Olyan "mintha"..., de persze a tÜrtÊnelmi håttÊrbe tett jelenkori ßzenetre kell figyelni! A nÊmetek a kor legerþsebb hadseregÊvel indultak a magyarok kiirtåsåra. Árpåd vitÊzei viszont úgy tÜrtÊk le a bajorok kevÊlysÊgÊt, hogy 120 Êvig felÊnk sem mertek nÊzni. Ha van a Mohåcsi tragÊdiånak pozitív megfelelþje, az a 907-es pozsonyi csata.

Ha a magyar ĂĄllam KĂĄrpĂĄt-medencĂŠbe kĂśltĂśzĂŠsĂŠnek dĂĄtumakĂŠnt, de legalĂĄbbis zĂĄrĂłakkordjakĂŠnt a 895-896-os ĂŠvet tekintjĂźk, Ăľseink nem Ăźltek sokĂĄig a babĂŠrjaikon. 899-ben mĂĄr az itĂĄliai kirĂĄly hĂĄromszoros tĂşlerĂľben lĂŠvĂľ seregĂŠt vertĂŠk el sajĂĄt orszĂĄgĂĄban. RĂĄadĂĄsul olyan fĂślĂŠnnyel, hogy a telet is ott tĂśltĂśttĂŠk, csak a kĂśvetkezĂľ ĂŠvben indultak haza. Gyors egymĂĄsutĂĄnban mĂŠg Ăśt hadjĂĄratban gyĂťrtĂŠk le a nyugatiakat, de hamarosan vĂŠdekezĂŠsre kĂŠnyszerĂźltek.

A magyarok kiirtassanak

A SvĂĄbfĂśld, FrankfĂśld, SzĂĄszfĂśld ĂŠs BajororszĂĄg alkotta Keleti Frank KirĂĄlysĂĄg, az akkori EurĂłpa egyik legnagyobb hatalma nem nyugodhatott bele PannĂłnia „elvesztĂŠsĂŠbe" ĂŠs nem tĂťrhette egy erĂľs ĂĄllam megszilĂĄrdulĂĄsĂĄt kĂśzvetlen szomszĂŠdsĂĄgĂĄban. A nagy ĂśsszecsapĂĄs ideje 907-ben jĂśtt el, amikor is IV. (Gyermek) Lajos keleti frank kirĂĄly kiadta a parancsot: „elrendeljĂźk... hogy a magyarok kiirtassanak".

Az ellenĂźnk kĂźldĂśtt had pontos mĂŠreteit nem ismerjĂźk, de a forrĂĄsok alapjĂĄn a tĂśrtĂŠnĂŠszek egyetĂŠrtenek abban, hogy a kor egyik legnagyobb ĂŠs legjobban felszerelt serege indult a Duna mentĂŠn kelet felĂŠ 907 nyarĂĄn. „A hadvezĂŠrek a csapatokat hĂĄrom rĂŠszre tagoljĂĄk. Luitpold, az osztrĂĄk hatĂĄr parancsnoka az ĂŠszaki parton, Theotmar salzburgi ĂŠrsek a dĂŠlin halad, a DunĂĄn pedig hajĂłkon a kirĂĄly rokona Sighard" – Ă­rja az azĂłta elveszett, korabeli forrĂĄsokbĂłl dolgozĂł XVI. szĂĄzadi bajor tĂśrtĂŠnetĂ­rĂł.

A pozsonyi csata (forrĂĄs: oszk)

A kirĂĄly is alig menekĂźlt

A magyarok hagytĂĄk elĂľrenyomulni a pĂĄncĂŠlba ĂśltĂśzĂśtt nehĂŠzkes hadat a mai Poszony kĂśrnyĂŠkĂŠig, majd jĂşlius elsĂľ napjaiban - a csatĂĄt valamikor jĂşlius 3-7. kĂśzĂŠ tehetjĂźk – villĂĄmgyorsan megsemmisĂ­tettĂŠk a dĂŠli hadoszlopot. FelgyĂşjtottĂĄk a hajĂłkon ĂŠrkezĂľ hadtĂĄpot, majd mĂŠg ĂŠjjel ĂĄtĂşszattak a folyĂłn ĂŠs mĂĄsnap a dĂŠli seregtestre is dĂśntĂľ csapĂĄst mĂŠrtek.

