Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
Német tankok mennek Lengyelországba
Német tankok mennek Lengyelországba - egy tétova nagyhatalom dilemmái
Berlin új biztonsági stratégiát mutatott be és elkezdi tankok szállítását Varsónak. Újra elõkerülnek a régi dilemmák Németország szerepével kapcsolatban a kontinensen. Az ország egyenlõre ambivalens az új szerepét illetõen.
Február közepén Ursula von der Leyen német védelmi miniszter bemutatta a kormánya új biztonsági stratégiáját, amelyen teljesen újradefiniálta Berlin Moszkvához való viszonyát. Míg a legutóbbi, 2006-os stratégia még „kiemelt partnerként” beszélt Oroszországról, addig a mostani véget vet az elmúlt évek közeledésének. A miniszter kifejtette, hogy Oroszország eljárása Ukrajnában átalakítja a teljes európai biztonsági struktúrát, Németországnak ezért megfelelõ választ kell találnia a Kreml „geostratégiai hatalmi politikájára és a katonai erõszakra épülõ érdekérvényesítésére”. A miniszter szavaira már csak azért is figyelnünk kell, mert Merkel kancellár egyik legfõbb bizalmasáról van szó és a berlini politikai körökben egyre gyakrabban vetõdik föl a neve, mint Merkel utódja.
Indulnak a német tankok Lengyelországba – de most támogatásként
Alig pár nappal az új stratégia bemutatása után a német pénzügyminiszter jelentette be, hogy 2017-tõl megemelik a hadsereg költségvetését, mert „a világ sajnos bizonytalanabbá vált a felbukkanó krízisek és instabilitások révén”. A Védelmi Minisztérium szóvivõje pedig két napja közölte, hogy az évek óta leépülõ német tüzérségbõl a harckocsik kivonása azonnali hatállyal leáll, sõt több tucat új Leopard 2A5 típusú tankot szereznek be, és még Lengyelországnak is leszállítanak harckocsikat.
Az elmúlt hónapokban szembesült az ország azzal, hogy a német hadsereg felszereltsége súlyos kívánnivalókat hagy maga után. Az ország csupán alig több, mint a GDP 1,3%-át költi védelmi kiadásokra, szemben a NATO-által elvárt 2%-al.
A bizonytalan európai nagyhatalom
Ahogy Németország kiemelten exponálja magát Európa két kiemelt problémája, Ukrajna és Görögország kapcsán, úgy figyelik árgus szemek a kontinens új nagyhatalmának minden szavát és lépését. A gazdasági ereje mindenesetre már brutális: a teljes EU export 27%-át a németek adják és a teljes EU-Kína kereskedelem egynegyedét is õk bonyolítják.
A 2010 óta kisebb-nagyobb hullámzással zajló eurókrízis is olyan piedesztálra emeli Berlint, ahol bár magabiztosságot tettet, valójában mélyen bizonytalan a kimenetelt illetõen. A huszadik századot hátrahagyva egy demokratikus, pacifista országot látunk, amely ambivalens az új szerepét illetõen. Az arrogancia bélyegét el akarja kerülni, még ha ezt az athéni és madridi radikális baloldal rá is akarja sütni. Mindenesetre Németország képe változik Európában, különösen a válsággal küzdõ déli perifériákon.
De a politikai ereje még gyerekcipõben jár, ahogy a Minszk II megállapodás utáni turbulenciák is mutatták. Mindenesetre irónikus, hogy az a Németország, amelyet az elmúlt században kétszer is megakadályozott az Egyesült Államok abban, hogy európai hegemón hatalom legyen, most Washingtont gyõzködi, hogy a katonai megoldás Ukrajnában nem oldaná meg a problémát.
Újra itt vagyunk a régi német problémánál. A németek túl erõsek a kontinensen, hogy figyelmen kívül lehessen õket hagyni, de túl gyengék, hogy az akaratukat teljesen véghezvigyék. Hamarosan talán próba elé kerül, hogy az akaratuk kitart-e, ha az erejük elégtelennek fog bizonyulni.
Berlin új biztonsági stratégiát mutatott be és elkezdi tankok szállítását Varsónak. Újra elõkerülnek a régi dilemmák Németország szerepével kapcsolatban a kontinensen. Az ország egyenlõre ambivalens az új szerepét illetõen.
Február közepén Ursula von der Leyen német védelmi miniszter bemutatta a kormánya új biztonsági stratégiáját, amelyen teljesen újradefiniálta Berlin Moszkvához való viszonyát. Míg a legutóbbi, 2006-os stratégia még „kiemelt partnerként” beszélt Oroszországról, addig a mostani véget vet az elmúlt évek közeledésének. A miniszter kifejtette, hogy Oroszország eljárása Ukrajnában átalakítja a teljes európai biztonsági struktúrát, Németországnak ezért megfelelõ választ kell találnia a Kreml „geostratégiai hatalmi politikájára és a katonai erõszakra épülõ érdekérvényesítésére”. A miniszter szavaira már csak azért is figyelnünk kell, mert Merkel kancellár egyik legfõbb bizalmasáról van szó és a berlini politikai körökben egyre gyakrabban vetõdik föl a neve, mint Merkel utódja.
Indulnak a német tankok Lengyelországba – de most támogatásként
Alig pár nappal az új stratégia bemutatása után a német pénzügyminiszter jelentette be, hogy 2017-tõl megemelik a hadsereg költségvetését, mert „a világ sajnos bizonytalanabbá vált a felbukkanó krízisek és instabilitások révén”. A Védelmi Minisztérium szóvivõje pedig két napja közölte, hogy az évek óta leépülõ német tüzérségbõl a harckocsik kivonása azonnali hatállyal leáll, sõt több tucat új Leopard 2A5 típusú tankot szereznek be, és még Lengyelországnak is leszállítanak harckocsikat.
Az elmúlt hónapokban szembesült az ország azzal, hogy a német hadsereg felszereltsége súlyos kívánnivalókat hagy maga után. Az ország csupán alig több, mint a GDP 1,3%-át költi védelmi kiadásokra, szemben a NATO-által elvárt 2%-al.
A bizonytalan európai nagyhatalom
Ahogy Németország kiemelten exponálja magát Európa két kiemelt problémája, Ukrajna és Görögország kapcsán, úgy figyelik árgus szemek a kontinens új nagyhatalmának minden szavát és lépését. A gazdasági ereje mindenesetre már brutális: a teljes EU export 27%-át a németek adják és a teljes EU-Kína kereskedelem egynegyedét is õk bonyolítják.
A 2010 óta kisebb-nagyobb hullámzással zajló eurókrízis is olyan piedesztálra emeli Berlint, ahol bár magabiztosságot tettet, valójában mélyen bizonytalan a kimenetelt illetõen. A huszadik századot hátrahagyva egy demokratikus, pacifista országot látunk, amely ambivalens az új szerepét illetõen. Az arrogancia bélyegét el akarja kerülni, még ha ezt az athéni és madridi radikális baloldal rá is akarja sütni. Mindenesetre Németország képe változik Európában, különösen a válsággal küzdõ déli perifériákon.
De a politikai ereje még gyerekcipõben jár, ahogy a Minszk II megállapodás utáni turbulenciák is mutatták. Mindenesetre irónikus, hogy az a Németország, amelyet az elmúlt században kétszer is megakadályozott az Egyesült Államok abban, hogy európai hegemón hatalom legyen, most Washingtont gyõzködi, hogy a katonai megoldás Ukrajnában nem oldaná meg a problémát.
Újra itt vagyunk a régi német problémánál. A németek túl erõsek a kontinensen, hogy figyelmen kívül lehessen õket hagyni, de túl gyengék, hogy az akaratukat teljesen véghezvigyék. Hamarosan talán próba elé kerül, hogy az akaratuk kitart-e, ha az erejük elégtelennek fog bizonyulni.
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.