Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Botrányos földügy a Tisza mentén: három önkormányzat fut a földjei után


Tavaly döbbent rá három Tisza menti település, hogy a helyi téesz megszûnése után „talált földekként” adták el a fejük felett az õket törvény szerint megilletõ ingatlanokat. A területeket – melyek után jelentõs uniós támogatás is igényelhetõ – egy budapesti vagyonkezelõ „találta” és a földhivatal segédletével értékesítette. Egy vidékfejlesztési szakember szerint az eset nem egyedi, és ma már nehéz utánajárni, hogy mi lett az mgtsz-ek egykor gazdátlannak tûnõ, de jog szerint állami tulajdonban álló birtokaival.

A földek értékesítésérõl, jogállásáról szóló törvényeket áthágva, a természetvédelmi szerv tiltakozását semmibe véve, a helyiek jogosítványait megkerülve jutott több száz hektárnyi, jelentõs földalapú támogatások megszerzését lehetõvé tevõ földhez 2007-ben egy bajai család a Tisza mentén. Az öt évvel ezelõtti adásvétel egyik érdekessége, hogy a földszerzõk 130-140 kilométerre laktak a tiszaugi új gazdaságaiktól és birtokaiktól, pedig a földtörvény kiköti, hogy a helyi gazdálkodóknak, bérlõknek kell felajánlani az áruba bocsátott területeket.

A jogsértõ földszerzésre csak pár éve derült fény, amikor a közeli Tiszasas mellett nekifogtak egy hulladéklerakó építésének, de kiderült, hogy a korábban a helyi termelõ-szövetkezett által használt terület a falutól 140 kilométerre fekvõ élõ bajai lakos tulajdonában van. A három érintett község – Csépa, Tiszasas és Tiszaug – azóta minden követ megmozgatott, hogy visszaszerezze a szerinte jogtalanul eltulajdonolt területeket: beadványokkal, levelekkel bombázták a volt elszámoltatási kormánybiztost, Budai Gyulát, a Vidékfejlesztési Minisztériumot és a térség fideszes országgyûlési képviselõjét, Sági Istvánt.

Az ügyben már a Legfõbb Ügyészség (LÜ) is vizsgálódott, majd egy 9 oldalas esettanulmányban megállapította, hogy a földértékesítés során szinte az összes vonatkozó törvényt megsértették, ezért a szerzõdések semmisnek tekinthetõk. Bár a tulajdonjogi nyilvántartást kezelõ földhivataloknak egyik alapvetõ feladatuk a törvények betartatása, az ügyészségi vizsgálatban szereplõ 103 földterületre mégis bejegyezték az új tulajdonosokat, pedig a települések szerint a Hortobágyi Nemzeti Park többször jelezte aggályait. Az ügység a semmisség megállapítása és a nyilvánvaló törvényszegés ellenére nem indított pereket, hanem visszadobta a labdát az önkormányzatoknak, amelyek most bíróságon keresik az igazukat.

„Talált földek”

„Szerletics Zoltán, Szerletics Róbert és Bódis Éva mintegy 38 millió forintért jutott hozzá a mintegy 120 hektárnyi a földhöz, ami két év alatt meg is térülhetett, azt követõen pedig már tiszta profitot jelenthet számukra” – mondta a hvg.hu-nak Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere. Szerletics Róberttõl megtudtuk, hogy õ és a másik két földszerzõ valamennyien egy bajai származású család tagjai. Szerletics már nem emlékezett arra, hogyan szerezték meg a földeket öt évvel ezelõtt, mert a hivatalos ügyeket a testvére, Zoltán intézte. (Szerletics Róbert azt ígérte, beszélni fog a testvérével és a pontos részleteket késõbb mondja el a hvg.hu-nak, de nem sikerült újból elérnünk.)

Folynak a földmunkák - jó helyen voltak, jó idõben
Fotó: MTI Fotó: Varga György

A család jó áron jutott a földekhez: az uniós csatlakozást követõen még a rosszabb minõségû birtokok hektáronkénti ára is 500 ezer és egy milliós forint között mozgott, viszont a Tisza menti területekért átlagosan 300 ezer forintot fizettek hektáronként. Az ügyészség vizsgálata szerint a vételárat egy budapesti – de Szolnokon is telephellyel rendelkezõ – magáncégnek, a vagyonrendezéssel foglalkozó Allego Kft.-nek fizették ki. Ez a cég figyelt fel arra, hogy a rendszerváltást követõen megszûnt, 2000-re már a cégjegyzékbõl is törölt téesz nevén még mindig vannak földterületek. Ezt jelezték a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróságnak, amely 2006-ban az Allego-t jelölte ki vagyonrendezõnek.

Bár a birtokok látszólag „talált földek” voltak, ugyanis a téesz csak földhasználati jogosítványokkal rendelkezett, és a földhivatalban nem volt bejegyezve tulajdonosként, a Legfõbb Ügyészség szerint az Allego által eladott földek az államot, illetve az önkormányzatokat illetik. (A rendszerváltás elõtt az állami területeket csak földhasználat jogcímén kaphatták meg az mgtsz-ek, nem voltak tulajdonosként bejegyezve.) Az 1992-es szövetkezetekrõl szóló törvény ugyanis leszögezi, hogy a jogutód nélkül megszûnt téeszek után maradt termõföldeknek az állam, illetve a Nemzeti Földalap "tulajdonosi joggyakorlása alá kell kerülniük". Egy 1993-as jogszabály pedig kikötötte, hogy az mgtsz-ek által használt utakat, árkokat, csatornákat önkormányzati tulajdonba kell adni.

Bár egy másik törvény elõírta, hogy a maradék, ki nem osztott téeszes földeket árverésre kell bocsátani, ezt a tiszaugi földek esetében az helyileg illetékes állami mezõgazdasági szerv elmulasztotta – végül az Allego tette meg helyette. A Legfõbb Ügyészség 2012. februári állásfoglalása szerint ennek ellenére az Allego által kötött szerzõdések semmisek, mert a törvények szerint ezek állami tulajdonú földek voltak, amit csak szigorú szabályok szerint lehetne értékesíteni vagy megpályáztatni. (A pályáztatást idén jelentõs botrányok kísérték, a Vidékfejlesztési Minisztrérium parlamenti államtitkára, Ángyán József tiltakozásul lemondott posztjáról.)

A földhivatal is segédkezett

„Az ingatlanok meghirdetésérõl a helybeliek nem tudtak, így történhetett meg, hogy a földeket egy bajai család tagjai vették meg” – mondta Tiszasas polgármestere, aki furcsállotta, hogy a falu lakóit nem értesítették a lehetõségrõl, pedig a földtörvény szerint az áruba bocsátott földeknél a helyieket és a faluban gazdálkodókat elõvásárlási jog illeti meg. Szerletics Róbertnek a Tiszaugtól 130 kilométerre fekvõ Sükösdön, Bódis Évának a 140 kilométerre lévõ Baján, Szerletics Zoltánnak pedig a 125 kilométerre található Taksonyban volt a bejegyzett lakcíme.

Még egy holtág is akadt az eladott területek közt
Fotó: Balázs Attila/MTI

Gyói Gábor a hvg.hu-nak azt mondta, a három magánszemély tulajdonjogát, a körzeti földhivatal az értékesítést követõen nem akarta bejegyezni. Hasonlóan aggályosnak tartotta az értékesítést a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága is, amely a polgármesterek által Budai Gyulához eljutatott dokumentáció alapján már a pályázati kiírást is jogszerûtlennek tartotta, és földhivatalnál is jelezte késõbb aggályait.

Végül az új tulajdonosok mégis el tudták intézni a bejegyzést: ezt már csak kecskeméti hivatalban sikerült, miután Tiszaug megyét váltott és Bács-Kiskunhoz csatlakozott, ahová egyébként Baja is tartozik. A nemzeti park azért is tiltakozott, mert az Allego által értékesített területek egy része védett, vagy védelemre tervezett. Ám az ügyészség szerint – bár törvényileg joguk lett volna hozzá – sem a nemzeti park, sem a természetvédelemért felelõs miniszter nem állt a helyzet magaslatán, így a téesz által korábban használt védett területeket nem sajátították ki, így azok nem kerültek állami tulajdonba. Ennek ellenére a Legfõbb Ügyészség úgy látta, hogy erre a jövõben is van lehetõség – ezt az ingatlanok magántulajdonba kerülése nem akadályozhatja –, hiszen a vonatkozó törvény 2015. december 31-ben határozta meg az ilyen földek kisajátításának határidejét.

Szerettük volna megkérdezni, hogy az Allego hogyan fedezte fel ezeket a földeket, és miért értékesítette azokat, ha azok a törvények szerint állami és önkormányzati tulajdonba tartoznak, de a cég ügyvezetõ igazgatója elzárkózott a nyilatkozattól. Tóth István a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a vagyon rendezésével kapcsolatos eljárás még nem fejezõdött be, de az ügy lezárulása után is csak az érdekeltek hozzájárulásával nyilatkozhat.