„Mintha fĂźrge lovaikkal akarnĂĄk ĂĄttĂśrni a harcvonalat, nagy erĂľvel tĂĄmadnak, hatalmas nyĂ­lfelhĂľt bocsĂĄtanak ki. ...elsĂśprĂľ rohammal ott teremnek, ugyanolyan hirtelen eltĂťnnek, elĂľszĂśr menekĂźlĂŠst szĂ­nlelnek, majd lovaikat megfordĂ­tva tĂĄmadnak, nyilaznak, ĂŠs dĂĄrdĂĄt vetnek, jobbrĂłl, balrĂłl, szembĂľl vagy ĂŠppen hĂĄtulrĂłl kĂśrbe szĂĄguldoznak, kifĂĄrasztjĂĄk a mieinket, majd minden oldalrĂłl rĂĄnk rontanak, a megfĂĄradt bajorokat letiporjĂĄk, legyilkoljĂĄk..." – tudĂłsĂ­t a krĂłnikĂĄs.

ValĂłban, a csatatĂŠrrĂľl kevĂŠs nĂŠmet menekĂźlt ĂŠlve. Odalettek a vezĂŠrek ĂŠs a tartalĂŠkcsapatokkal hajĂłn ĂŠrkezĂľ Lajos kirĂĄly is hajszĂĄl hĂ­jĂĄn tudott csak elmenekĂźlni. A SvĂĄb ÉvkĂśnyv szerint: „A bajorok kilĂĄtĂĄstalan hĂĄborĂşja a magyarokkal, Liutpold herceget megĂśltĂŠk, ĂśvĂŠinek fĂŠktelen kevĂŠlysĂŠgĂŠt letĂśrtĂŠk, ĂŠs a keresztĂŠnyek alig nĂŠhĂĄnyan menekĂźltek meg, a pĂźspĂśkĂśk ĂŠs grĂłfok tĂśbbsĂŠgĂŠt meggyilkoltĂĄk. A bajorok teljes hadseregĂŠt megsemmisĂ­tettĂŠk a magyarok."

A mi szempontunkbĂłl viszont ez volt a magyarsĂĄg legnagyobb, sorsdĂśntĂľ gyĂľzelme az „Ăşj hazĂĄban". MagyarorszĂĄg itt bizonyĂ­totta be vĂŠgĂŠrvĂŠnyesen KĂĄrpĂĄt-medencei lĂŠtjogosultsĂĄgĂĄt. KĂŠt nap elĂŠg volt ahhoz, hogy EurĂłpa egyik nagyhatalmĂĄt, a vilĂĄg akkori legmodernebb hadseregĂŠt tĂśnkreverjĂźk. EzutĂĄn bĂľ 120 ĂŠvig ellensĂŠg nem lĂŠpett a magyarok fĂśldjĂŠre.

Árpåd nagyfejedelem a Feszty-kÜrkÊpen (forrås: wikipedia)

Árpåd halåla

A pozsonyi csata kapcsĂĄn szoktak megemlĂŠkezni ÁrpĂĄd nagyfejedelem halĂĄlĂĄrĂłl, sokak szerint Ăľ ĂŠs hĂĄrom fia is a csatatĂŠren esett el. ÁrpĂĄd halĂĄlĂĄt egyedĂźl Anonymus jelĂślte meg dĂĄtum szerint: „az Úr megtestesĂźlĂŠsĂŠnek 907. esztendejĂŠben elkĂśltĂśzĂśtt errĂľl a vilĂĄgrĂłl". A kĂŠt dĂĄtum egybeesĂŠse pedig talĂĄlgatĂĄsokra ad okot. Az igazsĂĄg az, hogy semmi nem tĂĄmasztja alĂĄ a nagyfejedelem ĂŠs fiai hĂľsi halĂĄlĂĄt a pozsonyi csatatĂŠren. SĂľt, igencsak valĂłszĂ­nĂťtlen, hogy a szinte fĂŠlistenkĂŠnt tisztelt uralkodĂł, az ĂĄllamhatalom letĂŠtemĂŠnyesĂŠnek szĂĄmĂ­tĂł „Turul nemzetsĂŠg" zĂśme az ĂŠletĂŠt kockĂĄztatta volna egy csatĂĄban.

Meglehet az is, hogy ÁrpĂĄd valĂłban 907-ben, de mĂŠg a pozsonyi ĂśsszecsapĂĄs elĂľtt hunyt el. Ez indokolnĂĄ a nĂŠmet tĂĄmadĂĄs idĂľzĂ­tĂŠsĂŠt is, akik a nagyfejedelem halĂĄla okozta esetleges zĂťrzavart akartĂĄk volna kihasznĂĄlni. Nem tudjuk, mi tĂśrtĂŠnt. Anonymus mĂŠg arrĂłl tudĂłsĂ­t, hogy ÁrpĂĄdot „tisztessĂŠggel temettĂŠk el egy folyĂłcska forrĂĄsa felett, ahonnan az kĂľmederben folyik Attila kirĂĄly vĂĄrosĂĄba. A magyarok megtĂŠrĂŠse utĂĄn azon a helyen egy FehĂŠrnek nevezett templomot emeltek SzĂťz MĂĄria tiszteletĂŠre."
Link