Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
Cikkek föoldala » Beküldött cikkek, Ãrások, hÃrek » Titkos lakónegyedet és zsinagógákat rejt a föld a budai várban
Titkos lakónegyedet és zsinagógákat rejt a föld a budai várban
Csendes-Erdei Emese
on 2015-05-01 at 15:18
Nem csoda, ha kevesen tudják, hogy a budai vár területén már a törökök elõtt jelentõs zsidó közösség élt, amelynek három zsinagógája is volt. Szinte minden a föld alatt van, amit pedig feltártak, az meg nem látogatható. Mi azonban bejutottunk a BUPAP jóvoltából az elrejtett részekre.
“Azért gondoltuk fontosnak ezt a sétát, mert szeretnénk, ha a budapestiek is kicsit visszafoglalnák a várat, ne csak turisták járjanak fel. Igyekeztünk olyan tematikát összeállÃtani, ami abban is különleges, hogy nem hagyományosan a várhoz kapcsolódik és olyan helyszÃneket fogunk végigjárni, amelyek alapvetõen nem ismertek.”
“
– kezdi a több órás túra vezetõje, Csonka Laura történész.
Gyönyörû idõben indul a BUPAP zsidók és törökök a budai várban cÃmû sétája a Nemzeti TáncszÃnház épülete elöl. Kezdetnek elmegyünk a várfal széléig, ahonnan biztosan sokan megcsodáltátok már a kilátást a Krisztina térre, ahol az összképet némiképp megrontja az a nagy szürke sokemeletes lakóház. A túrának köszönhetõen már nem csak azt tudom róla elmondani, hogy ronda, hanem azt is, hogy az épület alatt van a budai várban egykor élt zsidó közösség temetõje, amelyet egészen 1686-ig használtak. A temetõt azonban precÃzen szétkapták az 1700-as években, ugyanis kellett az épÃtõanyag a Nemzeti TáncszÃnház épületéhez.
zsidó
A Nyugat-Európából érkezõ zsidó betelepülõk egyébként az 1050-es években jelennek meg elõször a mai VÃziváros és Óbuda területén. Kezdetben kézmûvességgel és pénzkölcsönzéssel foglalkoznak, ám az 1200-as évekre már a legfontosabb gazdasági pozÃciókat töltik be. Ez persze sokak szemét szúrta már akkor is, ezért 1222-ben az egyházi képviselõk rávették II. Andrást, hogy vegye bele az Aranybullába azt, hogy zsidók ne tölthessenek be ilyen jellegû pozÃciókat. De nem alakult mostohán a késõbbiekben a zsidók sorsa, ugyanis IV. Béla 1251-ben három nagyon fontos dolgot biztosÃt a közösség számára: királyi védelem alá veszi õket, tehát nem lehet kiûzni egy zsidót sem az országból, továbbá bûncselekménnyé nyilvánÃtja a zsidók megölését. Ez azért fontos, mert ekkoriban Nyugat-Európában büntetlenül lehetett zsidó kereskedõket kifosztani illetve megölni. A harmadik fontos engedmény pedig a szabad vallásgyakorlás. Persze IV. Béla nagylelkûsége nem volt ingyen, mindezért cserébe a zsidóknak adót kellett fizetniük. Ez a három tényezõ határozta meg alapvetõen azt, hogy a következõ években felduzzadt a zsidó közösség, hiszen a környezõ országokból, fõleg Lengyelországból boldogan települtek be.
De ennyit a történelemóráról, nézzük meg mi van a föld alatt.
A Szent György tér alatt található ugyanis a zsidó lakónegyed, amelynek egy részét teljesen helyreállÃtották, azonban nem lehet látogatni, hogy miért, azt nem tudjuk. A másik felét is feltárták, de azzal végül nem kezdtek semmit, hosszú évek óta csak gaz nõ a romokon.
“Itt elõször Bormúzeum volt, aztán Viaszmúzeum, végül bezárták és csak külön engedéllyel lehet lejönni.”
“
– mondja Laura, miközben a kis csapat a Várgondnokság egyik munkatársát követi a föld alá vezetõ lépcsõn.
