Egyszer csak éppen 11 ezer éve mentünk mendegéltünk és azon kaptuk magunkat, hogy elvesztettük a bõrünk fekete színét. Én a mai napig is keresem, de gondolom a sárgák, rézbõrûek, rózsaszínnûek is így jártak. Ezek vagy teljesen hülyék, vagy annak néznek. Legfrissebb kutatások szerint az európaiak az ötezer éve a Stonehenge-t is építõ népek elõtt mindössze hatezer évvel veszítették el afrikai õseiktõl örökölt sötétebb bõrszínüket.

EgyĂŠrtelmĂť ĂśsszefĂźggĂŠs figyelhetĂľ meg a bĂľrpigmentĂĄciĂł ĂŠs a fĂśldrajzi szĂŠlessĂŠg kĂśzĂśtt: azok a nĂŠpek, amelyek hosszabb idĂľt tĂśltenek el magasabb fĂśldrajzi szĂŠlessĂŠgeken Ăşgy alkalmazkodnak a kĂśrnyezethez, hogy elveszĂ­tik azt a fajta pigmentkĂŠpzĂľdĂŠst, ami az alacsonyabb szĂŠlessĂŠgi kĂśrĂśkĂśn ĂŠlĂľ emberekre jellemzĂľ – monda el Sandra Beleza, a portugĂĄl Porto Egyetem munkatĂĄrsa, kutatĂĄsvezetĂľ a NewScientistnek.

A vilĂĄgosabb szĂ­nĂť bĂľr ugyanis tĂśbb lĂŠtfontossĂĄgĂş D-vitamint kĂŠpes elþållĂ­tani napfĂŠny hatĂĄsĂĄra, mint a sĂśtĂŠtebb szĂ­nĂť bĂľr. Azt mĂĄr tudjuk, hogy a mai ember mintegy 45 ezer ĂŠve vĂĄndorolt be EurĂłpĂĄba, de az nem volt vilĂĄgos, mikor „fakult ki” a bĂľrszĂ­ne. A Beleza vezette kutatĂłcsoport hĂĄrom, a vilĂĄgosabb bĂľrpigmentĂĄcióÊrt felelĂľs gĂŠnt vizsgĂĄlt. Noha ezek a gĂŠnek minden nĂŠpcsoportban megtalĂĄlhatĂłk, jĂłval ĂĄltalĂĄnosabbak az EurĂłpĂĄban, mint pĂŠldĂĄul az AfrikĂĄban ĂŠlĂľk kĂśrĂŠben, ĂŠs ĂŠppen ez magyarĂĄzza azt a bĂľrszĂ­n-kĂźlĂśnbsĂŠget, ami megfigyelhetĂľ az eurĂłpai ĂŠs a nyugati-afrikai nĂŠpessĂŠgek kĂśzĂśtt.

A kutatĂłcsoport 50 eurĂłpai ĂŠs 70 szubszaharai szĂĄrmazĂĄsĂş ember genomjĂĄt elemezve ĂĄllapĂ­totta meg, hogy a hĂĄrom gĂŠn – ĂŠs a vilĂĄgosabb bĂľrszĂ­n – 11 000-19 000 ĂŠvvel ezelĂľtt terjedt el az eurĂłpai nĂŠpcsoportok kĂśrĂŠben. Vagyis jĂłval azutĂĄn, hogy az elsĂľ modern emberek megĂŠrkeztek EurĂłpĂĄba – mondta el Beleza a NewScientistnek. A portugĂĄl kutatĂĄsi eredmĂŠnyek alĂĄtĂĄmasztjĂĄk azokat a korĂĄbbi kutatĂĄsokat, amelyek rĂŠvĂŠn Ăşgy gondoltuk, hogy a modern ember nem rĂśgtĂśn azutĂĄn veszĂ­tette el sĂśtĂŠtebb bĂľrszĂ­nĂŠt, hogy megĂŠrkezett EurĂłpĂĄba – mondta el a NewScientistnek Katerina Harvati, a nĂŠmetorszĂĄgi TĂźbingen Egyetem munkatĂĄrsa.

KorĂĄbban SpanyolorszĂĄgban ĂŠs OlaszorszĂĄgban 40 000-50 000 ĂŠves neander-vĂślgyi csontmaradvĂĄnyok DNS-elemzĂŠse azt mutatta ki, hogy a DĂŠl-EurĂłpĂĄban ĂŠlĂľ unokatestvĂŠreinknek vilĂĄgosabb bĂľrszĂ­ne volt, mint mĂĄshol ĂŠlĂľ tĂĄrsaiknak, hajuk szĂ­ne pedig vĂśrĂśses volt. De a neander-vĂślgyiek mintegy 28 000 ĂŠve haltak ki, vagyis jĂłval azelĂľtt, hogy a mai ember vilĂĄgosabb bĂľrszĂ­nĂť lett. NyilvĂĄnvalĂł tehĂĄt, hogy – bĂĄr genetikusok kimutattĂĄk, hogy a kĂŠt faj keveredett egymĂĄssal - nem EurĂłpĂĄban ĂŠlt unokatestvĂŠreinktĂľl szĂĄrmazik ez a hasznos helyi alkalmazkodĂĄs.

Ez elsĂľ megkĂśzelĂ­tĂŠsre nehezen magyarĂĄzhatĂłnak tĂťnik, de mindjĂĄrt ĂŠrthetĂľbb, ha azt tĂŠtelezzĂźk fel, hogy a keveredĂŠs mĂŠg a KĂśzel-Keleten megtĂśrtĂŠnt, amikor a kĂŠt faj elĂľszĂśr talĂĄlkozott egymĂĄssal. Abban a rĂŠgiĂłban a neander-vĂślgyinek sĂśtĂŠtebb bĂľrszĂ­ne lehetett, ez lehet az oka, hogy a keveredĂŠs utĂĄn sem vilĂĄgosodott ki bĂľrszĂ­nĂźnk – mondta el Chris Stringer, a londoni TermĂŠszettudomĂĄnyi MĂşzeum munkatĂĄrsa a NewScientistnek. Harvati szerint a Neander-vĂślgyiek bĂľrszĂ­ne is vĂĄltozĂł lehetett, ami nem is csoda olyan faj esetĂŠben, amely fĂśldrajzilag nagy terĂźletet nĂŠpesĂ­tett be.

Link