Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Botrányos földügy a Tisza mentén: három önkormányzat fut a földjei után
Tavaly döbbent rá három Tisza menti település, hogy a helyi téesz megszûnése után „talált földekként” adták el a fejük felett az õket törvény szerint megilletõ ingatlanokat. A területeket – melyek után jelentõs uniós támogatás is igényelhetõ – egy budapesti vagyonkezelõ „találta” és a földhivatal segédletével értékesítette. Egy vidékfejlesztési szakember szerint az eset nem egyedi, és ma már nehéz utánajárni, hogy mi lett az mgtsz-ek egykor gazdátlannak tûnõ, de jog szerint állami tulajdonban álló birtokaival.
A földek értékesítésérõl, jogállásáról szóló törvényeket áthágva, a természetvédelmi szerv tiltakozását semmibe véve, a helyiek jogosítványait megkerülve jutott több száz hektárnyi, jelentõs földalapú támogatások megszerzését lehetõvé tevõ földhez 2007-ben egy bajai család a Tisza mentén. Az öt évvel ezelõtti adásvétel egyik érdekessége, hogy a földszerzõk 130-140 kilométerre laktak a tiszaugi új gazdaságaiktól és birtokaiktól, pedig a földtörvény kiköti, hogy a helyi gazdálkodóknak, bérlõknek kell felajánlani az áruba bocsátott területeket.
A jogsértõ földszerzésre csak pár éve derült fény, amikor a közeli Tiszasas mellett nekifogtak egy hulladéklerakó építésének, de kiderült, hogy a korábban a helyi termelõ-szövetkezett által használt terület a falutól 140 kilométerre fekvõ élõ bajai lakos tulajdonában van. A három érintett község – Csépa, Tiszasas és Tiszaug – azóta minden követ megmozgatott, hogy visszaszerezze a szerinte jogtalanul eltulajdonolt területeket: beadványokkal, levelekkel bombázták a volt elszámoltatási kormánybiztost, Budai Gyulát, a Vidékfejlesztési Minisztériumot és a térség fideszes országgyûlési képviselõjét, Sági Istvánt.
Az ügyben már a Legfõbb Ügyészség (LÜ) is vizsgálódott, majd egy 9 oldalas esettanulmányban megállapította, hogy a földértékesítés során szinte az összes vonatkozó törvényt megsértették, ezért a szerzõdések semmisnek tekinthetõk. Bár a tulajdonjogi nyilvántartást kezelõ földhivataloknak egyik alapvetõ feladatuk a törvények betartatása, az ügyészségi vizsgálatban szereplõ 103 földterületre mégis bejegyezték az új tulajdonosokat, pedig a települések szerint a Hortobágyi Nemzeti Park többször jelezte aggályait. Az ügység a semmisség megállapítása és a nyilvánvaló törvényszegés ellenére nem indított pereket, hanem visszadobta a labdát az önkormányzatoknak, amelyek most bíróságon keresik az igazukat.
„Talált földek”
„Szerletics Zoltán, Szerletics Róbert és Bódis Éva mintegy 38 millió forintért jutott hozzá a mintegy 120 hektárnyi a földhöz, ami két év alatt meg is térülhetett, azt követõen pedig már tiszta profitot jelenthet számukra” – mondta a hvg.hu-nak Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere. Szerletics Róberttõl megtudtuk, hogy õ és a másik két földszerzõ valamennyien egy bajai származású család tagjai. Szerletics már nem emlékezett arra, hogyan szerezték meg a földeket öt évvel ezelõtt, mert a hivatalos ügyeket a testvére, Zoltán intézte. (Szerletics Róbert azt ígérte, beszélni fog a testvérével és a pontos részleteket késõbb mondja el a hvg.hu-nak, de nem sikerült újból elérnünk.)
Folynak a földmunkák - jó helyen voltak, jó idõben
Fotó: MTI Fotó: Varga György
A család jó áron jutott a földekhez: az uniós csatlakozást követõen még a rosszabb minõségû birtokok hektáronkénti ára is 500 ezer és egy milliós forint között mozgott, viszont a Tisza menti területekért átlagosan 300 ezer forintot fizettek hektáronként. Az ügyészség vizsgálata szerint a vételárat egy budapesti – de Szolnokon is telephellyel rendelkezõ – magáncégnek, a vagyonrendezéssel foglalkozó Allego Kft.-nek fizették ki. Ez a cég figyelt fel arra, hogy a rendszerváltást követõen megszûnt, 2000-re már a cégjegyzékbõl is törölt téesz nevén még mindig vannak földterületek. Ezt jelezték a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróságnak, amely 2006-ban az Allego-t jelölte ki vagyonrendezõnek.