Tanácsos követni a vezetõnket, ugyanis könnyû elveszni a labirintusszerû föld alatti utcákban. Trappolunk a hûvös köveken, majd megérkezünk a negyed legérdekesebb részéhez, a mikvéhez.
“A mikve, a zsidó vallás rituális fürdõje sokkal fontosabb, mint a zsinagóga, a lakóházak után mindig ez az elsõ, amit megépÃtenek.”
“
– mondja Laura.
Nagy tanácstalanságot okozott annak idején a zsidó közösségnek ez a mikve, ugyanis miután lefúrták a kutat, kiderült, hogy meleg vÃz jön belõle, amirõl nem voltak meggyõzõdve, hogy a hagyomány szempontjából megfelel -e, ezért egészen a bécsi rabbiig ment az ügy, aki végül rábólintott a használatra.
Három zsinagóga van egyébként a várban, ebbõl kettõ a föld alatt, és a lakónegyedhez hasonlóan semmi nem jelöli õket, még egy tábla sem. Ezt a csoport tagjai igencsak furcsállják.
“Alapvetõen a zsidóság témája nem fér bele ebbe a várképbe és a régészek sem érezték szükségét annak, hogy a területeket megjelöljék valamivel.”
“
– meséli Laura, akinek nincsen tudomása arról, hogy a jövõben változna a helyzet. Persze a tárgyi leleteket meg lehet nézni a Budapesti Történeti Múzeumban, de egyébként a járókelõk és az autók úgy haladnak át nap mint nap egy 13 méter hosszan elnyúló zsinagógán, hogy annak a létezésérõl nem is tudnak.
zsidó
Az egyetlen látogatható imaház egy részlete.
De haladjunk tovább, a mohácsi vész után érdekes helyszÃn lehetett a vár, ugyanis a török seregek elõl a magyar lakosság és fõurak elmenekültek, a terület szinte teljesen kiürült. A zsidó közösség azonban bÃzott a törökök vallási toleranciájában és halotti lepelbe burkolózva fogadták õket, majd átadták nekik a város kulcsait. Ezek után még cifrább dolgok történtek, de nem akarok minden történetet elsütni itt, akit érdekel, az mozogjon egyet az infokért.
A zsidók és törökök közötti együttélés egyébként viszonylag békés volt, a titok persze itt sem a tolerancia és a szÃvjóság, hanem a pénz. A török hagyomány szerint ugyanis a muszlimok nem vethetnek ki egymásra adót, más vallású csoportokra azonban igen, ezért õk is vÃgan megadták a zsidóknak a szabad vallásgyakorlást. A török idõkbõl egyébként kevés emlék maradt meg a várban. Számomra a legérdekesebb információ, hogy a mai Café Miró területén már a török idõkben is kávéház mûködött. KÃváncsi vagyok, hogy errõl tudnak-e a mostani tulajdonosok.
A fárasztó, de izgalmas séta egy tragikus esemény szÃnhelyénél ér véget. 1686-ban, Buda visszafoglalásnál, amikor a brandenburgi csapatok felértek a várba, elõször a zsidó negyedben találták magukat. A zsidó közösség a csapatok láttán az egyik zsinagógába menekült abban a hitben, hogy ott majd nem esik bántódásuk. Sajnos nem Ãgy lett: rájuk gyújtották az épületet és mindenki meghalt.
“Ez a történet sokáig csak legendaként élt, ugyanis nem találták meg késõbb a zsinagógát, mert az újonnan betelepülõ polgárok a romokra épÃtkeztek.”
“
Рmes̩li Laura.
Egészen az 1960-as évekig rejtély tárgyát képezi ez a zsinagóga, ekkor ugyanis régészeti ásatásokat kezdenek meg, amely során elszenesedett csontvázakat találtak, Ãgy igazolódni látszott a történet. A tárgyi emlékeket és a maradványokat kiemelték, de pénz hiányában nem folytatódott a feltárás, már csak azért sem, mert a zsinagóga felett jelenleg egy nagy lakóház van, amelyet le kéne bontani. Emléktábla, vagy bármi utaló jel azonban itt sincs.
on 2015-05-01 at 15:18
Nem csoda, ha kevesen tudják, hogy a budai vár területén már a törökök elõtt jelentõs zsidó közösség élt, amelynek három zsinagógája is volt. Szinte minden a föld alatt van, amit pedig feltártak, az meg nem látogatható. Mi azonban bejutottunk a BUPAP jóvoltából az elrejtett részekre.
“Azért gondoltuk fontosnak ezt a sétát, mert szeretnénk, ha a budapestiek is kicsit visszafoglalnák a várat, ne csak turisták járjanak fel. Igyekeztünk olyan tematikát összeállÃtani, ami abban is különleges, hogy nem hagyományosan a várhoz kapcsolódik és olyan helyszÃneket fogunk végigjárni, amelyek alapvetõen nem ismertek.”
“
– kezdi a több órás túra vezetõje, Csonka Laura történész.
Gyönyörû idõben indul a BUPAP zsidók és törökök a budai várban cÃmû sétája a Nemzeti TáncszÃnház épülete elöl. Kezdetnek elmegyünk a várfal széléig, ahonnan biztosan sokan megcsodáltátok már a kilátást a Krisztina térre, ahol az összképet némiképp megrontja az a nagy szürke sokemeletes lakóház. A túrának köszönhetõen már nem csak azt tudom róla elmondani, hogy ronda, hanem azt is, hogy az épület alatt van a budai várban egykor élt zsidó közösség temetõje, amelyet egészen 1686-ig használtak. A temetõt azonban precÃzen szétkapták az 1700-as években, ugyanis kellett az épÃtõanyag a Nemzeti TáncszÃnház épületéhez.
zsidó
A Nyugat-Európából érkezõ zsidó betelepülõk egyébként az 1050-es években jelennek meg elõször a mai VÃziváros és Óbuda területén. Kezdetben kézmûvességgel és pénzkölcsönzéssel foglalkoznak, ám az 1200-as évekre már a legfontosabb gazdasági pozÃciókat töltik be. Ez persze sokak szemét szúrta már akkor is, ezért 1222-ben az egyházi képviselõk rávették II. Andrást, hogy vegye bele az Aranybullába azt, hogy zsidók ne tölthessenek be ilyen jellegû pozÃciókat. De nem alakult mostohán a késõbbiekben a zsidók sorsa, ugyanis IV. Béla 1251-ben három nagyon fontos dolgot biztosÃt a közösség számára: királyi védelem alá veszi õket, tehát nem lehet kiûzni egy zsidót sem az országból, továbbá bûncselekménnyé nyilvánÃtja a zsidók megölését. Ez azért fontos, mert ekkoriban Nyugat-Európában büntetlenül lehetett zsidó kereskedõket kifosztani illetve megölni. A harmadik fontos engedmény pedig a szabad vallásgyakorlás. Persze IV. Béla nagylelkûsége nem volt ingyen, mindezért cserébe a zsidóknak adót kellett fizetniük. Ez a három tényezõ határozta meg alapvetõen azt, hogy a következõ években felduzzadt a zsidó közösség, hiszen a környezõ országokból, fõleg Lengyelországból boldogan települtek be.
De ennyit a történelemóráról, nézzük meg mi van a föld alatt.
A Szent György tér alatt található ugyanis a zsidó lakónegyed, amelynek egy részét teljesen helyreállÃtották, azonban nem lehet látogatni, hogy miért, azt nem tudjuk. A másik felét is feltárták, de azzal végül nem kezdtek semmit, hosszú évek óta csak gaz nõ a romokon.
“Itt elõször Bormúzeum volt, aztán Viaszmúzeum, végül bezárták és csak külön engedéllyel lehet lejönni.”
“
– mondja Laura, miközben a kis csapat a Várgondnokság egyik munkatársát követi a föld alá vezetõ lépcsõn.
