Na, bakker! Mgint meg van mentve pĂĄr tĂ­zezer. Gyerekek, mĂŠg kĂŠt zsidĂłmentĂľ ĂŠs mĂĄr mĂ­nuszba megy a holokamus 600 ezer, a 6 misirĂľl nem is regĂŠlve. Ez a cikk is maga a holotagadĂĄs! VĂŠgĂźl kiderĂźl, hogy csak vonatoztak kicsit GyĂľrig, aztĂĄn BĂŠcsben szĂŠtspriccelt a kipĂĄs bagĂĄzs, most meg szedig a sĂĄpot. Carl Lutz emlĂŠkkiĂĄllĂ­tĂĄs szĂźlĂľhelyĂŠn
Carl Lutz SvĂĄjc alkonzuljakĂŠnt mĂťkĂśdĂśtt a negyvenes ĂŠvekben Budapesten ĂŠs itt ĂźldĂśzĂśttek tĂ­zezreinek ĂŠletĂŠt mentette meg. A napokban nyĂ­lt meg szĂźlĂľhelyĂŠn, Walzenhausenben, a budapesti Lutz-AlapĂ­tvĂĄny ĂĄltal ĂśsszeĂĄllĂ­tott kiĂĄllĂ­tĂĄs. Azt behatĂłan mĂŠltatja a svĂĄjci sajtĂł azzal, hogy az embermentĂľ nevĂŠt, tevĂŠkenysĂŠgĂŠt SvĂĄjcban mĂĄig sem sokan ismerik – mĂŠg ott sem, ahonnan szĂĄrmazik.

Lutz 1942 január 2-án vette a budapesti követség új, Idegen Érdekképviseleti Osztályának vezetését. Svájc akkor a két fõ hadviselõ, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia) mellett további 11 országot képviselt. Lutznak köszönhetõ, hogy a zsidótörvények Budapestjérõl 1942-tõl a németek 1944-es bevonulásáig brit kérésre jóval több, mint tízezer zsidó juthatott ki svájci közremûködéssel vonaton, hajón a London által igazgatott Palesztinába.

A nĂŠmet megszĂĄllĂĄssal, majd SzĂĄlasiĂŠk 1944 oktĂłberi hatalomĂĄtvĂŠtele utĂĄn a feladat az volt, hogy megmentsĂŠk a tĂśbb ezer zsidĂł ĂŠletĂŠt, akik megkaptĂĄk ugyan a kivĂĄndorlĂĄsi engedĂŠlyt, de mĂĄr nem ĂŠlhettek azzal – s persze, a tĂśbbiekĂŠt is. A HelvĂŠt ÁllamszĂśvetsĂŠg pecsĂŠtjĂŠvel ellĂĄtott papĂ­rok – nagyjĂĄban-egĂŠszĂŠben – mĂŠg azutĂĄn is meg tudtĂĄk vĂŠdeni sok ezer ember ĂŠletĂŠt. Carl Lutz nem habozott, amikor ilyen papĂ­rokra volt szĂźksĂŠg, sĂľt: fĂĄradhatatlanul jĂĄrta a magyar kormĂĄnyhivatalokat, protestĂĄlt, kilincselt vĂŠdencei ĂŠrdekĂŠben. A nyilas hatalomĂĄtvĂŠtel utĂĄn is, amikor SzĂĄlasi nemzetkĂśzi elismerĂŠsre ĂŠhes emberei kĂŠszsĂŠggel fogadtĂĄk. Nem egyszer a szĂł szoros ĂŠrtelmĂŠben a gyilkosok kezei kĂśzĂźl mentett ki embereket. Ugyanakkor hallgatĂłlagosan tudomĂĄsul vette, hogy az ĂŠletmentĂľ papĂ­rokat nagy szĂĄmban hamisĂ­tjĂĄk. Weiss Arthur ĂźveggyĂĄrosnak az V. kerĂźleti VadĂĄsz utcĂĄban ma is ĂĄllĂł ÜveghĂĄzĂĄban kaptak menedĂŠket azok, akiknek kivĂĄndorlĂĄs i engedĂŠlyĂźk volt, de mĂĄr nem utazhattak el. A svĂĄjci cĂ­merrel vĂŠdett gyĂĄrtelepen cionista fiatalok illegĂĄlis kĂśzpontja is mĂťkĂśdĂśtt. Õk kĂŠszĂ­tettĂŠk nagy tĂŠtelekben a svĂĄjci ĂŠs egyĂŠb mentĂľ-papĂ­rokat, a „Schutzpassokat” s jutattĂĄk el azokat az ĂźldĂśzĂśtteknek – kĂŠsĂľbb mĂŠg a gettĂłba is. Carl Lutz vĂŠdenceinek tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠge ĂĄtvĂŠszelte a legszĂśrnyĂťbb hĂłnapokat. NĂŠgyezren az ÜveghĂĄzban, vagy 17.000-en a svĂĄjci vĂŠdelem alĂĄ helyezett lakĂłhĂĄzakban, gyermekotthonokban. 26.000 gettĂłlakĂłnak, 10.000 tovĂĄbbi zsidĂłnak volt mĂŠg valamilyen svĂĄjci vĂŠdlevele.

Bern: Ön túllépte hatáskörét...

Amikor a szovjet csapatok elfoglaltĂĄk Pestet, Carl Lutz nem jutott Raoul Wallenberg sorsĂĄra, Ăľ hamarosan hazatĂŠrhetett. FeltehetĂľen azt vĂĄrta, hogy egyfajta hĂľskĂŠnt ĂźdvĂśzlik, hiszen olyasmit tett, amit honfitĂĄrsai kĂśzĂźl talĂĄn senki. KeserĂťen csalĂłdnia kellett. A KĂźlĂźgyminisztĂŠriumban, ahonnan a sorsdĂśntĂľ idĂľszakban semmi tĂĄmogatĂĄst nem kapott, hivatali vizsgĂĄlat indult annak felderĂ­tĂŠsĂŠre, nem lĂŠpte-e tĂşl az alkonzul ilyen sok vĂŠdlevĂŠl kiĂĄllĂ­tĂĄsĂĄval hivatali hatĂĄskĂśrĂŠt... A hosszĂş vizsgĂĄlat ugyan nem marasztalta el nyĂ­ltan, de egyfajta bĂŠlyeget rajta hagyott.

A mélyen csalódott ember Svájc bregenzi konzuljaként fejezte be hivatali pályafutását, 1961-ben. A háború után egyik budapesti megmentettje lett második felesége. Lutz vigasztalására szolgálhatott, hogy míg hazája oly méltatlanul bánt vele, elismerte munkásságát Izrael, az amerikai, a brit kormány, kapott hajdan köszönõlevelet Dinnyés Lajos miniszterelnöktõl is. Így is mellõzve, elkeseredetten halt meg 1975-ben, közel a 80-hoz.

Budapesten 1990-tõl emléktábla, azután az Üvegházban állandó kiállítás emlékeztet rá és a Vámos György által létrehozott Lutz Alapítványnak sikerült elérnie, hogy az Újpesti rakpart Carl Lutz nevét viselje.

Amint a Neue ZĂźrcher Zeitung beszĂĄmol rĂłla, Walzenhausen ugyan mĂŠg 1963-ban dĂ­szpolgĂĄrĂĄvĂĄ avatta szĂźlĂśttĂŠt – ĂĄm a vĂĄroska lakĂłinak fele mĂĄig nem hallotta LutzrĂłl. EgyĂŠbkĂŠnt SvĂĄjc hivatalosan csak fĂŠl szĂĄzaddal a hĂĄborĂş, hĂşsz ĂŠvvel az embermentĂľ halĂĄla utĂĄn mĂŠltatta helytĂĄllĂĄsĂĄt. A budapesti Lutz-AlapĂ­tvĂĄny kiĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt Walzenhausen utĂĄn mĂĄsutt is bemutatjĂĄk a nĂŠmet nyelvterĂźleten.
Link