Napjainkban ĂĄltalĂĄnosan elfogadott, hogy az emberisĂŠg bĂślcsĂľje AfrikĂĄban volt. SzĂĄmos korĂĄbbi faj utĂĄn itt jelent meg a modern ember, a Homo sapiens is, mintegy 200 ezer ĂŠvvel ezelĂľtt, majd 60-70 ezer ĂŠve kezdte meg kivĂĄndorlĂĄsĂĄt, benĂŠpesĂ­tve az egĂŠsz FĂśldet.

Pedig alig 80 ĂŠve a kutatĂłk tĂśbbsĂŠge mĂŠg az eurĂĄzsiai eredet mellett kardoskodott. 1924-ben aztĂĄn elĂľkerĂźlt egy fontos lelet AfrikĂĄban, az Ăşgynevezett taungi gyermek. A felfedezĂľje, Raymond Dart, a dĂŠl-afrikai Witwatersrand Egyetem antropolĂłgusa ĂĄltal Australopithecusnak (dĂŠli majom) elnevezett faj megosztotta az antropolĂłgusokat. TĂśbb ĂŠvtizednyi vita (ĂŠs nĂŠhĂĄny Ăşjabb lelet) kellett ahhoz, hogy mindenki belĂĄssa, tarthatatlan az eurĂĄzsiai eredet elmĂŠlete.

Hogyan kerßl most mÊgis újra elþ az euråzsiai eredet elmÊlete? RÜgtÜn le kell szÜgezni, hogy az új elmÊlet kÊpviselþi nem a Homo sapiens afrikai eredetÊt kÊrdþjelezik meg, hanem csak azt ållítjåk, hogy a Homo nemzetsÊg (kÜztßk a mai ember kÜzvetlen elþdjÊnek tekintett Homo erectus) nem Afrikåban, hanem Euråzsiåban fejlþdÜtt ki. Szerintßk a Homo erectus Ázsiåból våndorolt aztån Afrikåba, ahol kifejlþdÜtt belþle a Homo sapiens. Ezt elsþsorban kÊt leletre alapozzåk: a måig nagy vitåt kavaró indonÊziai hobbit, azaz floresi ember (Homo floresiensis) Ês a grúziai dmanisii ember maradvånyaira.

Az Australopithecus a hobbit kĂśzvetlen Ăľse?

A hobbit - a taungi gyermekhez hasonlĂłan - felfedezĂŠse Ăłta vitĂĄk kereszttĂźzĂŠben ĂĄll. Ezen nem lehet csodĂĄlkozni, hiszen a 18 000 ĂŠves maradvĂĄnyok egyetlen mai emberi evolĂşciĂłs elmĂŠletbe sem illeszthetĂľk bele. TĂśbben - kĂśztĂźk Robert Martin a chicagĂłi Field MĂşzeum kutatĂłja - azt valljĂĄk, hogy az alig 1 mĂŠter magas emberkĂŠk valamilyen betegsĂŠgben szenvedhettek. Ez megmagyarĂĄznĂĄ tĂśbbek kĂśzt, hogy miĂŠrt volt olyan kicsi az agytĂŠrfogatuk (420 kĂśbcentimĂŠter, nagyjĂĄbĂłl egyharmada a mai emberekĂŠnek). A tĂśrpenĂśvĂŠst ugyan mĂŠg lehet az Ăşgynevezett szigeti tĂśrpesĂŠg elmĂŠletĂŠvel magyarĂĄzni (azonos nemzetsĂŠghez tartozĂł emlĂľsfajok szigeti vĂĄltozatai ĂĄltalĂĄban kisebbek, mint a kontinenseken ĂŠlĂľ rokonaik), mondja Martin, de a koponya ĂśsszezsugorodĂĄsĂĄt nem (a szigeti emlĂľsĂśk agykoponyĂĄja hasonlĂł mĂŠretĂť a szĂĄrazfĂśldi tĂĄrsaikĂŠhoz).

Itt jÜn azonban a tÜrtÊnetben a csavar. Noha a hobbitok koponyåjånak mÊrete meg sem kÜzelíti a mai emberekÊt, viszont tÜbbÊ-kevÊsbÊ azonos az AustralopithecusokÊval (a Homo erectus þsei), amelyek viszont 1,2 millió Êve kihaltak. EzÊrt tÜbb kutató - kÜztßk Dean Falk, a Floridai Állami Egyetem munkatårsa - úgy vÊli, hogy a floresi emberek nem valamilyen elkorcsosult vagy betegsÊgtþl eltorzult csoport kÊpviselþi, hanem a Homo erectus kÜzvetlen rokonai. TermÊszetesen maga is tisztåban van azzal, hogy ezt az eretnek gondolatot sokan tåmadjåk majd - akårcsak annak idejÊn a taungi gyermek esetÊben -, hiszen szembemegy az åltalånosan elfogadott evolúciós nÊzetekkel.

