ezt írták le a 22/2012. (V. 11.) AB
határozatban, amit az Alaptörvény részévé is tettek.
Erre hivatkozott most az OVB. Nem az a lényeg az Alkotmánybíróság
szerint, hogy jog-e a kilépés vagy kötelezettség (Alaptörvény 8. cikk
(3) bekezdés d) pont), hanem az, hogy ki kérdezheti azt meg az
emberektõl, hogy kilépjünk-e, vagy sem (Alaptörvény 8. cikk (2)
bekezdés "értelmezése").
Egy egyszerû állampolgár nem tehet fel ilyen kérdést. Az Országgyûlés
sem kezdeményezhet, csak a Köztársasági Elnök, vagy a Kormány, és ez
alapján szavazhat - nem a választó, hanem - az Országgyûlés.
Tudom, hogy nem lesz érdemi hatása, ezért csak figyelemkeltõ
jelentõsége van annak, hogy felszólítottam Áder Jánost és Orbán
Viktort - mint a népszavazás kezdeményezés kizárólagos jogosultjait -,
hogy õk kezdeményezzék az Országgyûlésnél EU-tagságunk megszûntetésére
vagy fenntartására vonatkozó népszavazás kiírását.
Egy részlet a levelekbõl:
"A napokban megszavazott földtörvény Magyarország számára azért
hátrányos, mert az a Lisszaboni Szerzõdésben elõírt jogharmonizáció
miatt - minden erre irányuló törekvése ellenére - nem tud olyan
hatékony lenni, hogy ténylegesen megtartsa a magyar földet a magyar
gazdák tulajdonában és birtokában.
Minden embernek joga van a feltételek változása esetén ugyanolyan
formában felülbírálni döntését, amelyben azt meghozta.
A hatályos törvények szerint a magyar választók kevesebb, mint fele
dönthetett népszavazással Magyarország EU-csatlakozásáról. A
megváltozott helyzetben joga van minden magyar választónak
felülvizsgálnia azt, hogy helyes volt-e ez a döntés, és döntésének
fenntartására vagy megváltoztatására vonatkozó akaratát kifejezésre
juttatni ugyanolyan formában - tehát népszavazással -, ahogyan elõzõ
döntését tette."
Ha valaki nem tudná, az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdése ezt
írja: "Magyarország független, demokratikus jogállam."
Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában megmagyarázza, hogy
- Magyarország függetlenségét nem sérti a hatáskör-transzfer
(gyengébbek kedvéért: a szabadságjogok átruházása),
- a demokráciát nem sérti, hogy a választók nem dönthetnek közvetlenül
saját életüket befolyásoló kérdésekben, és
- a jogállamiságot nem sérti, hogy a választóknak nincs joguk saját
korábbi, helytelen döntésüket helyreigazítani ugyanolyan formában,
ahogyan a hibás döntést hozták.
Ez a parasztvakítás klasszikus esete. Én nem engedem vakítani magam,
bár õseim parasztok voltak.
Te engeded magad vakítani?
Kelt Szegeden, 2013. Napisten havának 25. napján.
Árpád sarja, Halász József
Az Országos Választási Bizottság - nem nyilvános tárgyaláson hozott -
62/2013. (2013. 06. 24.) határozatával megtagadta az általam
benyújtott, "Akarja-e, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?"
kérdést feltevõ aláírásgyûjtõ ív hitelesítését.
2012-ben is benyújtottam egy azonos beadványt, amit azzal az
indoklással utasították el, hogy az Alaptörvény tiltja a nemzetközi
szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekkel összefüggõ kérdésekrõl indított
népszavazást. (8. cikk (3) bekezdés d) pont)
Beadványom jogértelmezési vitát váltott ki az Országgyûlés
Alkotmányügyi Bizottsága, valamint az OVB és a Kúria között. A vita
arról szólt, hogy a kötelezettség és a jog azonos-e. Ne nevessen azon
senki, hogy ezt a vitát komoly, szakmailag elismert emberek
folytatták. Az minden normális (de nem komoly, szakmailag elismert)
ember számára egyértelmû, hogy a kötelezettség egy vállalt feladat
teljesítését jelenti, a jog pedig cselekvési lehetõség.
Így hát a vita azonos komolyságú volt ahhoz, mintha arról vitáznának a
jószág lényeges tulajdonságának ismerete nélkül, hogy az vemhes-e vagy
nem.
"Pártatlan" embereket kértek fel az igazságtételre. Ez az Alkotmánybíróság.
Õk egy új szempontot vezettek be: nem érdekes, hogy az állat tehén
vagy bika, a lényeg, hogy ha már állat, akkor kapcsolata van a
szaporodással, vagyis a bika is lehet vemhes, ha a hatalom érdeke azt
kívánja.
Ilyen eszmefuttatással megállapították, hogy a vita tárgyát képezõ
jószág bizony vemhes. Ezt írták le a 22/2012. (V. 11.) AB
határozatban, amit az Alaptörvény részévé is tettek.
Erre hivatkozott most az OVB. Nem az a lényeg az Alkotmánybíróság
szerint, hogy jog-e a kilépés vagy kötelezettség (Alaptörvény 8. cikk
(3) bekezdés d) pont), hanem az, hogy ki kérdezheti azt meg az
emberektõl, hogy kilépjünk-e, vagy sem (Alaptörvény 8. cikk (2)
bekezdés "értelmezése").
Egy egyszerû állampolgár nem tehet fel ilyen kérdést. Az Országgyûlés
sem kezdeményezhet, csak a Köztársasági Elnök, vagy a Kormány, és ez
alapján szavazhat - nem a választó, hanem - az Országgyûlés.
Tudom, hogy nem lesz érdemi hatása, ezért csak figyelemkeltõ
jelentõsége van annak, hogy felszólítottam Áder Jánost és Orbán
Viktort - mint a népszavazás kezdeményezés kizárólagos jogosultjait -,
hogy õk kezdeményezzék az Országgyûlésnél EU-tagságunk megszûntetésére
vagy fenntartására vonatkozó népszavazás kiírását.
Egy részlet a levelekbõl:
"A napokban megszavazott földtörvény Magyarország számára azért
hátrányos, mert az a Lisszaboni Szerzõdésben elõírt jogharmonizáció
miatt - minden erre irányuló törekvése ellenére - nem tud olyan
hatékony lenni, hogy ténylegesen megtartsa a magyar földet a magyar
gazdák tulajdonában és birtokában.
Minden embernek joga van a feltételek változása esetén ugyanolyan
formában felülbírálni döntését, amelyben azt meghozta.
A hatályos törvények szerint a magyar választók kevesebb, mint fele
dönthetett népszavazással Magyarország EU-csatlakozásáról. A
megváltozott helyzetben joga van minden magyar választónak
felülvizsgálnia azt, hogy helyes volt-e ez a döntés, és döntésének
fenntartására vagy megváltoztatására vonatkozó akaratát kifejezésre
juttatni ugyanolyan formában - tehát népszavazással -, ahogyan elõzõ
döntését tette."
Ha valaki nem tudná, az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdése ezt
írja: "Magyarország független, demokratikus jogállam."
Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában megmagyarázza, hogy
- Magyarország függetlenségét nem sérti a hatáskör-transzfer
(gyengébbek kedvéért: a szabadságjogok átruházása),
- a demokráciát nem sérti, hogy a választók nem dönthetnek közvetlenül
saját életüket befolyásoló kérdésekben, és
- a jogállamiságot nem sérti, hogy a választóknak nincs joguk saját
korábbi, helytelen döntésüket helyreigazítani ugyanolyan formában,
ahogyan a hibás döntést hozták.
Ez a parasztvakítás klasszikus esete. Én nem engedem vakítani magam,
bár õseim parasztok voltak.
Te engeded magad vakítani?
Kelt Szegeden, 2013. Napisten havának 25. napján.
Árpád sarja, Halász József
Hozzaszolasok
#1 |
No Shadow Government
- 2013. June 26. 21:36:40
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.