Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Az unió szerint van tengerünk


Magyarország ellen uniós eljárást indítottak, mert hazánk nem jár jól el a tenger a tengerbiztonsági szabályokban.

Ez nem tréfa! Magyarországot az Európai Unió valóban felszólította, hogy a hajók fedélzetén lévõ tengerészeti felszerelésekre vonatkozó új uniós szabványokat alkalmazza! Az unió kötelezettségi eljárást indított hazánk ellen. Amennyiben Magyarország nem tesz eleget ennek az uniós követelésnek, akkor két hónapon belül az Európai Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

hir.ma/wp-content/uploads/2013/04/mtk-e1367129726272.jpg

"Az Európai Unió döntéshozói vagy a térképet nem ismerik, vagy tényleg ennyire ráérnek. Azt régóta tudjuk, hogy Brüsszel kipécézte magának Magyarországot, és szúrja az unió szemét a nemzeti, jobboldali Orbán-kormány regnálása, de tényleg nem gondoltam volna, hogy ennyire messzire gurulnak a gyógyszerek. Magyarországnak nincsen tengere, és nincsen tengeri flottája. Mégis mit kellene szabályozni?” – kérdezte a Polgár Portáltól, egy magyar hajózási szakember. E mellett a véleményét is elmondta.
A PolgárPortál felkereste a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is a problémával kapcsolatban, hogy hiteles választ kapjanak. A Nemzeti Közlekedési Hatóság hajólistájában 2002-ben volt az utolsó magyar tengeri kereskedelmi hajó. „A tengeri hajók felszereléseirõl és ezek megfelelõsége feltételeirõl és tanúsításáról szóló rendeletet 2011-ben módosították utoljára. A rendelet módosítása az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköre” – nyilatkozta a hatóság.
Az uniós javaslattevõ-végrehajtó intézmény úgy tájékoztatott, hogy az intézkedésre azért van szükség, hogy a tengerészeti felszerelésekkel kapcsolatos irányelvek alkalmazása egy nemzetközi egységes rendszert hoz létre. Így a tengerészeti felszerelések belsõ piacon belüli szabad mozgása könnyebb lesz. „Az irányelv idõben történõ átültetésének elmaradása alááshatja az új biztonsági elõírások egységes végrehajtását a belsõ piacon, amely hatással lehet a tengerbiztonságra” – ez áll az Európai Bizottság közleményében.
A jelenleg nem létezõ tenger, és flotta nélküli Magyarország nagyon veszélyes lehet a világ tengereire. Ugyanis a magyar tengeri hajózás az 1990-es években fokozatosan leépült. A magyar hajók elöregedtek, és korszerûtlenné váltak, és új hajókat már Magyarország nem vásárolt. Sõt az itthoni hajógyártást is megszüntették. 1980-ban épült egy hajó, amelyet tengerészeink 2 évtizeden át használtak, és a 14.950 tonnás a tengerészek által „zászlóshajónak” nevezett „Vörösmartyt” 2000. okt. 16.-án adtak el. A tengerészeti dolgozók már más nemzetek hajóin róják a tenger hullámait. Nekünk már csak a folyami hajózás maradt.

http://hir.ma/bel...runk/84242
-> Bulcsu - 2013. April 28. 11:13 · 16 hozzaszolas · 4554 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


Oldal: 1 / 2: 12
#1 | atya - 2013. April 28. 11:29:13
Majd konzultálunk a mongol halászati miniszterrel.
#2 | vesterhagen - 2013. April 28. 12:18:33
EZEK BARMOK HOL ÉLNEK?
#3 | Maguskacska - 2013. April 28. 12:52:03
Pannon tenger??s_kukk
#4 | fsavanyu - 2013. April 28. 13:04:46
Tengernyi nyomor, az van! MEg bünõzés, tengernyí!
#5 | Lyofalyta - 2013. April 28. 16:57:33
Jöhet a "submari".utána meg ûr nagyhatalom leszünk,mi?!Mennyi pénzért is hülyék ott bruxellesben?
#6 | lovagina - 2013. April 28. 17:46:42
Olyan mindegy! Ha van tengerünk azért, ha nincs tengerünk azért...
#7 | Club Base Weckz - 2013. April 28. 18:21:51
FIUME. Egykori magyar kikötõváros az Adriai-tenger északi szegletében a Kvarner öbölben. Ma Rijeka néven Horvátország legnagyobb ipari kikötõje.
A város 1779-1809, továbbá 1822-1848 és 1868-1918-ig Magyarországhoz tartozott. Bár az anyaországgal közvetlenül területi kapcsolata nem volt, hiszen a Drávától a korabeli utazónak még legalább 250 km-t kellett haladnia dél felé, mélyen bent horvát területen, mégis mint egykori magyar fõúri birtokterület (Corpus Separatumként, tehát különválasztott részként) a magyar koronához tartozott. A képen látható a tengerbe ömlõ Fiumara folyó, amely a város és egyben Magyarország nyugati határa volt, mely elválasztotta Horvátországtól.
A soknemzetiségû monarchia etnikai keveredésének legkitûnõbb példája (Budapest után) talán maga Fiume volt. Noha a lakosság többsége olasz volt, számuk még így sem érte el az 50%-ot (44%). A lakosság másik nagy etnikai tömbjét a Horvátok alkották (36%). Éltek még itt németek, osztrákok, szlovének, és kis számban franciák és angolok. A város ("anyaországától" való nagy távolsága miatt) magyar lakosainak száma sosem volt jelentõs, bár arányuk érdekes módon alakult az évszázadok folyamán. Amikor a város a XVIII. század végén Magyarországhoz került, vélhetõen - egy-két kereskedõt leszámítva - még nem volt magyar lakosa. A reformkor idejére már kezdett kialakulni egy nagyon kicsi magyar kolónia (gondoljunk csak a magyar állam idehelyezett képviselõire, hivatalnokaira, gazdasági irányítóira és családjaikra), egy bizonyos tendencia azonban már ekkor felfedezhetõ a magyar jelenlétet illetõen, amely végig jellemzõ marad, mégpedig a magyarok aránytalanul magas jelenléte a város társadalmának felsõbb, illetve vezetõ rétegében. A kiegyezés után a magyarajkúak bevándorlásának mértéke lassan emelkedni kezd. A kikötõ fejlesztésével, a vasút 1872-es megépülésével és egyáltalán Fiume gazdasági fellendülésével szorosabbá vált a kapcsolat Magyarországgal és magyar hivatalnokok, ,tisztviselõk, kereskedõk, tanárok, közalkalmazottak, valamint munkások érkeztek és telepedtek le a városban. Számukra külön lakónegyedek épültek, és a századfordulóra már ismert lesz a Via del Molina felé (a mai Május 1 utca) elterülõ magyar kolónia. Az 1890-es években a város 30.000 lakosának mindössze 3,5% százalékát, míg két évtizeddel késõbb már 13%-t alkotják magyarok. A kb. 6500 fõs magyar közösség arányszámához képest is fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Számos magyar újság jelent meg folyamatosan (pl. a Fiumei Estilap, a Fiumei Napló, a Magyar Tengermellék és a Magyar tengerpart), és a magyar tenger mítoszának kialakulásával mind több turista és kalandor érkezett a Dráván túlról. Sok híresség is megfordult itt a nagynevû fiumei szállodák vendégeként, hogy aztán évrõl-évre visszatérjen pihenni, vagy éppen alkotni. (Elég csak Kosztolányi, Füst Milán, Lotz Károly, Andrássy Gyula, Ady, vagy Jókai neveire gondolni.) Amikor a Monarchia 1918 végén összeomlik, Fiume olasz kézbe kerül. A magyar uralom megszûnésével sok magyar (fõleg az állami alkalmazottak) visszatért Magyarországra, és 1921-re már csak 1100-an, fõleg szabad szellemi foglalkozásúak maradtak Fiumében. A maradék magyarság a 20-as, 30-as években is tovább ápolja a helyi kultúráját és szoros kapcsolatot tart fenn az anyaországiakkal.

Az 1918-as év utolsó hónapjaira a monarchia gazdaságilag és katonailag is az összeomlás szélére került. A birodalom elnyomott nemzetei elérkezettnek látták az idõt arra, hogy kivívják nemzeti függetlenségüket. Ma már tudjuk, hogy a létrejött új független Magyarországnak arra sem volt ereje, hogy a közelebb esõ magyarlakta területek és városok épségét garantálja, így a távolesõ Fiume sorsa megpecsételõdött. 1914 nyarától kezdve, amikor beállt a hadiállapot Fiuméban, megszûnt a tengeri kereskedelem, és többé nem érkezett áru sem tengeren, sem vasúton. A város elszegényedett, és Olaszország 1915-ös hadba lépésével az olasz nemzetiségû városvezetés és a magyar állam viszonya nagyon megromlott. A háború elvesztésével a törvényes rend a városban is felborult. Október 23-án a szomszédos Susak városrészbõl a Jellasics ezred katonái horvát zászlók alatt megszállták Fiumét és feldúlták a város fõbb közintézményeit. A magyar katonaság azonban végetvetett a lázadásnak és a felbujtókat internálták. A további zavargások megakadályozására azonban a rendelkezésre álló katonai erõk már nem voltak elégendõek, ezért október 28-án az utolsó magyar fiumei kormányzó, Jékelfalussy Zoltán és az állami rendõrség szervei elhagyták a várost. Október 29-én megalakult a Zágrábi Horvát Nemzeti Tanács, és kimondta Fiume Horvátországhoz való csatlakozását. Még aznap bevonták a magyar zászlót a kormányzósági palotáról és az elkövetkezõ napokban eltávolították a többi közintézmény magyar címereit és feliratait. A város több ezres magyarajkú lakosságának képviselete Egán Lajosra, a Tengerészeti Hatóság osztályvezetõjére lett bízva. A fiumei állami alkalmazottak (a magyar állam tisztviselõi és közalkalmazottai) nehéz helyzetbe kerültek. November 17-tõl olasz csapatok szállták meg a várost, és megkezdõdött Fiume olasz idõszaka, amely egészen 1944-ig tart, de sem a horvátok, sem az olaszok nem kívánták átvenni teljes egészében a magyar állam ittrekedt hivatalnokait és az ittmaradáshoz különbözõ feltételeket szabtak. Ennek következtében (és az antanthatalom helyi képviselõinek nyomására) szintén sokan elhagyták a várost. Az itt maradt tisztviselõk státuszának és fizetésének rendezése érdekében a Károlyi-kormány Fülep Lajost küldte ki ideiglenes külügyi megbízottként Budapestrõl, aki december 30-án meg is érkezett Fiuméba. Missziója sikerének következtében a Fiumei Olasz Nemzeti Tanács ideiglenesen átvette azokat a tisztviselõket és alkalmazottakat, akik feltétlenül szükségesek voltak a közigazgatás, bíráskodás és az állami üzemek mûködéséhez. Az átvett tisztviselõk jogait a magyar kormány 1918 december 31-i rendelete biztosította. Ezek voltak a magyar Fiume utolsó felvonásai. A rákövetkezõ hónapok és évek zûrzavaros eseményei lassan eltörölték az egykori magyar jelenlét utolsó hivatalos vívmányait is.
#8 | Club Base Weckz - 2013. April 28. 18:25:35
Horvátországban volt 1 város Tripoli közelében, ahol volt 1 magyar kikötõváros és joga volt a közlekedéshez. De ezt pár évvel ezelõtt megszûntették. Elvették Magyarországtól a hajózási jogot. 3 kereskedõhajó volt, ami bonyolította a kereskedelmet, errõl állítólag van valami dokumentumfilm.
#9 | Osmagyarhon - 2013. April 28. 22:38:21
Szerintem valaki bakizott és a ' 20 éves terv ' valahogy kitudódott, egy túlbuzgó Német bürökrata kevés földrajzi ismeretekkel azt hitte milyen faxa ( mé nem lehet rendesen kiírni?! :| csávó és jól megdádázza a Magyar kormányt a mostanában látványos médiaháború miatt... :)
#10 | postaimre - 2013. April 29. 05:20:33
Gyerekek és mi van, ha nem is tudjátok, hgy az "ottani térképen" már van tengerünk, illetve a zsidajnak mindenképpen van, mert ugye Palesztina is Magyarország, ahogy Fiume is ide tartozik, csak még nem szóltak. Igen, a gondolat pont errõl szólhat. Már csak Horthy ellentengernagy kell, de nagyon! Úgy is nosztalia van ebben a témában, mert az özvegye is éppen most ment el.
Oldal: 1 / 2: 12

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték