Na vĂŠgre! MĂĄr szeptember 2-a van ĂŠs mĂĄr remĂŠltem, hogy csak-csak meglesz mĂĄr az a casus belli. Persze nem a magyarok, hanem a mocskos zsidĂłk, akik magyarnak vannak ĂĄlcĂĄzva - ennyi pontosĂ­tĂĄs szĂźksĂŠgeltetik! Akkor most nem lesz "szarajevĂłi merĂŠnylet"? Megingattuk az ĂśrmĂŠnyek EU-ba ĂŠs a NATO-ba vetett bizalmĂĄt.
MiĂŠrt hallgat az EU ĂŠs a NATO?

A magyar-azeri alku sorsdĂśntĂľ adut adott az ĂśrmĂŠnyek kezĂŠbe az ĂŠvtizedek Ăłta tartĂł karabahi konfliktus megoldĂĄsĂĄhoz – vĂŠli Szergej Sakarjanc, a kaukĂĄzusi rĂŠgiĂł elismert politikai szakĂŠrtĂľje. Az ĂśrmĂŠny szĂĄrmazĂĄsĂş Sakarjancnak az orosz Regnum HĂ­rĂźgynĂśksĂŠgnĂŠl kĂśzĂślt elemzĂŠse szerint mindennĂŠl ĂŠkesebben beszĂŠl, hogy az azeri gyilkos elengedĂŠsĂŠt kĂśvetĂľen MagyarorszĂĄg csupĂĄn az EgyesĂźlt Államok rĂŠszĂŠrĂľl kapott nĂŠmi ejnye-bejnyĂŠt.

Egyetlen szĂłt sem szĂłlt viszont az EurĂłpai UniĂł, ĂŠs a NATO sem fejezte ki rosszallĂĄsĂĄt, holott az azeri Ramil Szafarov pont egy ĂŠszak-atlanti szĂśvetsĂŠgi tovĂĄbbkĂŠpzĂŠs sorĂĄn aprĂ­totta fel ĂśrmĂŠny katonatĂĄrsĂĄt. MĂĄrpedig ez a hozzĂĄĂĄllĂĄs alapvetĂľen alĂĄĂĄssa az ĂśrmĂŠny lakossĂĄg hitĂŠt abban, hogy az EU a demokrĂĄcia, az igazsĂĄgossĂĄg ĂŠs a szabadsĂĄg egyetlen igaz megtestesĂ­tĂľje a tĂŠrsĂŠgben, ĂŠs a NATO mindezen ĂŠrtĂŠkek legmegbĂ­zhatĂłbb vĂŠdelmezĂľje.

Az arcĂĄtlansĂĄg teteje

Az elemzĂŠs szerint OrbĂĄn Viktor kormĂĄnya egyetlen mozdulattal semmisĂ­tette meg az ĂśrmĂŠnyek bizalmĂĄt, mĂŠgpedig anyagi megfontolĂĄsbĂłl: nĂŠhĂĄny milliĂĄrd dollĂĄr vagy eurĂł remĂŠnyĂŠben. Az, hogy MagyarorszĂĄg utĂłlag holmi nemzetkĂśzi egyezmĂŠnyekre hivatkozik, az arcĂĄtlansĂĄg teteje, ami csupĂĄn homĂŠroszi kacajt vĂĄlt ki a jĂłzanul gondolkodĂłkbĂłl.

Az uniĂł ĂŠs a NATO kifejezĂľ hallgatĂĄsa pedig ĂŠkesen bizonyĂ­tja, hogy Gurgen Markarjan hĂľskĂŠnt hazatĂŠrĂľ gyilkosĂĄnak elengedĂŠse ez utĂłbbi szervezetek hallgatĂłlagos beleegyezĂŠsĂŠvel tĂśrtĂŠnt.

HĂĄborĂşhoz vezethet

ÖrmĂŠnyorszĂĄg egyelĂľre csak ideiglenesen fĂźggesztette fel diplomĂĄciai kapcsolatait MagyarorszĂĄggal, de kĂśnnyen meglehet, hogy ez az ĂĄllapot vĂŠglegessĂŠ vĂĄlik. JerevĂĄn ugyanis utalt rĂĄ, hogy az EU keleti partnersĂŠg programjĂĄbĂłl is kĂŠsz kilĂŠpni, amennyiben az uniĂł nem hoz megfelelĂľ bĂźntetĂľ intĂŠzkedĂŠseket MagyarorszĂĄggal szemben. SĂľt, az elemzĂŠs szerint az is kĂśnnyen megtĂśrtĂŠnhet, hogy a budapesti ĂŠs bakui kormĂĄnyzat ezen lĂŠpĂŠsĂŠvel szabad utat nyitott a karabahi konfliktus hathatĂłsabb rendezĂŠse elĂľtt – nevĂŠn nem nevezve ugyan, de utalva akĂĄr az eddigieknĂŠl radikĂĄlisabb megoldĂĄsi lehetĂľsĂŠgekre – Ă­rja Szergej Sakarjanc.
Örmény-azeri gyûlölet

Az ĂśrmĂŠny-azeri gyĂťlĂślet mĂŠlyen a tĂśrtĂŠnelemben gyĂśkerezik. A fegyveres konfliktusok a rĂŠgiĂłban egyĂĄltalĂĄn nem ritkĂĄk – Ă­rja elemzĂŠsĂŠben a KitekintĂľ.hu.

A legutĂłbbi feszĂźltsĂŠg 1988-ban volt Hegyi-Karabahban – egy leginkĂĄbb ĂśrmĂŠnyek ĂĄltal lakott terĂźleten, amely AzerbajdzsĂĄn rĂŠszĂŠt kĂŠpezte. A gyengĂźlĂľ SzovjetuniĂł nem tudott ĂşrrĂĄ lenni a kiĂŠlezĂľdĂľ etnikai konfliktuson, a szĂśvetsĂŠg szĂŠtesĂŠse utĂĄn pedig mĂĄr semmi nem tudta megĂĄllĂ­tani a hĂĄborĂşt. 1991-1994 kĂśzĂśtt ĂśsszecsapĂĄsok voltak Hegyi-Karabah birtoklĂĄsĂĄĂŠrt, amelynek kĂśvetkeztĂŠben AzerbajdzsĂĄn teljesen elveszĂ­tette a kontrollt a terĂźlet felett. KĂśzel 25-30 ezer ember veszĂ­tette ĂŠletĂŠt, 1 milliĂł ember pedig elhagyta az otthonĂĄt. Hegyi-Karabah helyzete mindmĂĄig nincs megfelelĂľen rendezve, hivatalosan 1994. mĂĄjus 12 Ăłta tĂťzszĂźneti megĂĄllapodĂĄs van ĂŠrvĂŠnyben.

A gyûlölet másik forrása a vallás: a két szomszédos állam ugyanis teljesen eltérõ hagyományokkal rendelkezik. Azerbajdzsánban a lakosság 99,2 százaléka muzulmán, Örményországban pedig 94 százaléka keresztény.

Örményország szerint egyébként Azerbajdzsán újabb háborúra készül, amit erõteljesen beleépíti a politikájába, sõt az oktatásába is. Így többek között az általános iskolások számára készült történelemkönyvek is az örményekkel szembeni gyûlöletkeltést szolgálják.
Link