Az "auswitzi kĂśnyvelĂś", aki a birosag elĂśtt all Nemetorszagban, nyilvan nem kap letĂśltendĂś bĂśrtĂśnbĂźntetest 94 eves koraban. Az itelet jelkepes jelentĂśsegĂź lesz. Ha elitelik, akkor a birosag valoszinĂź azt mondja ki, hogy mindenki bĂźnĂśs, aki reszt vett a holokausztban. Meglehet, hogy az orszag tele van holokauszt emlekĂźvekkel, de a nemet igazsagszolgaltatas maig is ados az igazsagtetellel. Pedig Nemetorszag arrol hires, hogy nem szepitgeti a naci multat legalabbis a hivatalos politikai eletben elkepzelhetetlen a bĂźnĂśsĂśk mentegetese. Japanban azonban mas a helyzet, ahol a mai kormany nem a haborus bĂźnĂśk elismeresebĂśl merit erkĂślcsi erĂśt hanem ugy latja, hogy a nemzeti bĂźszkesegnek csak art a mult sĂśtet oldalanak felhanytorgatasa. Merkel kancellar a tavasszal Tokioban jarva japan tudosok elĂśtt tartott beszedeben el is mondta, hogy Japan akkor vivna ki a vilag elismereset, ha megbanast tanusitana es nevĂźkĂśn nevezne a dolgokat, akarcsak Nemetorszag.

Marmost az a kerdes, hogy ha Nemetorszag csakugyan peldamutato modon szamolt le a mult arnyaival, akkor miert kellett Oskar GĂśringnek 70 evet varnia, mire birosag ele allitottak. Azert, mert mindmaig az volt az altalanosan elfogadott felfogas, hogy akire szemelyes bĂźncselekmenyt nem tudnak rabizonyitani, az jogi ertelemben artatlan. Maga GĂśring is nagyjabol ezt gondolja. Elismeri az erkĂślcsi bĂźnt, de ugy fogalmaz, hogy a jog Ăźgyeben a birosagnak kell dĂśntenie. Rola egyaltalan azert van tudomasunk, mert jogilag nem tartotta magat bĂźnĂśsnek es ebben a hiszemben adott tenyfeltaro interjut kb. 10 evvel ezelĂśtt a BBC-nek. Az volt a dolga, hogy a taborba erkezĂś zsidoktol elvett maradek ertekeket lajstromba vegye es gondoskodjek a hasznalhato darabok elszallitasarol. Ott volt a rampan, amikor a foglyok kirablasa es a szelekcio megtĂśrtent es tanusitotta, hogy a "kiszelektaltakat" a gazkamraba vittek. Azt azonban nem gondolta, hogy reszvetele bĂźncselekmeny lett volna. Eszebe sem jutott szembeszallni azzal, ami Auschwitzban tĂśrtent, de ha eszebe is jutott volna, nem valtoztathatott volna semmit. Ennek megfelelĂśen az Auschwitzban szolgalo 6500 SS katona kĂśzĂźl az elmult het evtized soran csak 40 fĂśt talaltak bĂźnĂśsnek. Espedig nem a tĂśmeggyilkossagban valo reszvetelĂźkert hanem azert, mert a korabeli szolgalati szabalyzatot megsertettek.

Nehez is lett volna mas tenni, hiszen a biroi kar 95 szazaleka naci parttag volt. A nacitlanitasit elrendelĂś nyugati szĂśvetsegesek hamar rajĂśttek, hogy ha mĂźkĂśdtetni akarjak az igazsagszolgaltatast, nem szabadulhatnak meg a regi biroktol. Hasonlokeppen az allamigazgatas is tele volt egykori naci hivatalnokokkal. Konrad Adenauer kancellar, a nemet demokracia megalkotoja ugy gondolta, hogy tiszta lapot nyit s nem vajkal a multban. Olyannyira, hogy amikor 1962-ben felvette a diplomaciai kapcsolatot Izraellel, szerette volna elerni, hogy cserebe a zsido allam mondjon le a nacik ĂźldĂśzeserĂśl. 1966-ban aztan Frankfurtban nehany SS-katonat birosag ele allitottak Auswitzban elkĂśvetett bĂźnĂśk miatt. Fritz Bauer Ăźgyesz azt szerette volna, ha a birosag elismeri, hogy Auschwitz bĂźn volt es "nemet kellett volna mondani". Ehelyett csak azokat iteltek el, akik kifejezett kihagasokat kĂśvettek el - vagyis: az auschwitzi rendszer volt a merce.

A Grönng peret indito ügyvedparos egyik tagja az elsö, akinek sikerült eliteltetnie valakit a holokausztban valo puszta reszvetelert, a 91 eves John Demjanjuk szemelyeben. Ö azonban hadifogolybol lett ör, szinte kenyszerböl. Ha most Gröringet bünösnek talaljak, az fordulatot jelez a nemet igazsagszolgaltatas szemleleteben. Igy minden valoszinüseg szerint ö lesz az utolso naci haborus bünös, akit elitelnek.

Üdv: Julia