Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
Oszlatás ! Oszoljanak csak de minnél elõbb
Itt megnevezett Dr. Farkas József magyar ember
hivatkozva a 2013.VI.24. napján hatályos 2004. évi XXIX. törvény 13.fejezet 141. § (1), (2), (3), (4), (5) bekezdéseire,
az alábbi
KÖZÉRDEKÛ BEJELENTÉST teszi:
Hivatkozva a 2012. január 1-én hatályba léptetett Magyarország Alaptörvénye NEMZETI HITVALLÁS fejezetében foglaltakra, valamint az Alapvetés C) cikk (2) bekezdésben, P) cikkben és R) cikk (3) bekezdésben lefektetett állításokra, idézve:
„C cikk
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
P) cikk
A természeti erõforrások, különösen a termõföld, az erdõk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövõ nemzedékek számára való megõrzése az állam és mindenki kötelessége.
R) cikk
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”
továbbá, a Magyarország Alaptörvénye B) cikk (3) és (4) bekezdése értelmében, idézve:
„B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”
felszólítom, hogy az Országgyûlés azonnali hatállyal oszlassa fel önmagát, vagy a törvényesség helyreállítása érdekében az arra illetékes személy az Országgyûlést oszlassa fel.
Indoklás:
A 2013. év június hó 21-i országgyûlési ülésen sorozatos kirívóan durva Alaptörvénybe és törvénybe ütközõ cselekmények sorozata történt meg.
1. A „T/7979 számú törvényjavaslat a mezõ és erdõgazdaságról szóló földek forgalmáról” végszavazásakor az Országgyûlés nem volt abban a helyzetben, hogy jogszerû döntést hozzon.
1.1 A végszavazás elõtt a Jobbik képviselõfrakció név szerinti szavazást kért. Ezt a levezetõ elnök önkényesen felülbírálta, amivel AZ ORSZÁGGYÛLÉSRÕL SZÓLÓ 2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEI II. Fejezet 11. § k) bekezdésben foglaltakat megsértette, idézve:
„javaslatot tesz arra, hogy az Országgyûlés valamely ügy tárgyalása során valamely, országgyûlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezéstõl (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) eltérjen, ...”
Fentiek szerint a levezetõ elnök a névszerinti szavazás figyelmen kívül hagyásával törvényt sértett.
1.2 A levezetõ elnök megsértette 2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY 2.§ (1) bekezdésében foglaltakat is, idézve:
2.§ (1) A házelnök biztosítja az Országgyûlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyûlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyûlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyûlés munkájának megszervezésérõl.
A házelnök, Kövér László, illetve levezetõ elnök a 2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY 53.§ (1) bekezdése értelmében rendészeti jogkört gyakorol, idézve:
53.§ (1) A házelnök – az Országgyûlés zavartalan mûködésének, illetve az Országgyûlés méltóságának biztosítása érdekében – rendészeti jogkört gyakorol. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezetõ alelnök is rendészeti jogkört gyakorol.
A házelnök és a levezetõ alelnök az ülésen jelen volt, és törvényi elõírás kötelezi, hogy a tárgyalási és szavazási rendet fenntartsa. Erre a törvény külön hatáskört rendelt e két személynek, amellyel azok nem éltek. Fentiek szerint mindkét megnevezett személy tudatosan törvényt sértett, vagy felkészületlenek, így alkalmatlanok megbízatásuk maradéktalan teljesítésére.
2. A levezetõ elnök a rend helyreállítása érdekében az alábbi szavakkal kizárta a jobbik minden képviselõjét:
„... az országgyûlési törvény 50. szakasz 1. szakasza ...”
„... emelvényen lévõ képviselõi az üléstermet kötelesek legyenek elhagyni és ennek megfelelõen az ülés további részén a szavazások során ne vehessenek részt.”
majd az ülésteremben helyükön maradt képviselõket megszavaztatta, a jobbik képviselõinek a további szavazásból való kizárását.
2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY részletesen foglalkozik a házelnök rendészeti jogkörével a „19. A házelnök rendészeti jogköre” címû szakaszban. Ebben minden paragrafus és bekezdés az egyes képviselõkre kiróható elmarasztalásról szól. A levezetõ elnök akkor járt volna el helyesen, ha név szerint felsorolva a rendbontó képviselõket, szavaztatja meg az országgyûlést a kizárásról. A törvény értelmében csoportos fenyítés nem alkalmazható. Tekintettel a fentiekre, mind a házelnök, mind a levezetõ elnök, akik nem éltek az 53.§ (1) bekezdésében számukra biztosított rendészeti jogkörrel törvényt sértett, mert nem biztosították a szavazás rendjét, továbbá a levezetõ elnök túllépte hatáskörét, amikor csoportos fenyítést alkalmazott.
3. A levezetõ elnök a jobbik képviselõinek a szavazásból történt kizárása után, a rend helyreállítása érdekében 10 perc szünetet rendelt el. Az ülés újrakezdésekor létszámellenõrzést tartott, amelynek eredményeként:
265 jelenlévõt állapít meg, és 125 távolmaradást jelent be
Nyomógombos szavazás során a szavazás végeredménye:
szavazott 269, nem szavazott 116.
Nagy Kálmán képviselõ bejelentése szerint a szavazásnál jelen volt, de a gépe nem mûködött, ezért a szavazatát a levezetõ elnök felszólítására külön hozzáírták a többihez. Akár technikai, akár egyéb hiba történt, a kijelzett és bemondott számok közötti eltérés jelentõs, ami a szavazás eredményét semmissé teszi. Ebbõl következik, hogy a szavazás szabálytalan, azt elfogadottnak állítani törvénybe ütközõ.
4. A név szerinti szavazás elvetése, a levezetõ elnök által is kimondottan elismerve, tehát tudatos törvényellenes eljárás volt. Ugyanakkor, a házelnök részérõl történt „... gombnyomással azt fogadják el ...” kijelentésével szóbeli utasítást adott a képviselõknek a szavazás mikéntjére.
E két momentumban a levezetõ elnök tudatos törvénysértést követett el.
5. A levezetõ elnök, folytatólagos és tudatos törvénysértést követett azzal, hogy a zárószavazások sorát tovább folytatta, annak ellenére, hogy rendkívüli helyzet állt fenn, a folyamatos hazaárulózás, csengõszó és „csak a rendet”, „nem nem soha” bekiabálások miatt.
6. Az itt felsorolt 1-5 pontokban rögzített törvénysértések felvetik az Alaptörvényben lefektetett és mindenki által kötelezõen betartandó megállapításaira vonatkozó alkotmányjog kételyeket, különös tekintettel a C) cikk 2. bekezdésére, idézve:
C) cikk
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
A 2013. év június hó 21-én zajlott országgyûlési „kutyakomédia” és a fentebb felsorolt 1-5 pontokba foglalt tudatos törvénysértések sorozata nyilvánvalóvá tette, hogy a pillanatnyilag kormányzati helyzetben lévõk rosszhiszemû, nemzetellenes törvénykezése, a hatalom kizárólagos birtoklására irányul.
Mindezek okán, az alkalmatlanság és a sorozatosan a nemzet akarata ellenében elkövetett minõsített törvénysértések miatt, a pillanatnyilag hatalmat gyakorló kormány, és kiszolgálója, az országgyûlés nem a vezetõje a magyar nemzetnek.
A felszólításnak, amelyre a saját Alaptörvényük C) cikk (2) bekezdésében foglaltak jogosítanak fel, 30 napon belül tegyenek eleget. A Magyar Nemzet 2013. év augusztus hó 15-én az eredeti Magyar Jogrend szerint folytatja minden munkáját.
hivatkozva a 2013.VI.24. napján hatályos 2004. évi XXIX. törvény 13.fejezet 141. § (1), (2), (3), (4), (5) bekezdéseire,
az alábbi
KÖZÉRDEKÛ BEJELENTÉST teszi:
Hivatkozva a 2012. január 1-én hatályba léptetett Magyarország Alaptörvénye NEMZETI HITVALLÁS fejezetében foglaltakra, valamint az Alapvetés C) cikk (2) bekezdésben, P) cikkben és R) cikk (3) bekezdésben lefektetett állításokra, idézve:
„C cikk
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
P) cikk
A természeti erõforrások, különösen a termõföld, az erdõk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövõ nemzedékek számára való megõrzése az állam és mindenki kötelessége.
R) cikk
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”
továbbá, a Magyarország Alaptörvénye B) cikk (3) és (4) bekezdése értelmében, idézve:
„B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”
felszólítom, hogy az Országgyûlés azonnali hatállyal oszlassa fel önmagát, vagy a törvényesség helyreállítása érdekében az arra illetékes személy az Országgyûlést oszlassa fel.
Indoklás:
A 2013. év június hó 21-i országgyûlési ülésen sorozatos kirívóan durva Alaptörvénybe és törvénybe ütközõ cselekmények sorozata történt meg.
1. A „T/7979 számú törvényjavaslat a mezõ és erdõgazdaságról szóló földek forgalmáról” végszavazásakor az Országgyûlés nem volt abban a helyzetben, hogy jogszerû döntést hozzon.
1.1 A végszavazás elõtt a Jobbik képviselõfrakció név szerinti szavazást kért. Ezt a levezetõ elnök önkényesen felülbírálta, amivel AZ ORSZÁGGYÛLÉSRÕL SZÓLÓ 2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEI II. Fejezet 11. § k) bekezdésben foglaltakat megsértette, idézve:
„javaslatot tesz arra, hogy az Országgyûlés valamely ügy tárgyalása során valamely, országgyûlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezéstõl (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) eltérjen, ...”
Fentiek szerint a levezetõ elnök a névszerinti szavazás figyelmen kívül hagyásával törvényt sértett.
1.2 A levezetõ elnök megsértette 2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY 2.§ (1) bekezdésében foglaltakat is, idézve:
2.§ (1) A házelnök biztosítja az Országgyûlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyûlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyûlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyûlés munkájának megszervezésérõl.