Bár a birtokok látszólag „talált földek” voltak, ugyanis a téesz csak földhasználati jogosítványokkal rendelkezett, és a földhivatalban nem volt bejegyezve tulajdonosként, a Legfõbb Ügyészség szerint az Allego által eladott földek az államot, illetve az önkormányzatokat illetik. (A rendszerváltás elõtt az állami területeket csak földhasználat jogcímén kaphatták meg az mgtsz-ek, nem voltak tulajdonosként bejegyezve.) Az 1992-es szövetkezetekrõl szóló törvény ugyanis leszögezi, hogy a jogutód nélkül megszûnt téeszek után maradt termõföldeknek az állam, illetve a Nemzeti Földalap "tulajdonosi joggyakorlása alá kell kerülniük". Egy 1993-as jogszabály pedig kikötötte, hogy az mgtsz-ek által használt utakat, árkokat, csatornákat önkormányzati tulajdonba kell adni.
Bár egy másik törvény elõírta, hogy a maradék, ki nem osztott téeszes földeket árverésre kell bocsátani, ezt a tiszaugi földek esetében az helyileg illetékes állami mezõgazdasági szerv elmulasztotta – végül az Allego tette meg helyette. A Legfõbb Ügyészség 2012. februári állásfoglalása szerint ennek ellenére az Allego által kötött szerzõdések semmisek, mert a törvények szerint ezek állami tulajdonú földek voltak, amit csak szigorú szabályok szerint lehetne értékesíteni vagy megpályáztatni. (A pályáztatást idén jelentõs botrányok kísérték, a Vidékfejlesztési Minisztrérium parlamenti államtitkára, Ángyán József tiltakozásul lemondott posztjáról.)
A földhivatal is segédkezett
„Az ingatlanok meghirdetésérõl a helybeliek nem tudtak, így történhetett meg, hogy a földeket egy bajai család tagjai vették meg” – mondta Tiszasas polgármestere, aki furcsállotta, hogy a falu lakóit nem értesítették a lehetõségrõl, pedig a földtörvény szerint az áruba bocsátott földeknél a helyieket és a faluban gazdálkodókat elõvásárlási jog illeti meg. Szerletics Róbertnek a Tiszaugtól 130 kilométerre fekvõ Sükösdön, Bódis Évának a 140 kilométerre lévõ Baján, Szerletics Zoltánnak pedig a 125 kilométerre található Taksonyban volt a bejegyzett lakcíme.
Még egy holtág is akadt az eladott területek közt
Fotó: Balázs Attila/MTI
Gyói Gábor a hvg.hu-nak azt mondta, a három magánszemély tulajdonjogát, a körzeti földhivatal az értékesítést követõen nem akarta bejegyezni. Hasonlóan aggályosnak tartotta az értékesítést a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága is, amely a polgármesterek által Budai Gyulához eljutatott dokumentáció alapján már a pályázati kiírást is jogszerûtlennek tartotta, és földhivatalnál is jelezte késõbb aggályait.
Végül az új tulajdonosok mégis el tudták intézni a bejegyzést: ezt már csak kecskeméti hivatalban sikerült, miután Tiszaug megyét váltott és Bács-Kiskunhoz csatlakozott, ahová egyébként Baja is tartozik. A nemzeti park azért is tiltakozott, mert az Allego által értékesített területek egy része védett, vagy védelemre tervezett. Ám az ügyészség szerint – bár törvényileg joguk lett volna hozzá – sem a nemzeti park, sem a természetvédelemért felelõs miniszter nem állt a helyzet magaslatán, így a téesz által korábban használt védett területeket nem sajátították ki, így azok nem kerültek állami tulajdonba. Ennek ellenére a Legfõbb Ügyészség úgy látta, hogy erre a jövõben is van lehetõség – ezt az ingatlanok magántulajdonba kerülése nem akadályozhatja –, hiszen a vonatkozó törvény 2015. december 31-ben határozta meg az ilyen földek kisajátításának határidejét.
Szerettük volna megkérdezni, hogy az Allego hogyan fedezte fel ezeket a földeket, és miért értékesítette azokat, ha azok a törvények szerint állami és önkormányzati tulajdonba tartoznak, de a cég ügyvezetõ igazgatója elzárkózott a nyilatkozattól. Tóth István a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a vagyon rendezésével kapcsolatos eljárás még nem fejezõdött be, de az ügy lezárulása után is csak az érdekeltek hozzájárulásával nyilatkozhat.