Tanácsos követni a vezetõnket, ugyanis könnyû elveszni a labirintusszerû föld alatti utcákban. Trappolunk a hûvös köveken, majd megérkezünk a negyed legérdekesebb részéhez, a mikvéhez.
“A mikve, a zsidó vallás rituális fürdõje sokkal fontosabb, mint a zsinagóga, a lakóházak után mindig ez az elsõ, amit megépÃtenek.”
“
– mondja Laura.
Nagy tanácstalanságot okozott annak idején a zsidó közösségnek ez a mikve, ugyanis miután lefúrták a kutat, kiderült, hogy meleg vÃz jön belõle, amirõl nem voltak meggyõzõdve, hogy a hagyomány szempontjából megfelel -e, ezért egészen a bécsi rabbiig ment az ügy, aki végül rábólintott a használatra.
Három zsinagóga van egyébként a várban, ebbõl kettõ a föld alatt, és a lakónegyedhez hasonlóan semmi nem jelöli õket, még egy tábla sem. Ezt a csoport tagjai igencsak furcsállják.
“Alapvetõen a zsidóság témája nem fér bele ebbe a várképbe és a régészek sem érezték szükségét annak, hogy a területeket megjelöljék valamivel.”
“
– meséli Laura, akinek nincsen tudomása arról, hogy a jövõben változna a helyzet. Persze a tárgyi leleteket meg lehet nézni a Budapesti Történeti Múzeumban, de egyébként a járókelõk és az autók úgy haladnak át nap mint nap egy 13 méter hosszan elnyúló zsinagógán, hogy annak a létezésérõl nem is tudnak.
zsidó
Az egyetlen látogatható imaház egy részlete.
De haladjunk tovább, a mohácsi vész után érdekes helyszÃn lehetett a vár, ugyanis a török seregek elõl a magyar lakosság és fõurak elmenekültek, a terület szinte teljesen kiürült. A zsidó közösség azonban bÃzott a törökök vallási toleranciájában és halotti lepelbe burkolózva fogadták õket, majd átadták nekik a város kulcsait. Ezek után még cifrább dolgok történtek, de nem akarok minden történetet elsütni itt, akit érdekel, az mozogjon egyet az infokért.
A zsidók és törökök közötti együttélés egyébként viszonylag békés volt, a titok persze itt sem a tolerancia és a szÃvjóság, hanem a pénz. A török hagyomány szerint ugyanis a muszlimok nem vethetnek ki egymásra adót, más vallású csoportokra azonban igen, ezért õk is vÃgan megadták a zsidóknak a szabad vallásgyakorlást. A török idõkbõl egyébként kevés emlék maradt meg a várban. Számomra a legérdekesebb információ, hogy a mai Café Miró területén már a török idõkben is kávéház mûködött. KÃváncsi vagyok, hogy errõl tudnak-e a mostani tulajdonosok.
A fárasztó, de izgalmas séta egy tragikus esemény szÃnhelyénél ér véget. 1686-ban, Buda visszafoglalásnál, amikor a brandenburgi csapatok felértek a várba, elõször a zsidó negyedben találták magukat. A zsidó közösség a csapatok láttán az egyik zsinagógába menekült abban a hitben, hogy ott majd nem esik bántódásuk. Sajnos nem Ãgy lett: rájuk gyújtották az épületet és mindenki meghalt.
“Ez a történet sokáig csak legendaként élt, ugyanis nem találták meg késõbb a zsinagógát, mert az újonnan betelepülõ polgárok a romokra épÃtkeztek.”
“
Рmes̩li Laura.
Egészen az 1960-as évekig rejtély tárgyát képezi ez a zsinagóga, ekkor ugyanis régészeti ásatásokat kezdenek meg, amely során elszenesedett csontvázakat találtak, Ãgy igazolódni látszott a történet. A tárgyi emlékeket és a maradványokat kiemelték, de pénz hiányában nem folytatódott a feltárás, már csak azért sem, mert a zsinagóga felett jelenleg egy nagy lakóház van, amelyet le kéne bontani. Emléktábla, vagy bármi utaló jel azonban itt sincs.
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték