Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mióta vagyunk fehér bõrûek?
Egyszer csak éppen 11 ezer éve mentünk mendegéltünk és azon kaptuk magunkat, hogy elvesztettük a bõrünk fekete szÃnét. Én a mai napig is keresem, de gondolom a sárgák, rézbõrûek, rózsaszÃnnûek is Ãgy jártak. Ezek vagy teljesen hülyék, vagy annak néznek. Legfrissebb kutatások szerint az európaiak az ötezer éve a Stonehenge-t is épÃtõ népek elõtt mindössze hatezer évvel veszÃtették el afrikai õseiktõl örökölt sötétebb bõrszÃnüket.
Egyértelmû összefüggés figyelhetõ meg a bõrpigmentáció és a földrajzi szélesség között: azok a népek, amelyek hosszabb idõt töltenek el magasabb földrajzi szélességeken úgy alkalmazkodnak a környezethez, hogy elveszÃtik azt a fajta pigmentképzõdést, ami az alacsonyabb szélességi körökön élõ emberekre jellemzõ – monda el Sandra Beleza, a portugál Porto Egyetem munkatársa, kutatásvezetõ a NewScientistnek.
A világosabb szÃnû bõr ugyanis több létfontosságú D-vitamint képes elõállÃtani napfény hatására, mint a sötétebb szÃnû bõr. Azt már tudjuk, hogy a mai ember mintegy 45 ezer éve vándorolt be Európába, de az nem volt világos, mikor „fakult ki” a bõrszÃne. A Beleza vezette kutatócsoport három, a világosabb bõrpigmentációért felelõs gént vizsgált. Noha ezek a gének minden népcsoportban megtalálhatók, jóval általánosabbak az Európában, mint például az Afrikában élõk körében, és éppen ez magyarázza azt a bõrszÃn-különbséget, ami megfigyelhetõ az európai és a nyugati-afrikai népességek között.
A kutatócsoport 50 európai és 70 szubszaharai származású ember genomját elemezve állapÃtotta meg, hogy a három gén – és a világosabb bõrszÃn – 11 000-19 000 évvel ezelõtt terjedt el az európai népcsoportok körében. Vagyis jóval azután, hogy az elsõ modern emberek megérkeztek Európába – mondta el Beleza a NewScientistnek. A portugál kutatási eredmények alátámasztják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek révén úgy gondoltuk, hogy a modern ember nem rögtön azután veszÃtette el sötétebb bõrszÃnét, hogy megérkezett Európába – mondta el a NewScientistnek Katerina Harvati, a németországi Tübingen Egyetem munkatársa.
Korábban Spanyolországban és Olaszországban 40 000-50 000 éves neander-völgyi csontmaradványok DNS-elemzése azt mutatta ki, hogy a Dél-Európában élõ unokatestvéreinknek világosabb bõrszÃne volt, mint máshol élõ társaiknak, hajuk szÃne pedig vöröses volt. De a neander-völgyiek mintegy 28 000 éve haltak ki, vagyis jóval azelõtt, hogy a mai ember világosabb bõrszÃnû lett. Nyilvánvaló tehát, hogy – bár genetikusok kimutatták, hogy a két faj keveredett egymással - nem Európában élt unokatestvéreinktõl származik ez a hasznos helyi alkalmazkodás.
Ez elsõ megközelÃtésre nehezen magyarázhatónak tûnik, de mindjárt érthetõbb, ha azt tételezzük fel, hogy a keveredés még a Közel-Keleten megtörtént, amikor a két faj elõször találkozott egymással. Abban a régióban a neander-völgyinek sötétebb bõrszÃne lehetett, ez lehet az oka, hogy a keveredés után sem világosodott ki bõrszÃnünk – mondta el Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa a NewScientistnek. Harvati szerint a Neander-völgyiek bõrszÃne is változó lehetett, ami nem is csoda olyan faj esetében, amely földrajzilag nagy területet népesÃtett be.
Link
Egyértelmû összefüggés figyelhetõ meg a bõrpigmentáció és a földrajzi szélesség között: azok a népek, amelyek hosszabb idõt töltenek el magasabb földrajzi szélességeken úgy alkalmazkodnak a környezethez, hogy elveszÃtik azt a fajta pigmentképzõdést, ami az alacsonyabb szélességi körökön élõ emberekre jellemzõ – monda el Sandra Beleza, a portugál Porto Egyetem munkatársa, kutatásvezetõ a NewScientistnek.
A világosabb szÃnû bõr ugyanis több létfontosságú D-vitamint képes elõállÃtani napfény hatására, mint a sötétebb szÃnû bõr. Azt már tudjuk, hogy a mai ember mintegy 45 ezer éve vándorolt be Európába, de az nem volt világos, mikor „fakult ki” a bõrszÃne. A Beleza vezette kutatócsoport három, a világosabb bõrpigmentációért felelõs gént vizsgált. Noha ezek a gének minden népcsoportban megtalálhatók, jóval általánosabbak az Európában, mint például az Afrikában élõk körében, és éppen ez magyarázza azt a bõrszÃn-különbséget, ami megfigyelhetõ az európai és a nyugati-afrikai népességek között.
A kutatócsoport 50 európai és 70 szubszaharai származású ember genomját elemezve állapÃtotta meg, hogy a három gén – és a világosabb bõrszÃn – 11 000-19 000 évvel ezelõtt terjedt el az európai népcsoportok körében. Vagyis jóval azután, hogy az elsõ modern emberek megérkeztek Európába – mondta el Beleza a NewScientistnek. A portugál kutatási eredmények alátámasztják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek révén úgy gondoltuk, hogy a modern ember nem rögtön azután veszÃtette el sötétebb bõrszÃnét, hogy megérkezett Európába – mondta el a NewScientistnek Katerina Harvati, a németországi Tübingen Egyetem munkatársa.
Korábban Spanyolországban és Olaszországban 40 000-50 000 éves neander-völgyi csontmaradványok DNS-elemzése azt mutatta ki, hogy a Dél-Európában élõ unokatestvéreinknek világosabb bõrszÃne volt, mint máshol élõ társaiknak, hajuk szÃne pedig vöröses volt. De a neander-völgyiek mintegy 28 000 éve haltak ki, vagyis jóval azelõtt, hogy a mai ember világosabb bõrszÃnû lett. Nyilvánvaló tehát, hogy – bár genetikusok kimutatták, hogy a két faj keveredett egymással - nem Európában élt unokatestvéreinktõl származik ez a hasznos helyi alkalmazkodás.
Ez elsõ megközelÃtésre nehezen magyarázhatónak tûnik, de mindjárt érthetõbb, ha azt tételezzük fel, hogy a keveredés még a Közel-Keleten megtörtént, amikor a két faj elõször találkozott egymással. Abban a régióban a neander-völgyinek sötétebb bõrszÃne lehetett, ez lehet az oka, hogy a keveredés után sem világosodott ki bõrszÃnünk – mondta el Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa a NewScientistnek. Harvati szerint a Neander-völgyiek bõrszÃne is változó lehetett, ami nem is csoda olyan faj esetében, amely földrajzilag nagy területet népesÃtett be.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
Kore
- 2013. May 31. 18:50:08
#22 |
enid
- 2013. June 01. 05:27:23
#23 |
vizeloszto
- 2013. June 01. 08:44:09
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték