Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Cikk hierarchia
Szólj hát dob....
..................
Szólj hát dob....
Leírás: révüljetek, vagy rémüljetek
Cikk tartalma:
Ím szólj hát dob, vékony gida bõre
Tûzben edzett, vízbe mártott
Tiszta hangnak õre
Adj hangot, panasznak, révületnek
Áldásos örömnek, ellen rémületnek
Örömtõl duzzadó édes kéréseknek
Adj hangot szélnek, napnak, csillagok
fényének
harcok vad hevének, örömök hírének.
Hangod szárnyal szelek, s fények útján
tûznek lángjában, tömjén hídján
Lelket rezegtet, könnyet csalogat
sebet-lelket gyógyít, szíveket szaggat
Hangját hallva, édes ringásba kezd
lélek, szív s találó kezek
könnyek szakadnak fel, kiszáradt szemekbõl
érzések tolulnak, holtnak hitt lelkekbõl.
Aggastyán ragad, kardot,puzdrát íjat
vánszorgó lovak, inakat szaggatnak
Vad nyerítéssel harcost hordoznak.
Szól a dob, vékony gida bõre
emlékek tolulnak könnyek közt szemekbe
Hol van a Nemzet, drága táltosom
Hol van a a gyógyító harcba hívó dobom
Hol a fények útja-keletrõl nyugatnak
égi mezõk, mely lelkeknek utat mutatnak
hol van a dob? a Nemzet dobja,
mi fényt hozó, szikrázó csillagok útjára,
Hol van az "ember" ki tudón, bõrt érint
keze nyomán, törõ hang, szívet élénkít
buzduló vért, megfáradt vénákba
rettenet erõt fáradt inakba.
Hol van a szív, mely e dobbal szólva
nemzetet állít ismét csatasorba?
Hol van ó Isten, a régi
ki emberi értéket nem pénzben méri.
Ott van Õ bíz, mélyen eltagadva
hamis "gida" bõrrel jól betakarva
neve a gidának csak képpel látszik
pénz a neve dobnak,
mivel ma nemzet játszik.
Pénz a neve, mely embert rontó
gyermeket tagadó, családot fosztó
idegen mákony, sok-sok alkohol
Mirõl ma ez a bizonyos "dob" szól.
Elveszett a nemzet, lassan apraja is
ha igyekszel menteni, veszel magad is
foghatsz Te dobot, hangját kérheted
szól az bizony,de ma már csak Te érted
Búsan rezeg ,kereten kicsi gida bõre
kéri, ne hagyd nemzeted veszni mindörökre
egyet, kérlek, csak egyet mentsd a magadét
s csak messzirõl, másnak ártatlan gyermekét.
Szól a dob, vékony gida bõre
könny szökik szemedbõl arcodnak bõrére
s csak egy érti, ki elõtted térdel
látva könnyeid, mily fájdalmat érzel.
Nemzeted fájdalmát, vékony gida bõrre
verõvel kiáltod, ki a messze ûrbe
rezgõ hangon, füsttel, csillagok útjára
Hátha Isten, a régi meghallja, egyszer utoljára.
S térdepel elõtted, egy kis ártatlan
könnyeid figyeli, érzésed a hangban
próbál felállni, de azt is látja
ki dobbal játszik, annak reszket a lába.
Nem csak lába reszket, ajka is megremeg
míg fáradt arcán, könnye lepereg
s mint addigi élete, s elõtte térdeplõ
mégis a sós lében, látszik a jövõ
jövõ, mi múltnak kezével szólal
nem bájos énekkel, halk dobszóval
futó könny patakkal,
megremegõ hanggal
gyermeki szemeknek ártatlanságával
ártatlan, mint lelke, mert még nem rontottuk
pénzzel lelkét meg nem orrontottuk.
Szagot még nem kapott a léha életre
füstbõl támadó, olcsó élvezetre.
vad zenére még nem ropott táncot
Lelke még tiszta, mind apró gida bõre
hangja is õszinte, mi szól, belsõ verõre
szeme, emberi, tiszta s õszinte
úgy tekint rád, mint Te a nemzetre
arra a nemzetre, mirõl a dob szól
miért õszinte könnyed arcodon araszol
Nézz hát szemébe, s gondoskodj róla
hisz Õ a jövõd, nemzeted alapja
ha Õt elrontod, vagy rosszul tanítod
Hazádat árulod, s magadtól taszítod
elveszted önmagad, s végleg Õt is
hiába hívod nemzetünk õseit
Szólj hát dob, kicsi gida bõre
nemzeti fogásra nem temetõre
könnyeket ha csalsz fáradt szemekbe
ne fájdalom, öröm, az mi övezze
Jöjj hát nap, szólj dob, s induljon a nemzet
egy utolsó táncra, neki s a nemzetnek.
Hulljon a könnye reszkessen a lába
annak ki orvul ront nemzetünk javára
szóljon majd a dob, szertüzek mellett
hol hõsöket s ellent egyaránt temetnek
temetnek hõsöket, ellent is az összest
halkan szóló dobbal végsõ búcsút vesznek
hangjára ifjú, s vén is lehajtott fõvel
múltra emlékezvén, számol a jövõvel
Szólj hát dob....
Leírás: révüljetek, vagy rémüljetek
Cikk tartalma:
Ím szólj hát dob, vékony gida bõre
Tûzben edzett, vízbe mártott
Tiszta hangnak õre
Adj hangot, panasznak, révületnek
Áldásos örömnek, ellen rémületnek
Örömtõl duzzadó édes kéréseknek
Adj hangot szélnek, napnak, csillagok
fényének
harcok vad hevének, örömök hírének.
Hangod szárnyal szelek, s fények útján
tûznek lángjában, tömjén hídján
Lelket rezegtet, könnyet csalogat
sebet-lelket gyógyít, szíveket szaggat
Hangját hallva, édes ringásba kezd
lélek, szív s találó kezek
könnyek szakadnak fel, kiszáradt szemekbõl
érzések tolulnak, holtnak hitt lelkekbõl.
Aggastyán ragad, kardot,puzdrát íjat
vánszorgó lovak, inakat szaggatnak
Vad nyerítéssel harcost hordoznak.
Szól a dob, vékony gida bõre
emlékek tolulnak könnyek közt szemekbe
Hol van a Nemzet, drága táltosom
Hol van a a gyógyító harcba hívó dobom
Hol a fények útja-keletrõl nyugatnak
égi mezõk, mely lelkeknek utat mutatnak
hol van a dob? a Nemzet dobja,
mi fényt hozó, szikrázó csillagok útjára,
Hol van az "ember" ki tudón, bõrt érint
keze nyomán, törõ hang, szívet élénkít
buzduló vért, megfáradt vénákba
rettenet erõt fáradt inakba.
Hol van a szív, mely e dobbal szólva
nemzetet állít ismét csatasorba?
Hol van ó Isten, a régi
ki emberi értéket nem pénzben méri.
Ott van Õ bíz, mélyen eltagadva
hamis "gida" bõrrel jól betakarva
neve a gidának csak képpel látszik
pénz a neve dobnak,
mivel ma nemzet játszik.
Pénz a neve, mely embert rontó
gyermeket tagadó, családot fosztó
idegen mákony, sok-sok alkohol
Mirõl ma ez a bizonyos "dob" szól.
Elveszett a nemzet, lassan apraja is
ha igyekszel menteni, veszel magad is
foghatsz Te dobot, hangját kérheted
szól az bizony,de ma már csak Te érted
Búsan rezeg ,kereten kicsi gida bõre
kéri, ne hagyd nemzeted veszni mindörökre
egyet, kérlek, csak egyet mentsd a magadét
s csak messzirõl, másnak ártatlan gyermekét.
Szól a dob, vékony gida bõre
könny szökik szemedbõl arcodnak bõrére
s csak egy érti, ki elõtted térdel
látva könnyeid, mily fájdalmat érzel.
Nemzeted fájdalmát, vékony gida bõrre
verõvel kiáltod, ki a messze ûrbe
rezgõ hangon, füsttel, csillagok útjára
Hátha Isten, a régi meghallja, egyszer utoljára.
S térdepel elõtted, egy kis ártatlan
könnyeid figyeli, érzésed a hangban
próbál felállni, de azt is látja
ki dobbal játszik, annak reszket a lába.
Nem csak lába reszket, ajka is megremeg
míg fáradt arcán, könnye lepereg
s mint addigi élete, s elõtte térdeplõ
mégis a sós lében, látszik a jövõ
jövõ, mi múltnak kezével szólal
nem bájos énekkel, halk dobszóval
futó könny patakkal,
megremegõ hanggal
gyermeki szemeknek ártatlanságával
ártatlan, mint lelke, mert még nem rontottuk
pénzzel lelkét meg nem orrontottuk.
Szagot még nem kapott a léha életre
füstbõl támadó, olcsó élvezetre.
vad zenére még nem ropott táncot
Lelke még tiszta, mind apró gida bõre
hangja is õszinte, mi szól, belsõ verõre
szeme, emberi, tiszta s õszinte
úgy tekint rád, mint Te a nemzetre
arra a nemzetre, mirõl a dob szól
miért õszinte könnyed arcodon araszol
Nézz hát szemébe, s gondoskodj róla
hisz Õ a jövõd, nemzeted alapja
ha Õt elrontod, vagy rosszul tanítod
Hazádat árulod, s magadtól taszítod
elveszted önmagad, s végleg Õt is
hiába hívod nemzetünk õseit
Szólj hát dob, kicsi gida bõre
nemzeti fogásra nem temetõre
könnyeket ha csalsz fáradt szemekbe
ne fájdalom, öröm, az mi övezze
Jöjj hát nap, szólj dob, s induljon a nemzet
egy utolsó táncra, neki s a nemzetnek.
Hulljon a könnye reszkessen a lába
annak ki orvul ront nemzetünk javára
szóljon majd a dob, szertüzek mellett
hol hõsöket s ellent egyaránt temetnek
temetnek hõsöket, ellent is az összest
halkan szóló dobbal végsõ búcsút vesznek
hangjára ifjú, s vén is lehajtott fõvel
múltra emlékezvén, számol a jövõvel
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.