A Homo erectusrĂłl tudjuk, hogy Ăşgy 1,7 milliĂł ĂŠvvel ezelĂľttĂľl 550 ezer ĂŠvvel ezelĂľttig IndonĂŠziĂĄban is ĂŠlt. Mivel Flores szigetĂŠn talĂĄltak 840 000 ĂŠves kĂľszerszĂĄmokat, elkĂŠpzelhetĂľ, hogy a H. erectus egy populĂĄciĂłja elĂŠrte a szigetet, ĂŠs ott szĂł szerint elszigetelĂľdĂśtt. MĂĄs vizsgĂĄlatok azonban mĂŠg Ăľsibb szĂĄrmazĂĄsra utalnak. BĂĄr koponyĂĄt eddig csak egyet talĂĄltak tĂľlĂźk, de legalĂĄbb nĂŠgy egyedhez tartozĂł csontmaradvĂĄnyok is elĂľkerĂźltek. Ezek mind olyan Ăľsi jellegeket mutatnak, amelyek arra utalnak, hogy a Homo floresiensis mĂŠg a Homo erectusnĂĄl is primitĂ­vebb lĂŠnybĂľl fejlĂľdhetett ki, mondta William Jungers, a Stony Brook Egyetem antropolĂłgusa. A hobbitokat felfedezĂľ csoport vezetĂľje, Peter Brown, az ausztrĂĄl New England Egyetem kutatĂłja szerint ezek az Ăľsi lĂŠnyek valamilyen AustralopithecusbĂłl fejlĂľdhettek ki. Ez az elkĂŠpzelĂŠs azonban mĂĄr tĂŠnyleg alapjaiban rengetnĂŠ meg az emberi evolĂşciĂłrĂłl alkotott eddigi kĂŠpet, Ă­gy gyors elfogadĂĄsĂĄra nem lehet szĂĄmĂ­tani (bĂĄr Dart Australopithecusa is csak tĂśbb ĂŠvtizedes vita utĂĄn foglalta el az Ăľt megilletĂľ helyet az emberi tĂśrzsfĂĄn).

AfrikĂĄbĂłl valĂł kivĂĄndorlĂĄs, majd visszatĂŠrĂŠs?

Az eurĂĄzsiai fejlĂľdĂŠst megkĂŠrdĂľjelezĂľk legfĂľbb ĂźtĂľkĂĄrtyĂĄja, hogy szerintĂźk semmilyen lelet nem tĂĄmasztja alĂĄ ezt az elkĂŠpzelĂŠst. Ez azonban nem teljesen igaz. 1991-ben egy kĂśzĂŠpkori grĂşz vĂĄrosban, Dmanisiben folytatott ĂĄsatĂĄsok sorĂĄn elĂľkerĂźlt nĂŠhĂĄny Ăľsi Hominina-maradvĂĄny. Ezek eddig a legidĂľsebb, 1,77 milliĂł ĂŠves emberĂľs-maradvĂĄnyok, amelyeket AfrikĂĄn kĂ­vĂźl talĂĄltak. MĂĄig tart a vita, hova illeszthetĂľk ezek a HomininĂĄk az ember evolĂşciĂłs tĂśrzsfĂĄjĂĄn, de a kutatĂłk tĂśbbsĂŠge a Homo erectushozsorolja Ăľket.

Koruk ĂŠs Ăľsi jellegeik arra utalnak, hogy a Homo erectus faj legkorĂĄbbi tagjai kĂśzĂŠ tartoztak. Ez azt sejteti, hogy a Homo erectusok nem sokat vĂĄrtak az AfrikĂĄbĂłl valĂł kirajzĂĄsra, hiszen elsĂľ ottani megjelenĂŠsĂźket 1,87 milliĂł ĂŠvvel ezelĂľttre teszik. 2011-ben azonban vĂĄratlan fordulat kĂśvetkezett be. A grĂşziai lelĂľhelyen folytatott tovĂĄbbi ĂĄsatĂĄsok folyamĂĄn olyan bizonyĂ­tĂŠkra bukkantak, amely azt tĂĄmasztja alĂĄ, hogy a helyszĂ­nt elĂľszĂśr legalĂĄbb 1,85 milliĂł ĂŠve foglaltĂĄk el a HomininĂĄk, azaz lĂŠnyegĂŠben ugyanakkor, amikor a Homo erectus megjelent Kelet-AfrikĂĄban.

A felfedezĂŠs nyomĂĄn David Lordkipanidze, a tbiliszii GrĂşz Nemzeti MĂşzeum kutatĂłja Ăşj elmĂŠlettel ĂĄllt elĂľ. Szerinte elkĂŠpzelhetĂľ, hogy a Homo erectus EurĂĄzsiĂĄban fejlĂľdĂśtt ki, egy olyan, AfrikĂĄt elhagyĂł AustralopithecusbĂłl, amely nagyjĂĄbĂłl 2 milliĂł ĂŠve vĂĄndorolt ki EurĂĄzsiĂĄba.

A vita valĂłszĂ­nĂťleg mĂŠg ĂŠvtizedekig nem fog eldĂľlni - akĂĄrcsak a taungi gyerek esetĂŠben -, hacsak nem kerĂźl elĂľ valamilyen perdĂśntĂľ bizonyĂ­tĂŠk. Ennek azonban sajnos kevĂŠs az esĂŠlye. EgyrĂŠszt az eurĂĄzsiai klĂ­ma sokkal kevĂŠsbĂŠ felelt meg az ĂľsmaradvĂĄnyok konzervĂĄlĂłdĂĄsĂĄhoz, mint a kelet-afrikai. MĂĄsrĂŠszt az eurĂĄzsiai antropolĂłgiai feltĂĄrĂĄsok mĂŠg gyerekcipĂľben jĂĄrnak az afrikaiakhoz kĂŠpest. Az viszont szinte biztos, hogy egyre tĂśbb ĂŠrdekes, esetleg az emberi tĂśrzsfejlĂľdĂŠst rĂŠszben ĂĄtĂ­rĂł leletre szĂĄmĂ­thatunk errĂľl a kontinensrĂľl is, lĂĄsd pĂŠldĂĄul a gyenyiszovai embert.
Link