Azt hisszĂźk, Ă­gy Ă­rjĂĄk, hogy akkor vagyunk jĂł keresztĂŠnyek, ha gyĂťlĂśljĂźk a mĂĄs vallĂĄsĂşakat, elsĂľsorban persze a zsidĂłt s ugyanakkor, mikor szeretetet hirdetĂźnk, gyĂťlĂślkĂśdĂľ antiszemitizmust ĂťzĂźnk. KĂŠrdem tehĂĄt szeretettel: mi ez irĂĄnyban a korrekt s a keresztĂŠnysĂŠg szellemĂŠhez leginkĂĄbb mĂŠltĂł felfogĂĄs?
A kĂŠrdĂŠs hatĂĄrozottan a legaktuĂĄlisabbak egyike. A sajtĂł egy rĂŠsze ugyan, mely a katolicizmus belsĂľ megerĂľsĂśdĂŠsĂŠtĂľl s ĂŠppĂ­gy az antiszemitizmustĂłl ĂŠrthetĂľen fĂŠl, szeretnĂŠ a kĂŠrdĂŠst sommĂĄsan elintĂŠzni s tagadhatatlanul mesteri mĂťfogĂĄssal minden katolikus ĂśnvĂŠdelmi harcot vagy tĂĄrsadalmi szervezkedĂŠst egyszerĂťen a „szeretet vallĂĄsĂĄnak” nevĂŠben szeretne leĂźtni. ÚjsĂĄgjaink — igaz, hogy 90%-ban ĂŠrdekelt fĂŠl — ĂĄllandĂłan a legszĂśrnyĂťbb felhĂĄborodĂĄs hangjĂĄn oktatjĂĄk ki sokathĂ­vĂľ olvasĂłikat, hogy csak egy bĂťn igazĂĄn nagy bĂťn a bĂťnĂśk egĂŠsz lajstromĂĄban: a „harcos” keresztĂŠnysĂŠg s az Ăł- ĂŠs kĂśzĂŠp- ĂŠs az Ăşjkornak csak egy nagy megtĂŠvelyedĂŠse volt: az antiszemitizmus.
Akik azonban meg szoktĂĄk maguknak engedni a luxust, hogy hĂŠbe-hĂłba nem az ĂŠrdekelt lapok agyĂĄval, hanem a magukĂŠval gondolkozzanak, hamar ĂŠszreveszik, hogy ebben a szoriteszben sĂĄntikĂĄl a konklĂşziĂł. Valami logikai megcsuszamlĂĄs, vagy szofizma van benne, ha egy nem, hĂĄt legalĂĄbb kettĂľ, de hĂĄrom bizonyosan.
Mert elĂľszĂśr is ki beszĂŠl arrĂłl, hogy pl. az antiszemitizmus mĂĄsok vallĂĄsa ellen tĂśr? Ki bĂĄntja a zsidĂłk vallĂĄsĂĄt, tanait, szertartĂĄsait? A zsidĂł vallĂĄst minden keresztĂŠny, eo ipso hogy keresztĂŠny, termĂŠszetesen tĂŠvedĂŠsnek tartja: tĂĄrgyilag indokolatlan szembehelyezkedĂŠsnek Krisztussal s a keresztĂŠny kultĂşrĂĄval. De a merĂľben vallĂĄsi tĂŠvedĂŠst ma senki sem szokta ĂźldĂśzni; ezt a szemita sajtĂł sem ĂĄllĂ­totta soha. TehĂĄt csak tessĂŠk szĂŠpen kikapcsolni az egĂŠsz vallĂĄsi kĂŠrdĂŠst az antiszemitizmusbĂłl, mert az antiszemitizmus a zsidĂłsĂĄgnak nem vallĂĄsi, hanem egĂŠszen mĂĄs Ăźgyei ellen irĂĄnyul. VallĂĄsi antiszemitizmus volna pl., ha mi is ĂŠppoly gyĂťlĂślkĂśdĂľ hangon Ă­rnĂĄnk az Ăľ hittĂŠteleikrĂľl, szertartĂĄsaikrĂłl, zsinagĂłgĂĄikrĂłl stb., ahogy Ăľk Ă­rnak a mi papjainkrĂłl, a mi hitĂŠletĂźnkrĂľl ĂŠs egyhĂĄzi ĂźgyeinkrĂľl.
Érdekes, hogy ugyanazok hangoztatják az antiszemitizmus undokságát, akik tele tüdõvel harsogtatják az antiklerikalizmus jogosultságát. Pedig az antiszemitizmus elsõsorban szociális önvédelmi harc, míg az antiklerikalizmus cégére alatt a szemita sajtó állandóan a kereszténység vallási intézményeit támadja; hogy csak néhányat említsünk: a pápaságot, a katolikus egyház személyi és belügyeit, dogmáit, szertartásait, fegyelmi, közigazgatási, sõt hitbuzgalmi életét, szerzetességét stb.
Mi azonban vallĂĄsi antiszemitizmust nem ĂťztĂźnk soha s nem is akarunk Ăťzni, ĂŠppen azĂŠrt, mert keresztĂŠnyek vagyunk, s a szeretet vallĂĄsĂĄt nem csak hirdetjĂźk, de kĂśvetjĂźk is.
*
A vallĂĄsi kĂŠrdĂŠs kikapcsolĂĄsa utĂĄn azonban megmarad az a sĂşlyosabb, komolyabb kĂŠrdĂŠs: egyĂĄltalĂĄban szabad-e akĂĄr tĂĄrsadalmi, akĂĄr erkĂślcsi tĂŠren bizonyos hatĂĄrozottsĂĄggal, erĂľvel, kikĂŠnyszerĂ­tĂľ tĂśrekvĂŠssel kelni ideĂĄljaik vĂŠdelmĂŠre? Szabad-e a katolicizmusnak szervezkedni s harcot viselnie az ellensĂŠgei ellen, akik bizonnyal nem csupĂĄn zsidĂłk, hanem egyĂŠb felekezetĂťek, sĂľt vĂŠletlenĂźl katolikus bejegyzĂŠsĂťek is lehetnek? Nem ĂźtkĂśzik-e bele ez a szervezkedĂŠs ĂŠs harc a keresztĂŠnysĂŠg szeretettĂśrvĂŠnyĂŠbe?
A felelet, azt hisszĂźk, igen egyszerĂť. Minden rendezett szeretet elsĂľsorban ĂśnmagunknĂĄl kezdĂľdik, s ha mindenkit kell is szeretnĂźnk, elĂľbb kell szeretnĂźnk a hozzĂĄnk kĂśzelebb ĂĄllĂłt, az ĂŠrdemest, a megtĂĄmadottat, a jĂłt, mint a kĂ­vĂźlrĂľl rosszakaratĂşan tĂĄmadĂłt. S itt szĂźksĂŠgkĂŠpp elĂľ fog ĂĄllani a helyzet, hogy a szeretet kollĂ­ziĂłjĂĄban esetleg meg is kell fenyĂ­tenĂźnk, ĂĄrtalmatlannĂĄ kell tennĂźnk a javĂ­thatatlan rosszat. EzĂŠrt font Krisztus is, a szeretet parancsĂĄnak elsĂľ hirdetĂľje, ostort a kufĂĄrokra s nevezte el „viperafajzatnak” a cselszĂśvĂľ farizeusokat. És ezĂŠrt mondta, hogy „nem bĂŠkĂŠt jĂśtt hozni a fĂśldre, hanem kardot”. (Mt. 10, 34.) A „harcos keresztĂŠnysĂŠg” gondolata tehĂĄt, az „ecclesia militans”, egyenesen krisztusi gondolat: az egyetlen ĂŠsszerĂť ĂŠs egyetlen lehetsĂŠges ott, ahol a jĂłnak ellensĂŠgei vannak, akiken a jĂł szĂł nem fog.
Ezzel szemben nem lehet azt hangoztatni, hogy a kereszténység pozitívum, tehát az anti- nem tartozhat programjába. Mert igenis, minden pozitívum egyúttal negatívum is: a negáció negatívuma. Minden kereszténység építés: tehát szükségképp lerombolója a destrukciónak (még ha azt némelyek progressziónak nevezik is). Szeretet; tehát harcüzenet a gyûlölet szellemének. Szelíd erkölcsiség; tehát küzdelem az erkölcstelenség ellen. A tisztaság kultúrája; tehát szervezkedés a piszok leküzdésére. Szóval a kereszténység lényegében harc és lényegében szeretet. És ezért van szükség a szeretet mellett s a szeretet nevében harcos kereszténységre és ecclesia militans-ra.
MĂĄrmost ami nĂŠvleg a zsidĂłsĂĄgot illeti, csakugyan rĂşt igazsĂĄgtalansĂĄg, ha valaki minden zsidĂłt rossznak tart, vagy ha az rossz is, gyĂťlĂślkĂśdik vele. Ezt a keresztĂŠnysĂŠg valĂłban nem engedi meg. Azonban kĂźlĂśnbsĂŠget kell tennĂźnk gyĂťlĂślkĂśdĂŠs ĂŠs a zsidĂł tĂşlsĂşly elleni indokolt vĂŠdekezĂŠs kĂśzĂśtt.
ElĂľszĂśr igenis vallĂĄserkĂślcsi okokbĂłl. A szemitizmus, mely egykor Krisztust a keresztre verte, mĂĄig sem tette le gyĂťlĂśletĂŠt Krisztus ĂŠs az Ăľ EgyhĂĄza ellen. A materialisztikus zsidĂł vilĂĄgnĂŠzet, ahol csak ĂŠrvĂŠnyesĂźl, lerontja a keresztĂŠnyek vallĂĄsi ĂŠletĂŠt s erkĂślcsi konzervativizmusĂĄt. Az Ăźzleti ĂŠs szexuĂĄlis tisztessĂŠgtelensĂŠgnek — ezt kimutatta Werner Sombart s igazolja a bĂťnĂźgyi statisztika — fĂľhordozĂłja s terjesztĂľje — hiĂĄba, ez Ă­gy van — mindenĂźtt a zsidĂłsĂĄg. A keresztĂŠny vallĂĄs legszĂśgesebb ellentĂŠtje, legĂĄdĂĄzabb gĂşnyolĂłja az ĂłkortĂłl napjainkig, a farizeusoktĂłl Anatole France-ig ĂŠs JĂĄszi OszkĂĄrig a zsidĂłk. Nem mondjuk, hogy minden bajnak a keresztĂŠnysĂŠgen belĂźl a zsidĂłsĂĄg az oka; ez sehogy sem volna igaz: ĂŠpp annyit, ha nem tĂśbbet, ĂĄrtott nekĂźnk a keresztĂŠny testvĂŠrek torzsalkodĂĄsa s a sajĂĄt letĂŠrĂŠsĂźnk az igazĂĄn erĂľssĂŠ ĂŠs egysĂŠgessĂŠ tevĂľ katolikus hitĂŠlet ĂştjĂĄrĂłl; de azĂŠrt a zsidĂłsĂĄg keresztĂŠnyellenes munkĂĄja mĂŠg mindig van olyan erĂľs, hogy vele szemben a legelszĂĄntabb vĂŠdelmi ĂŠs lĂŠtfenntartĂĄsi kĂźzdelmet kelljen vĂ­vnunk.
Ezt a vĂŠdekezĂľ irĂĄnyĂş „antiszemitizmust” (megvalljuk, hogy ez a szĂł nekĂźnk sem tetszik, mert nem fejezi ki teljesen a helyes fogalmat) a keresztĂŠnysĂŠg rĂŠgĂłta akceptĂĄlta. A zsidĂłk egyĂŠni szabadsĂĄgĂĄnak Ăľre ugyan a keresztĂŠny nĂŠpekkel szemben — bĂĄrmily szokatlanul hangzik, de Ăşgy van — az EgyhĂĄz volt; de ugyanakkor az EgyhĂĄz Ăłvta a hĂ­veket a zsidĂłsĂĄg elĂľnytelen befolyĂĄsaitĂłl. Ez az ĂłvĂĄs a kĂśzĂŠpkorban a zsidĂłsĂĄg lokĂĄlis ĂŠs tĂĄrsadalmi elkĂźlĂśnĂźlĂŠsĂŠben, valamint ama kĂĄnonjogi intĂŠzkedĂŠsekben nyilvĂĄnult meg, melyek pl. eltiltottĂĄk a keresztĂŠny hĂ­veket a zsidĂłkkal valĂł egyĂźttlakĂĄstĂłl (fĂľleg termĂŠszetesen a hĂĄzassĂĄgtĂłl); keresztĂŠny cselĂŠdeknek nem volt szabad zsidĂłknĂĄl szolgĂĄlniuk (ma is hĂĄny cselĂŠd megy zsidĂł csalĂĄdoknĂĄl erkĂślcsileg s vallĂĄsilag tĂśnkre!), keresztĂŠnyeknek, fĂľleg nĂľknek tilos volt zsidĂł orvosok igĂŠnybevĂŠtele (ĂŠrthetĂľ erkĂślcsi okokbĂłl) stb.
De a keresztĂŠny szemponton kĂ­vĂźl mĂĄs szempontokbĂłl is magĂĄtĂłl ĂŠrtetĂľdĂľ a szociĂĄlis antiszemitizmus jogosultsĂĄga. A legnagyobb nemzetgazdĂĄszok, bĂślcselĂľk, ĂĄllamfĂŠrfiak bizonnyal nem ok nĂŠlkĂźl ĂĄllapĂ­tottĂĄk meg oly megdĂśbbentĂľ egyĂśntetĂťsĂŠggel, hogy a zsidĂłsĂĄg terjeszkedĂŠse minden mĂŠlyebb jĂĄratĂş kultĂşrĂĄnak megĂślĂľje. Ismeretesek pl. azok a zsidĂłsĂĄgra nĂŠzve nagyfokĂşan kompromittĂĄlĂł nyilatkozatok, melyek egy Napoleon, Bismarck, Goethe, Mommsen, Schopenhauer, Kant, Hegel, nĂĄlunk Trefort, KĂślcsey s elsĂľsorban SzĂŠchenyi IstvĂĄn ajkairĂłl elhangzottak. A legnagyobb magyar pl. elveszettnek tartotta az orszĂĄgot azon pillanattĂłl kezdve, melyben a zsidĂłsĂĄg emancipĂĄltatik s ezzel ĂşrrĂĄ lesz az orszĂĄgban. (Merthogy ez a kĂŠt utĂłbbi momentum szĂŠtvĂĄlaszthatatlanul egyĂźtt fog jĂĄrni, azt SzĂŠchenyi nagy szelleme teljes biztossĂĄggal elĂľre lĂĄtta.) Nem is csoda. Ez az ateizmusbĂłl ĂŠs materializmusbĂłl fakadĂł aggĂĄlytalansĂĄg, a betegessĂŠ fokozĂłdott ĂśnzĂŠs ĂŠs fajtalansĂĄgra hajlĂł ĂŠlvezetvĂĄgy, a zsidĂł szexuĂĄlis tĂşlingerlĂŠkenysĂŠg ĂŠs mindezzel keverten az Ăźgyes kereskedĂľi ĂŠs ĂŠrvĂŠnyesĂźlĂŠsi szellem — mindez pillanatnyi kĂźlsĂľsĂŠges kultĂşrĂĄt teremthet ugyan, de hamar dekompozĂ­ciĂłra, csĂśmĂśrre, elerĂľtlenedĂŠsre ĂŠs bomlĂĄsra vezet. (EzĂŠrt is olyan nagy a zsidĂłk kĂśzt az ĂľrĂźltek, a nemibetegek ĂŠs az Ăśngyilkosok szĂĄma.)
A nĂŠpek ĂśnvĂŠdelmi, lĂŠtfenntartĂĄsi ĂśsztĂśne szĂźli meg tehĂĄt ĂĄllandĂłan a szociĂĄlis antiszemitizmust azoknĂĄl is, akik minden „klerikĂĄlis” befolyĂĄstĂłl ĂŠg s fĂśldnyire vannak. (S ĂŠpp ezĂŠrt is mond valĂłtlant a sajtĂł ĂĄllandĂłan, midĂľn az antiszemitizmust tisztĂĄra „klerikĂĄlis” ĂŠs „felekezeti” okokra szeretnĂŠ visszavezetni.)
FeleletĂźnk tehĂĄt erre a kĂŠrdĂŠsre: filo- vagy antiszemitizmus? — csak ez lehet: egyik sem, ha antiszemitizmus alatt mĂĄst ĂŠrtĂźnk, mint: vĂŠdekezĂŠst, szociĂĄlis ĂŠs vallĂĄserkĂślcsi ellenĂĄllĂĄst s a sajĂĄt vallĂĄsukban rejlĂľ hatalmas lelki energiĂĄk fĂźggetlen, szabad kifejlĂŠsĂŠt. Az embert ne bĂĄntsuk, akĂĄrmi a vilĂĄgnĂŠzete; mĂĄs vallĂĄsĂĄhoz semmi kĂśzĂźnk, de ami a magunkĂŠ, abban vĂŠdekezzĂźnk: mentesĂ­tsĂźk magunkat a dekompozĂ­ciĂł bomlasztĂł csĂ­rĂĄitĂłl, mĂŠg ha ez a mentesĂ­tĂľ, vĂŠdelmi akciĂł harcba is kerĂźl. Ez az egyedĂźl ĂŠsszerĂť ĂŠs egyedĂźl lehetsĂŠges ĂŠs ĂŠpp azĂŠrt keresztĂŠny szempontbĂłl is egyedĂźl elfogadhatĂł ĂĄllĂĄspont.
Hogy ez a felfogĂĄs nem nagyon tetszik azoknak, akik a keresztĂŠnysĂŠget meg tudnĂĄk fojtani egy kanĂĄl vĂ­zben, hogy pl. (nem szĂłlva a fĂŠkevesztett keresztĂŠnygyĂťlĂślet lapjairĂłl) a Pesti HĂ­rlap ĂŠs tĂĄrsai ĂĄllandĂłan izgatnak a lĂŠtfenntartĂł antiszemita vĂŠdekezĂŠs jogosultsĂĄgĂĄval szemben — cseppet sem csodĂĄlatos. VĂŠgtĂŠre ez csak ĂŠlelmessĂŠg ĂŠs ravaszsĂĄg, ez pedig a szemitizmusnak szembeszĂśkĂľ tulajdonsĂĄga.
TermĂŠszetes, hogy ĂľszerintĂźk a keresztĂŠnysĂŠg csak akkor lesz igazĂĄn a „szeretet vallĂĄsa”, ha hagyja magĂĄt szĂŠp csendesen ĂŠs ellentmondĂĄs nĂŠlkĂźl a falhoz szorĂ­tani. (Édes Istenem, micsoda szeretet is az, amikor valaki mĂŠg azt sem engedi meg, hogy a falhoz szorĂ­tsĂĄk, a vagyonĂĄt elvegyĂŠk, a becsĂźletĂŠt tĂśnkretegyĂŠk, az embereit pellengĂŠrre ĂĄllĂ­tsĂĄk, az intĂŠzmĂŠnyeit megrugdossĂĄk ĂŠs megnyomorĂ­tsĂĄk!) „Az egyhĂĄzat tĂťzzel-vassal kellene kipusztĂ­tani a fĂśld szĂ­nĂŠrĂľl”, Ă­rjĂĄk Ăľk; de ez ellen felszĂłlalni, a vĂĄgĂĄst parĂ­rozni, tiltakozni ĂŠs vĂŠdelemre szervezkedni: hisz ez gyĂťlĂślet ĂŠs zsidĂłzĂĄs! Ni, ezek a „harcos keresztĂŠnyek”, milyen furcsĂĄn tartjĂĄk meg a „szeretet vallĂĄsĂĄt”: szeretetet hirdetnek ĂŠs nyĂĄrsra szeretnĂŠnek hĂşzni minden „mĂĄskĂŠppgondolkozĂłt” (mert hiszen — vĂŠdekeznek!); Krisztussal kĂŠrkednek, ĂŠs azt hiszik, hogy „annĂĄl jobb katolikus valaki, mennĂŠl inkĂĄbb gyĂťlĂśli a zsidĂłkat” (mert nini: elĂ­tĂŠlik a zsidĂłk tĂşlkapĂĄsait).
Nos, a kusza mondĂĄsok ĂŠs gĂĄncsvetĂľ szofizmĂĄk terĂŠn ĂśrĂśkre mesterek maradhatnak a keresztĂŠnysĂŠg ellensĂŠgei, de azĂŠrt a keresztĂŠny nĂŠpek szociĂĄlis ĂŠs vallĂĄsi ĂśnvĂŠdelme is ĂśrĂśkre jogosult marad, mĂŠg ha azt antiszemitizmusnak nevezgetik is odaĂĄt ugyanazok, kik az „egyhĂĄzĂĄhoz ragaszkodĂł keresztĂŠny” helyett forgalomba hoztĂĄk a „klerikĂĄlis” elnevezĂŠst.
A keresztĂŠnysĂŠg a szeretet vallĂĄsa, igenis, ĂŠs ezt az ellentĂĄborbĂłl jĂśvĂľ kioktatĂĄsok elĂľtt is tudtuk mindnyĂĄjan; de ez a szeretet nem jelentheti azt, hogy a mi hitvallĂĄsunk gyĂĄva nyulak ĂŠs ĂśrĂśkkĂŠ meghĂĄtrĂĄlĂł vĂŠnasszonyok pipogya vilĂĄgnĂŠzete legyen.