A házelnök, Kövér László, illetve levezetõ elnök a 2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY 53.§ (1) bekezdése értelmében rendészeti jogkört gyakorol, idézve:
53.§ (1) A házelnök – az Országgyûlés zavartalan mûködésének, illetve az Országgyûlés méltóságának biztosítása érdekében – rendészeti jogkört gyakorol. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezetõ alelnök is rendészeti jogkört gyakorol.
A házelnök és a levezetõ alelnök az ülésen jelen volt, és törvényi elõírás kötelezi, hogy a tárgyalási és szavazási rendet fenntartsa. Erre a törvény külön hatáskört rendelt e két személynek, amellyel azok nem éltek. Fentiek szerint mindkét megnevezett személy tudatosan törvényt sértett, vagy felkészületlenek, így alkalmatlanok megbízatásuk maradéktalan teljesítésére.
2. A levezetõ elnök a rend helyreállítása érdekében az alábbi szavakkal kizárta a jobbik minden képviselõjét:
„... az országgyûlési törvény 50. szakasz 1. szakasza ...”
„... emelvényen lévõ képviselõi az üléstermet kötelesek legyenek elhagyni és ennek megfelelõen az ülés további részén a szavazások során ne vehessenek részt.”
majd az ülésteremben helyükön maradt képviselõket megszavaztatta, a jobbik képviselõinek a további szavazásból való kizárását.
2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY részletesen foglalkozik a házelnök rendészeti jogkörével a „19. A házelnök rendészeti jogköre” címû szakaszban. Ebben minden paragrafus és bekezdés az egyes képviselõkre kiróható elmarasztalásról szól. A levezetõ elnök akkor járt volna el helyesen, ha név szerint felsorolva a rendbontó képviselõket, szavaztatja meg az országgyûlést a kizárásról. A törvény értelmében csoportos fenyítés nem alkalmazható. Tekintettel a fentiekre, mind a házelnök, mind a levezetõ elnök, akik nem éltek az 53.§ (1) bekezdésében számukra biztosított rendészeti jogkörrel törvényt sértett, mert nem biztosították a szavazás rendjét, továbbá a levezetõ elnök túllépte hatáskörét, amikor csoportos fenyítést alkalmazott.
3. A levezetõ elnök a jobbik képviselõinek a szavazásból történt kizárása után, a rend helyreállítása érdekében 10 perc szünetet rendelt el. Az ülés újrakezdésekor létszámellenõrzést tartott, amelynek eredményeként:
265 jelenlévõt állapít meg, és 125 távolmaradást jelent be
Nyomógombos szavazás során a szavazás végeredménye:
szavazott 269, nem szavazott 116.
Nagy Kálmán képviselõ bejelentése szerint a szavazásnál jelen volt, de a gépe nem mûködött, ezért a szavazatát a levezetõ elnök felszólítására külön hozzáírták a többihez. Akár technikai, akár egyéb hiba történt, a kijelzett és bemondott számok közötti eltérés jelentõs, ami a szavazás eredményét semmissé teszi. Ebbõl következik, hogy a szavazás szabálytalan, azt elfogadottnak állítani törvénybe ütközõ.
4. A név szerinti szavazás elvetése, a levezetõ elnök által is kimondottan elismerve, tehát tudatos törvényellenes eljárás volt. Ugyanakkor, a házelnök részérõl történt „... gombnyomással azt fogadják el ...” kijelentésével szóbeli utasítást adott a képviselõknek a szavazás mikéntjére.
E két momentumban a levezetõ elnök tudatos törvénysértést követett el.
5. A levezetõ elnök, folytatólagos és tudatos törvénysértést követett azzal, hogy a zárószavazások sorát tovább folytatta, annak ellenére, hogy rendkívüli helyzet állt fenn, a folyamatos hazaárulózás, csengõszó és „csak a rendet”, „nem nem soha” bekiabálások miatt.
6. Az itt felsorolt 1-5 pontokban rögzített törvénysértések felvetik az Alaptörvényben lefektetett és mindenki által kötelezõen betartandó megállapításaira vonatkozó alkotmányjog kételyeket, különös tekintettel a C) cikk 2. bekezdésére, idézve:
C) cikk
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
A 2013. év június hó 21-én zajlott országgyûlési „kutyakomédia” és a fentebb felsorolt 1-5 pontokba foglalt tudatos törvénysértések sorozata nyilvánvalóvá tette, hogy a pillanatnyilag kormányzati helyzetben lévõk rosszhiszemû, nemzetellenes törvénykezése, a hatalom kizárólagos birtoklására irányul.
Mindezek okán, az alkalmatlanság és a sorozatosan a nemzet akarata ellenében elkövetett minõsített törvénysértések miatt, a pillanatnyilag hatalmat gyakorló kormány, és kiszolgálója, az országgyûlés nem a vezetõje a magyar nemzetnek.
A felszólításnak, amelyre a saját Alaptörvényük C) cikk (2) bekezdésében foglaltak jogosítanak fel, 30 napon belül tegyenek eleget. A Magyar Nemzet 2013. év augusztus hó 15-én az eredeti Magyar Jogrend szerint folytatja minden munkáját.
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.