Az ügyészség mossa kezeit
„Meg kívánja-e vizsgálni az érintettek büntetõjogi felelõsségét a jelenleg felderített ügyek vonatkozásában?” – ezzel a kérdéssel fordult május 8-án a térség fideszes parlamenti képviselõje a vidékfejlesztési miniszterhez. Sági István szerint a vagyonrendezés során „jelentõsen megkárosították az államot”, ezért határozott fellépésre lenne szükség. A hvg.hu-nak azt mondta azt is meg kéne vizsgálni, hogy a téeszek felbomlása után nem voltak-e másutt is az országban hasonló esetek.
Az érintett települések polgármesterei szerint bármennyire abszurd is a Tisza menti ügy, hasonló estekrõl a térségben nem tudnak, feltehetõen egyedi ügyrõl van szó. Ezzel szemben egy neve elhallgatását kérõ, vezetõ beosztású minisztériumi szakember szerint gyakori volt az 1990-es években, hogy földhivatali fülesek alapján ilyen módszerekkel szereztek meg „talált téeszes földeket”, de ezek az esek ha valamilyen véletlen – mint a tiszasasi építkezés – nem jön közbe, rejtve maradnak.
Fazekas Sándor miniszter május 20-i válaszában azt írta Ságinak: vélhetõen nem történt bûncselekmény, mert ha így történt volna, akkor az ügyészség „minden bizonnyal hivatalból megtette volna a hatáskörébe tartozó intézkedéseket”. A Legfõbb Ügyészség egyébként – az alapos vizsgálata ellenére – hárította magától az ügyet. Ugyan a Polgári törvénykönyv szerint a vádhatóságnak közérdek sérelme, semmis szerzõdés esetén pert indíthat, az LÜ szerint egy általa indított pernek legfeljebb csak annyi következménye lenne, hogy helyreállítanák az eredeti állapotot. Ám az ügyészség szerint ez lehetetlen, hiszen a téeszt már rég törölték még a cégnyilvántartásból is, így értelmetlen lenne a földhasználati jog helyreállítása.
A pereskedés így az önkormányzatokra maradt, mivel Csépa, Tiszaug és Tiszasas igényt tart a területekre, melyeken többek között közmunkaprogramokat indítanának. Gyói Gábor a hvg.hu-nek azt mondta, a per elõkészítését az állami földek felett tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Földalap végzi, amihez az érintett önkormányzatok csatlakoznak. A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodájától a hvg.hu azt a tájékoztatást kapta, hogy elindították a pereket.
Link
A földek értékesítésérõl, jogállásáról szóló törvényeket áthágva, a természetvédelmi szerv tiltakozását semmibe véve, a helyiek jogosítványait megkerülve jutott több száz hektárnyi, jelentõs földalapú támogatások megszerzését lehetõvé tevõ földhez 2007-ben egy bajai család a Tisza mentén. Az öt évvel ezelõtti adásvétel egyik érdekessége, hogy a földszerzõk 130-140 kilométerre laktak a tiszaugi új gazdaságaiktól és birtokaiktól, pedig a földtörvény kiköti, hogy a helyi gazdálkodóknak, bérlõknek kell felajánlani az áruba bocsátott területeket.
A jogsértõ földszerzésre csak pár éve derült fény, amikor a közeli Tiszasas mellett nekifogtak egy hulladéklerakó építésének, de kiderült, hogy a korábban a helyi termelõ-szövetkezett által használt terület a falutól 140 kilométerre fekvõ élõ bajai lakos tulajdonában van. A három érintett község – Csépa, Tiszasas és Tiszaug – azóta minden követ megmozgatott, hogy visszaszerezze a szerinte jogtalanul eltulajdonolt területeket: beadványokkal, levelekkel bombázták a volt elszámoltatási kormánybiztost, Budai Gyulát, a Vidékfejlesztési Minisztériumot és a térség fideszes országgyûlési képviselõjét, Sági Istvánt.
Az ügyben már a Legfõbb Ügyészség (LÜ) is vizsgálódott, majd egy 9 oldalas esettanulmányban megállapította, hogy a földértékesítés során szinte az összes vonatkozó törvényt megsértették, ezért a szerzõdések semmisnek tekinthetõk. Bár a tulajdonjogi nyilvántartást kezelõ földhivataloknak egyik alapvetõ feladatuk a törvények betartatása, az ügyészségi vizsgálatban szereplõ 103 földterületre mégis bejegyezték az új tulajdonosokat, pedig a települések szerint a Hortobágyi Nemzeti Park többször jelezte aggályait. Az ügység a semmisség megállapítása és a nyilvánvaló törvényszegés ellenére nem indított pereket, hanem visszadobta a labdát az önkormányzatoknak, amelyek most bíróságon keresik az igazukat.
„Talált földek”
„Szerletics Zoltán, Szerletics Róbert és Bódis Éva mintegy 38 millió forintért jutott hozzá a mintegy 120 hektárnyi a földhöz, ami két év alatt meg is térülhetett, azt követõen pedig már tiszta profitot jelenthet számukra” – mondta a hvg.hu-nak Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere. Szerletics Róberttõl megtudtuk, hogy õ és a másik két földszerzõ valamennyien egy bajai származású család tagjai. Szerletics már nem emlékezett arra, hogyan szerezték meg a földeket öt évvel ezelõtt, mert a hivatalos ügyeket a testvére, Zoltán intézte. (Szerletics Róbert azt ígérte, beszélni fog a testvérével és a pontos részleteket késõbb mondja el a hvg.hu-nak, de nem sikerült újból elérnünk.)
Folynak a földmunkák - jó helyen voltak, jó idõben
Fotó: MTI Fotó: Varga György
A család jó áron jutott a földekhez: az uniós csatlakozást követõen még a rosszabb minõségû birtokok hektáronkénti ára is 500 ezer és egy milliós forint között mozgott, viszont a Tisza menti területekért átlagosan 300 ezer forintot fizettek hektáronként. Az ügyészség vizsgálata szerint a vételárat egy budapesti – de Szolnokon is telephellyel rendelkezõ – magáncégnek, a vagyonrendezéssel foglalkozó Allego Kft.-nek fizették ki. Ez a cég figyelt fel arra, hogy a rendszerváltást követõen megszûnt, 2000-re már a cégjegyzékbõl is törölt téesz nevén még mindig vannak földterületek. Ezt jelezték a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróságnak, amely 2006-ban az Allego-t jelölte ki vagyonrendezõnek.
Bár a birtokok látszólag „talált földek” voltak, ugyanis a téesz csak földhasználati jogosítványokkal rendelkezett, és a földhivatalban nem volt bejegyezve tulajdonosként, a Legfõbb Ügyészség szerint az Allego által eladott földek az államot, illetve az önkormányzatokat illetik. (A rendszerváltás elõtt az állami területeket csak földhasználat jogcímén kaphatták meg az mgtsz-ek, nem voltak tulajdonosként bejegyezve.) Az 1992-es szövetkezetekrõl szóló törvény ugyanis leszögezi, hogy a jogutód nélkül megszûnt téeszek után maradt termõföldeknek az állam, illetve a Nemzeti Földalap "tulajdonosi joggyakorlása alá kell kerülniük". Egy 1993-as jogszabály pedig kikötötte, hogy az mgtsz-ek által használt utakat, árkokat, csatornákat önkormányzati tulajdonba kell adni.
Bár egy másik törvény elõírta, hogy a maradék, ki nem osztott téeszes földeket árverésre kell bocsátani, ezt a tiszaugi földek esetében az helyileg illetékes állami mezõgazdasági szerv elmulasztotta – végül az Allego tette meg helyette. A Legfõbb Ügyészség 2012. februári állásfoglalása szerint ennek ellenére az Allego által kötött szerzõdések semmisek, mert a törvények szerint ezek állami tulajdonú földek voltak, amit csak szigorú szabályok szerint lehetne értékesíteni vagy megpályáztatni. (A pályáztatást idén jelentõs botrányok kísérték, a Vidékfejlesztési Minisztrérium parlamenti államtitkára, Ángyán József tiltakozásul lemondott posztjáról.)
A földhivatal is segédkezett
„Az ingatlanok meghirdetésérõl a helybeliek nem tudtak, így történhetett meg, hogy a földeket egy bajai család tagjai vették meg” – mondta Tiszasas polgármestere, aki furcsállotta, hogy a falu lakóit nem értesítették a lehetõségrõl, pedig a földtörvény szerint az áruba bocsátott földeknél a helyieket és a faluban gazdálkodókat elõvásárlási jog illeti meg. Szerletics Róbertnek a Tiszaugtól 130 kilométerre fekvõ Sükösdön, Bódis Évának a 140 kilométerre lévõ Baján, Szerletics Zoltánnak pedig a 125 kilométerre található Taksonyban volt a bejegyzett lakcíme.