Az ügyészség mossa kezeit

„Meg kívánja-e vizsgálni az érintettek büntetõjogi felelõsségét a jelenleg felderített ügyek vonatkozásában?” – ezzel a kérdéssel fordult május 8-án a térség fideszes parlamenti képviselõje a vidékfejlesztési miniszterhez. Sági István szerint a vagyonrendezés során „jelentõsen megkárosították az államot”, ezért határozott fellépésre lenne szükség. A hvg.hu-nak azt mondta azt is meg kéne vizsgálni, hogy a téeszek felbomlása után nem voltak-e másutt is az országban hasonló esetek.

Az érintett települések polgármesterei szerint bármennyire abszurd is a Tisza menti ügy, hasonló estekrõl a térségben nem tudnak, feltehetõen egyedi ügyrõl van szó. Ezzel szemben egy neve elhallgatását kérõ, vezetõ beosztású minisztériumi szakember szerint gyakori volt az 1990-es években, hogy földhivatali fülesek alapján ilyen módszerekkel szereztek meg „talált téeszes földeket”, de ezek az esek ha valamilyen véletlen – mint a tiszasasi építkezés – nem jön közbe, rejtve maradnak.

Fazekas Sándor miniszter május 20-i válaszában azt írta Ságinak: vélhetõen nem történt bûncselekmény, mert ha így történt volna, akkor az ügyészség „minden bizonnyal hivatalból megtette volna a hatáskörébe tartozó intézkedéseket”. A Legfõbb Ügyészség egyébként – az alapos vizsgálata ellenére – hárította magától az ügyet. Ugyan a Polgári törvénykönyv szerint a vádhatóságnak közérdek sérelme, semmis szerzõdés esetén pert indíthat, az LÜ szerint egy általa indított pernek legfeljebb csak annyi következménye lenne, hogy helyreállítanák az eredeti állapotot. Ám az ügyészség szerint ez lehetetlen, hiszen a téeszt már rég törölték még a cégnyilvántartásból is, így értelmetlen lenne a földhasználati jog helyreállítása.

A pereskedés így az önkormányzatokra maradt, mivel Csépa, Tiszaug és Tiszasas igényt tart a területekre, melyeken többek között közmunkaprogramokat indítanának. Gyói Gábor a hvg.hu-nek azt mondta, a per elõkészítését az állami földek felett tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Földalap végzi, amihez az érintett önkormányzatok csatlakoznak. A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodájától a hvg.hu azt a tájékoztatást kapta, hogy elindították a pereket.

Link

Hozzaszolasok


#1 | Perje - 2012. August 27. 10:40:24
A volt téeszek földjei magánszemélyek földterületei álltak össze, igy azokat vissza kellett volna adni a tulajdonosoknak.
ha uniós támogatás is jár utánuk, akkor valószínû, hogy természetvédelmi oltalom alatt álló területekrõl van szó.
A fenti eset felháborító. Most mindenki, akinek tõkéje van , a föld felé fordult. Olyan arcátlan privatizációk folynak, mint a gyárak, üzemek esetében. Az egyszerõ embereknek sem munka, se földjük nincs, a településük környezetében lévõ földeket az új földesurak uralják. Ezekbõl a föld nélküli parasztokból lassal kialakul a zsellérség, az asszonyok pedig mehetnek cselédnek az újgazdag birtokoskoz.
Nos, ehhez "kellett" a gengszeterváltás.
#2 | fefe - 2012. August 27. 11:26:44
Tökéletesen igazad van!
Ez a család alaposan benne van az ingatlanmaffiában. Fiktív szerzõdéssel vásárolta meg a családon belül is a férj a feleség anyujától a családi házat, melyhez bankkölcsönt vett fel, így növelve a tõkeerejét. Állítólag 30-40 végrehajtás alatt lévõ ingatlan vásároltak meg enyhén szólva nyomott áron. Az utolsó fillérig vissza kellene velük fizettetni mindent, sõt még bírságot is ki kellene rájuk szabni, ha lenne igazság ebben az országban, és ha valakit is érdekelne a köz vagyona!
Egyébként jól példázza ez az eset is, hogy milyen komoly, nagy tudású szakembereink vannak!!!
#3 | Duna - 2012. August 27. 12:27:25
Perje, már kialakult. Itt, a városban több, olyan fiatal, kimondottan jómódú cigány család él (kisebb kastélyokban laknak, szuper autókkal járnak -persze egész nap itthon vannak, egyik sem dolgozik), akik magyar asszonyokat alkalmaznak cselédnek egész napos mûszakra.
#4 | tiszazugi - 2012. August 27. 14:20:59
Tetves földrabló zsidók! Takarodó a Tizsazugomból! s_d 
Felelõsségre vonni az összes érintett tolvaj hazaárulót!
Vagyonelkobzást és kõkemény sittet nekik!
#5 | HER - 2012. August 27. 14:56:15
Tiszazugi, az nem kevés, a kõkemény sitt? A sitt az nehezebb lenne, a 2méterrel lefele!
Már régen mondom, ki kell õket takarítani, mint a koszt!s_d s_#  
#6 | postaimre - 2012. August 27. 15:13:41
Titkos földátverések? - zsidóknak
http://ch-serverhosting.com/postaimre...dmore=5610
#7 | lica - 2012. August 27. 15:53:49
Rég volt már mikor ez is megszületett s sok víznek le kellett folynia hogy felhozza a szart az ár : http://magyarmegmaradas2.network.hu/b...zamara-p-i

Jut is eszembe, valamikor a 2010 év elején hoztak egy olyan jó törvényt a földmûvelõknek, mielõtt még kitalálná valaki azt hogy az országon átfolyó folyók vizét valaki is mezõgazdasági célokra akarná használni azt törvény erõvel tiltották meg!:|  Ennek a következményit ismerjük rendesen.:@ 
#8 | postaimre - 2012. August 27. 15:55:21
Lica a link kibontva:

Titkos magyar földárverezések "csak zsidók számára" ( P.I )

2 hónapja | Tabányi Mihály | 0 hozzászólás

Posta Imre Archívum - nemcsak kezdõknek
Napjainkban folyamatosan árusítják ki a még állami kézben megmaradt értékes magyar földet,közöttük redõt védett õsgyepet is,méghozzá az ország egész területén. Mindez ráadásul titkos földárveréseken ahová az egyszerû magyar halandó el sem jut,mivel a meghirdetett árverés helyszíne is fiktívnek bizonyult. Mivel titokban tartják ,az értékes magyar földet jóval a valódi ára alatt ,tized áron vásárolhatják meg. No de kik is õk,hát nagyon találgatni nem nagyon kell:kizárólag a betelepülõ zsidók,az ajándékba kapott kárpótlási jegyekkel!!!! Gyurcsányék által 2006-ban megalkotott törvény hatálya alá esnek s így új kárpótlási jegyeket kaptak. Ez nem kevés ember mivel több mint 100 000 igénylést adtak be!!!

A törvény: „A 2006. évi XLVII. törvény alapján kárpótlási jegy megítélésére kizárólag a II. világháború során (1940. június 27 - 1945. május 9 közötti idõszakban)faji,vallási,politikai okból teljesített munkaszolgálat után van lehetõség” Az Igazságügyi Hivatal ,mely a gonosz Draskovics Tibor által vezetett Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá van rendelve,a honlapján a magyar mellett még héberül is feltünteti az árverés idejét és helyét. Magyarország egész területén folynak javában az árverések. Állami földterületek találási helyérõl,zárójelben az állítólagos helyszínével és a föld méretével, íme a lista a teljesség igénye nélkül:Baranya megye: Szigetvár ÁG Servus kft(Nagypeterd,200 Ha), Csongrád megye:Szõregi ÁG ,Bánát kft.(Szeged-Szõreg,835 Ha 20 000 aranykorona értékben(Ak)!), Hajdú –Bihar megye . Kossuth Tsz (Nyíradony.164Ha), Békés megye: Csaba táj Mg.Szövetkezet, Szabadság Mg.Szöv.( Békéscsaba,összesen 547 Ha, 16 186 Ak értékben),Szabolcs-Szatmár –Bereg megye,Varsánygyüre Tisza MgTsz.(Nagyvarsány, 13,6 Ha), Fõváros:Solymári MgTsz, Csepeli Duna MgTsz,Törökbálinti Ág,Magyar-Bolgár Barátság MgTsz,(Budapest,Solymár,Tököl összesen 228,4 Ha,6440 Ak értékben), Heves megye Mátra-Nyugat Bükki Erdõ Gazdaság(Szilvásvárad ,155Ha ,396Ak értékben),Rimamente MgTsz Mezõszemere (Egerfarmos),Petõfi MgTsz Füzesabony,Lenin MgTsz (Tarnaméra) , Károlyi MgTsz Kál ,Rákóczi MgTsz (Feldebrõ-Aldebrõ),Füzesabonyi MgTsz (Dormánd), Heves megyében tehát 266 Ha , 2397 Ak értékben , Vas megye.Szombathelyi Áll. Erdõgazd.(Farkasfa, 22,1 ha)

A Tiszasziget mellett lévõ kis részt már eladta Bodó Imre(fidesz) polgármester, országgyûlési képviselõ ,szintén áron alul,szintén zsidóknak. Csongrád megyében a Tisza a Maros és a Szerb határ által bezárt háromszöget teljes egészében már elárverezték bagóért a zsidajainak!!!

