Na végre! Már szeptember 2-a van és már reméltem, hogy csak-csak meglesz már az a casus belli. Persze nem a magyarok, hanem a mocskos zsidók, akik magyarnak vannak álcázva - ennyi pontosítás szükségeltetik! Akkor most nem lesz "szarajevói merénylet"? Megingattuk az örmények EU-ba és a NATO-ba vetett bizalmát.
Miért hallgat az EU és a NATO?

A magyar-azeri alku sorsdöntõ adut adott az örmények kezébe az évtizedek óta tartó karabahi konfliktus megoldásához – véli Szergej Sakarjanc, a kaukázusi régió elismert politikai szakértõje. Az örmény származású Sakarjancnak az orosz Regnum Hírügynökségnél közölt elemzése szerint mindennél ékesebben beszél, hogy az azeri gyilkos elengedését követõen Magyarország csupán az Egyesült Államok részérõl kapott némi ejnye-bejnyét.

Egyetlen szót sem szólt viszont az Európai Unió, és a NATO sem fejezte ki rosszallását, holott az azeri Ramil Szafarov pont egy észak-atlanti szövetségi továbbképzés során aprította fel örmény katonatársát. Márpedig ez a hozzáállás alapvetõen aláássa az örmény lakosság hitét abban, hogy az EU a demokrácia, az igazságosság és a szabadság egyetlen igaz megtestesítõje a térségben, és a NATO mindezen értékek legmegbízhatóbb védelmezõje.

Az arcátlanság teteje

Az elemzés szerint Orbán Viktor kormánya egyetlen mozdulattal semmisítette meg az örmények bizalmát, mégpedig anyagi megfontolásból: néhány milliárd dollár vagy euró reményében. Az, hogy Magyarország utólag holmi nemzetközi egyezményekre hivatkozik, az arcátlanság teteje, ami csupán homéroszi kacajt vált ki a józanul gondolkodókból.

Az unió és a NATO kifejezõ hallgatása pedig ékesen bizonyítja, hogy Gurgen Markarjan hõsként hazatérõ gyilkosának elengedése ez utóbbi szervezetek hallgatólagos beleegyezésével történt.

Háborúhoz vezethet

Örményország egyelõre csak ideiglenesen függesztette fel diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, de könnyen meglehet, hogy ez az állapot véglegessé válik. Jereván ugyanis utalt rá, hogy az EU keleti partnerség programjából is kész kilépni, amennyiben az unió nem hoz megfelelõ büntetõ intézkedéseket Magyarországgal szemben. Sõt, az elemzés szerint az is könnyen megtörténhet, hogy a budapesti és bakui kormányzat ezen lépésével szabad utat nyitott a karabahi konfliktus hathatósabb rendezése elõtt – nevén nem nevezve ugyan, de utalva akár az eddigieknél radikálisabb megoldási lehetõségekre – írja Szergej Sakarjanc.
Örmény-azeri gyûlölet

Az örmény-azeri gyûlölet mélyen a történelemben gyökerezik. A fegyveres konfliktusok a régióban egyáltalán nem ritkák – írja elemzésében a Kitekintõ.hu.

A legutóbbi feszültség 1988-ban volt Hegyi-Karabahban – egy leginkább örmények által lakott területen, amely Azerbajdzsán részét képezte. A gyengülõ Szovjetunió nem tudott úrrá lenni a kiélezõdõ etnikai konfliktuson, a szövetség szétesése után pedig már semmi nem tudta megállítani a háborút. 1991-1994 között összecsapások voltak Hegyi-Karabah birtoklásáért, amelynek következtében Azerbajdzsán teljesen elveszítette a kontrollt a terület felett. Közel 25-30 ezer ember veszítette életét, 1 millió ember pedig elhagyta az otthonát. Hegyi-Karabah helyzete mindmáig nincs megfelelõen rendezve, hivatalosan 1994. május 12 óta tûzszüneti megállapodás van érvényben.

A gyûlölet másik forrása a vallás: a két szomszédos állam ugyanis teljesen eltérõ hagyományokkal rendelkezik. Azerbajdzsánban a lakosság 99,2 százaléka muzulmán, Örményországban pedig 94 százaléka keresztény.

Örményország szerint egyébként Azerbajdzsán újabb háborúra készül, amit erõteljesen beleépíti a politikájába, sõt az oktatásába is. Így többek között az általános iskolások számára készült történelemkönyvek is az örményekkel szembeni gyûlöletkeltést szolgálják.
Link