Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Megrengeti az ember eredetét egy új elmélet
Napjainkban általánosan elfogadott, hogy az emberiség bölcsõje Afrikában volt. Számos korábbi faj után itt jelent meg a modern ember, a Homo sapiens is, mintegy 200 ezer évvel ezelõtt, majd 60-70 ezer éve kezdte meg kivándorlását, benépesítve az egész Földet.
Pedig alig 80 éve a kutatók többsége még az eurázsiai eredet mellett kardoskodott. 1924-ben aztán elõkerült egy fontos lelet Afrikában, az úgynevezett taungi gyermek. A felfedezõje, Raymond Dart, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem antropológusa által Australopithecusnak (déli majom) elnevezett faj megosztotta az antropológusokat. Több évtizednyi vita (és néhány újabb lelet) kellett ahhoz, hogy mindenki belássa, tarthatatlan az eurázsiai eredet elmélete.
Hogyan kerül most mégis újra elõ az eurázsiai eredet elmélete? Rögtön le kell szögezni, hogy az új elmélet képviselõi nem a Homo sapiens afrikai eredetét kérdõjelezik meg, hanem csak azt állítják, hogy a Homo nemzetség (köztük a mai ember közvetlen elõdjének tekintett Homo erectus) nem Afrikában, hanem Eurázsiában fejlõdött ki. Szerintük a Homo erectus Ázsiából vándorolt aztán Afrikába, ahol kifejlõdött belõle a Homo sapiens. Ezt elsõsorban két leletre alapozzák: a máig nagy vitát kavaró indonéziai hobbit, azaz floresi ember (Homo floresiensis) és a grúziai dmanisii ember maradványaira.
Az Australopithecus a hobbit közvetlen õse?
A hobbit - a taungi gyermekhez hasonlóan - felfedezése óta viták kereszttüzében áll. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a 18 000 éves maradványok egyetlen mai emberi evolúciós elméletbe sem illeszthetõk bele. Többen - köztük Robert Martin a chicagói Field Múzeum kutatója - azt vallják, hogy az alig 1 méter magas emberkék valamilyen betegségben szenvedhettek. Ez megmagyarázná többek közt, hogy miért volt olyan kicsi az agytérfogatuk (420 köbcentiméter, nagyjából egyharmada a mai emberekének). A törpenövést ugyan még lehet az úgynevezett szigeti törpeség elméletével magyarázni (azonos nemzetséghez tartozó emlõsfajok szigeti változatai általában kisebbek, mint a kontinenseken élõ rokonaik), mondja Martin, de a koponya összezsugorodását nem (a szigeti emlõsök agykoponyája hasonló méretû a szárazföldi társaikéhoz).
Itt jön azonban a történetben a csavar. Noha a hobbitok koponyájának mérete meg sem közelíti a mai emberekét, viszont többé-kevésbé azonos az Australopithecusokéval (a Homo erectus õsei), amelyek viszont 1,2 millió éve kihaltak. Ezért több kutató - köztük Dean Falk, a Floridai Állami Egyetem munkatársa - úgy véli, hogy a floresi emberek nem valamilyen elkorcsosult vagy betegségtõl eltorzult csoport képviselõi, hanem a Homo erectus közvetlen rokonai. Természetesen maga is tisztában van azzal, hogy ezt az eretnek gondolatot sokan támadják majd - akárcsak annak idején a taungi gyermek esetében -, hiszen szembemegy az általánosan elfogadott evolúciós nézetekkel.
A Homo erectusról tudjuk, hogy úgy 1,7 millió évvel ezelõttõl 550 ezer évvel ezelõttig Indonéziában is élt. Mivel Flores szigetén találtak 840 000 éves kõszerszámokat, elképzelhetõ, hogy a H. erectus egy populációja elérte a szigetet, és ott szó szerint elszigetelõdött. Más vizsgálatok azonban még õsibb származásra utalnak. Bár koponyát eddig csak egyet találtak tõlük, de legalább négy egyedhez tartozó csontmaradványok is elõkerültek. Ezek mind olyan õsi jellegeket mutatnak, amelyek arra utalnak, hogy a Homo floresiensis még a Homo erectusnál is primitívebb lénybõl fejlõdhetett ki, mondta William Jungers, a Stony Brook Egyetem antropológusa. A hobbitokat felfedezõ csoport vezetõje, Peter Brown, az ausztrál New England Egyetem kutatója szerint ezek az õsi lények valamilyen Australopithecusból fejlõdhettek ki. Ez az elképzelés azonban már tényleg alapjaiban rengetné meg az emberi evolúcióról alkotott eddigi képet, így gyors elfogadására nem lehet számítani (bár Dart Australopithecusa is csak több évtizedes vita után foglalta el az õt megilletõ helyet az emberi törzsfán).
Afrikából való kivándorlás, majd visszatérés?
Az eurázsiai fejlõdést megkérdõjelezõk legfõbb ütõkártyája, hogy szerintük semmilyen lelet nem támasztja alá ezt az elképzelést. Ez azonban nem teljesen igaz. 1991-ben egy középkori grúz városban, Dmanisiben folytatott ásatások során elõkerült néhány õsi Hominina-maradvány. Ezek eddig a legidõsebb, 1,77 millió éves emberõs-maradványok, amelyeket Afrikán kívül találtak. Máig tart a vita, hova illeszthetõk ezek a Homininák az ember evolúciós törzsfáján, de a kutatók többsége a Homo erectushozsorolja õket.
Koruk és õsi jellegeik arra utalnak, hogy a Homo erectus faj legkorábbi tagjai közé tartoztak. Ez azt sejteti, hogy a Homo erectusok nem sokat vártak az Afrikából való kirajzásra, hiszen elsõ ottani megjelenésüket 1,87 millió évvel ezelõttre teszik. 2011-ben azonban váratlan fordulat következett be. A grúziai lelõhelyen folytatott további ásatások folyamán olyan bizonyítékra bukkantak, amely azt támasztja alá, hogy a helyszínt elõször legalább 1,85 millió éve foglalták el a Homininák, azaz lényegében ugyanakkor, amikor a Homo erectus megjelent Kelet-Afrikában.
A felfedezés nyomán David Lordkipanidze, a tbiliszii Grúz Nemzeti Múzeum kutatója új elmélettel állt elõ. Szerinte elképzelhetõ, hogy a Homo erectus Eurázsiában fejlõdött ki, egy olyan, Afrikát elhagyó Australopithecusból, amely nagyjából 2 millió éve vándorolt ki Eurázsiába.
A vita valószínûleg még évtizedekig nem fog eldõlni - akárcsak a taungi gyerek esetében -, hacsak nem kerül elõ valamilyen perdöntõ bizonyíték. Ennek azonban sajnos kevés az esélye. Egyrészt az eurázsiai klíma sokkal kevésbé felelt meg az õsmaradványok konzerválódásához, mint a kelet-afrikai. Másrészt az eurázsiai antropológiai feltárások még gyerekcipõben járnak az afrikaiakhoz képest. Az viszont szinte biztos, hogy egyre több érdekes, esetleg az emberi törzsfejlõdést részben átíró leletre számíthatunk errõl a kontinensrõl is, lásd például a gyenyiszovai embert.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
gabi
- 2013. June 02. 20:07:13
#22 |
anzsi a macska hala
- 2013. June 02. 21:46:41
#23 |
postaimre
- 2013. June 03. 05:20:16
#24 |
talpi
- 2013. June 03. 17:16:32
#25 |
csakvagyok
- 2013. June 04. 17:17:08
#26 |
Kore
- 2013. June 04. 22:42:50
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.