Még egy holtág is akadt az eladott területek közt
Fotó: Balázs Attila/MTI
Gyói Gábor a hvg.hu-nak azt mondta, a három magánszemély tulajdonjogát, a körzeti földhivatal az értékesítést követõen nem akarta bejegyezni. Hasonlóan aggályosnak tartotta az értékesítést a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága is, amely a polgármesterek által Budai Gyulához eljutatott dokumentáció alapján már a pályázati kiírást is jogszerûtlennek tartotta, és földhivatalnál is jelezte késõbb aggályait.
Végül az új tulajdonosok mégis el tudták intézni a bejegyzést: ezt már csak kecskeméti hivatalban sikerült, miután Tiszaug megyét váltott és Bács-Kiskunhoz csatlakozott, ahová egyébként Baja is tartozik. A nemzeti park azért is tiltakozott, mert az Allego által értékesített területek egy része védett, vagy védelemre tervezett. Ám az ügyészség szerint – bár törvényileg joguk lett volna hozzá – sem a nemzeti park, sem a természetvédelemért felelõs miniszter nem állt a helyzet magaslatán, így a téesz által korábban használt védett területeket nem sajátították ki, így azok nem kerültek állami tulajdonba. Ennek ellenére a Legfõbb Ügyészség úgy látta, hogy erre a jövõben is van lehetõség – ezt az ingatlanok magántulajdonba kerülése nem akadályozhatja –, hiszen a vonatkozó törvény 2015. december 31-ben határozta meg az ilyen földek kisajátításának határidejét.
Szerettük volna megkérdezni, hogy az Allego hogyan fedezte fel ezeket a földeket, és miért értékesítette azokat, ha azok a törvények szerint állami és önkormányzati tulajdonba tartoznak, de a cég ügyvezetõ igazgatója elzárkózott a nyilatkozattól. Tóth István a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a vagyon rendezésével kapcsolatos eljárás még nem fejezõdött be, de az ügy lezárulása után is csak az érdekeltek hozzájárulásával nyilatkozhat.
Az ügyészség mossa kezeit
„Meg kívánja-e vizsgálni az érintettek büntetõjogi felelõsségét a jelenleg felderített ügyek vonatkozásában?” – ezzel a kérdéssel fordult május 8-án a térség fideszes parlamenti képviselõje a vidékfejlesztési miniszterhez. Sági István szerint a vagyonrendezés során „jelentõsen megkárosították az államot”, ezért határozott fellépésre lenne szükség. A hvg.hu-nak azt mondta azt is meg kéne vizsgálni, hogy a téeszek felbomlása után nem voltak-e másutt is az országban hasonló esetek.
Az érintett települések polgármesterei szerint bármennyire abszurd is a Tisza menti ügy, hasonló estekrõl a térségben nem tudnak, feltehetõen egyedi ügyrõl van szó. Ezzel szemben egy neve elhallgatását kérõ, vezetõ beosztású minisztériumi szakember szerint gyakori volt az 1990-es években, hogy földhivatali fülesek alapján ilyen módszerekkel szereztek meg „talált téeszes földeket”, de ezek az esek ha valamilyen véletlen – mint a tiszasasi építkezés – nem jön közbe, rejtve maradnak.
Fazekas Sándor miniszter május 20-i válaszában azt írta Ságinak: vélhetõen nem történt bûncselekmény, mert ha így történt volna, akkor az ügyészség „minden bizonnyal hivatalból megtette volna a hatáskörébe tartozó intézkedéseket”. A Legfõbb Ügyészség egyébként – az alapos vizsgálata ellenére – hárította magától az ügyet. Ugyan a Polgári törvénykönyv szerint a vádhatóságnak közérdek sérelme, semmis szerzõdés esetén pert indíthat, az LÜ szerint egy általa indított pernek legfeljebb csak annyi következménye lenne, hogy helyreállítanák az eredeti állapotot. Ám az ügyészség szerint ez lehetetlen, hiszen a téeszt már rég törölték még a cégnyilvántartásból is, így értelmetlen lenne a földhasználati jog helyreállítása.
A pereskedés így az önkormányzatokra maradt, mivel Csépa, Tiszaug és Tiszasas igényt tart a területekre, melyeken többek között közmunkaprogramokat indítanának. Gyói Gábor a hvg.hu-nek azt mondta, a per elõkészítését az állami földek felett tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Földalap végzi, amihez az érintett önkormányzatok csatlakoznak. A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodájától a hvg.hu azt a tájékoztatást kapta, hogy elindították a pereket.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
tiszazugi
- 2012. August 28. 03:31:14
#12 |
postaimre
- 2012. August 31. 16:59:21
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.