A titkos földárveréseket nem is ott tartják ahol a föld terület található ,hanem az ország egy teljesen más pontján!!!A hivatalos magyarázat szerint: a hazánk keleti felére esõ területeken mindig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazságügyi Hivatal jár el,de például a Szigetvári Állami Gazdaság földterületeit is Nyíregyházán, a Toldi ú.23 alatt a Vasutas Mûvelõdési Házban árverezik!!!! Érti ezt valaki?? Az ország déli területeit észak-nyugaton árverezik nehogy már véletlenül is ráakadjon valamelyik magyar gazda vagy ne adj isten az adott földet mûvelõ gazda s élhessen elõ vételi jogával!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Információim szerint max:120 000 ft-ért juthatnak az akár 1.2 milliót is érõ földterülethez ezek a kóser állatok……. a dolog érdekessége hogy a Draskovics alá tartozó Igazságügyi Hivatal intézi a földárveréseket,mert ez a Hivatal intézi a zsidók kártérítését is,így egy füst alatt el lehet intézni az „üzletet”…… Nyugalomra semmi ok mivel annyira felgyorsították ezt a folyamatot hogy hetente rendeznek árveréseket az ország mindig más pontjain így elég nehéz nyomon követni,akinek ilyenrõl tudomása van menjen oda egy rendõrrel s fenyegesse meg a rendezõket egy feljelentéssel,mert amit csinálnak az törvénybe ütközõ s büntetendõ!!!!! Ezt az egész bizniszt le szeretnék tudni még a jövõ év áprilisa elõtt(következõ választás), s 2011-ben pedig már törvényesen az övék lehet,HA HAGYJUK!!!! ÉBRESZTÕ VAN EMBEREK,EDDIG A SZÉP SZAVAKÉ VOLT A SZÓ,MOST MÁR A TETTEKNEK KELL KÖVETKEZNI!!!!!!!

LICA



(2oo9 október 28)
#9 | taskeszi - 2012. August 27. 18:06:49
Hazahúz a szíved Imre!?
Ilyen történetet bárhonnan lehet meríteni,országszerte-sajnos!
Olvasva nyilván az derül ki számomra,hogy a tulajdonosok mutyiztak.Azonban azt is tudni kell,hogy annak idején,mikor a Tiszamenti MGTSZ szétvált,már akkor megkezdõdtek mind az ingó,mind az ingatlan rablások!
Csak Csépán tudok olyanokról,akik fityingekért jutottak földekhez,traktorokhoz,épületekhez,stb.

A tiszazugi polgik,nyilván nem hagyják annyiban,mert a Csépától kb 8 km-re,Tiszasastól kb 12,Tiszaugtól kb 16 km-re lévõ Kunszentmárton-Pálócipusztai szemétlerakó használatáért súlyos pénzeket kell fizetni mind az önkorinak,mind a lakosoknak!
Aki ott él,(Tiszazugi) tudja a legjobban,hogy cudar az élet arra felé!
Teszem hozzá,hogy mondjuk Fialka Gyuri Csépa polgija sem egy ma született birka,izé bárány,de a szemét lerakó tényleg nagyot lendítene a három falu életben maradásán!
A pálócipusztai szemétlerakó nyilván zsidó tulajdonossal bír,mióta létezik,már azt hiszem a második,vagy harmadik névcserén van túl,nyilván nem véletlenül.

No egy szónak is száz a vége,illenék a Tiszazugban is ébredezni,és olvasva szervezõdni,mert a bab nem játék!
#10 | tillati - 2012. August 27. 18:18:26
Emberek ez a cikk csak a jéghegy csúcsát súrolja, csak azt kérdezzétek Csikász Brigitõl hogy miért nem arról ír ami elõtte elfekszik már egy jó ideje ...történetesen az összes bizonyíték rendelkezésre áll a vallás
alapítványi földek és a gépállomások és sok állami tulajdon magánosításáról. Ezt a Gyulán a bíróságon közokiratba lett foglalva (ÁFI )történet...de írás közben hívott az cikk írója és fel tettem a kérdést ...megígérte hogy kitálal...de láttam én már karón varjút. Ezt már csak vassal lehet intézni de végleg ,meggyõzõdésem.s_| 

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték