Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Zsidók tízezreinek svájci megmentõje
Na, bakker! Mgint meg van mentve pár tízezer. Gyerekek, még két zsidómentõ és már mínuszba megy a holokamus 600 ezer, a 6 misirõl nem is regélve. Ez a cikk is maga a holotagadás! Végül kiderül, hogy csak vonatoztak kicsit Gyõrig, aztán Bécsben szétspriccelt a kipás bagázs, most meg szedig a sápot. Carl Lutz emlékkiállítás szülõhelyén
Carl Lutz Svájc alkonzuljaként mûködött a negyvenes években Budapesten és itt üldözöttek tízezreinek életét mentette meg. A napokban nyílt meg szülõhelyén, Walzenhausenben, a budapesti Lutz-Alapítvány által összeállított kiállítás. Azt behatóan méltatja a svájci sajtó azzal, hogy az embermentõ nevét, tevékenységét Svájcban máig sem sokan ismerik – még ott sem, ahonnan származik.
Lutz 1942 január 2-án vette a budapesti követség új, Idegen Érdekképviseleti Osztályának vezetését. Svájc akkor a két fõ hadviselõ, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia) mellett további 11 országot képviselt. Lutznak köszönhetõ, hogy a zsidótörvények Budapestjérõl 1942-tõl a németek 1944-es bevonulásáig brit kérésre jóval több, mint tízezer zsidó juthatott ki svájci közremûködéssel vonaton, hajón a London által igazgatott Palesztinába.
A német megszállással, majd Szálasiék 1944 októberi hatalomátvétele után a feladat az volt, hogy megmentsék a több ezer zsidó életét, akik megkapták ugyan a kivándorlási engedélyt, de már nem élhettek azzal – s persze, a többiekét is. A Helvét Államszövetség pecsétjével ellátott papírok – nagyjában-egészében – még azután is meg tudták védeni sok ezer ember életét. Carl Lutz nem habozott, amikor ilyen papírokra volt szükség, sõt: fáradhatatlanul járta a magyar kormányhivatalokat, protestált, kilincselt védencei érdekében. A nyilas hatalomátvétel után is, amikor Szálasi nemzetközi elismerésre éhes emberei készséggel fogadták. Nem egyszer a szó szoros értelmében a gyilkosok kezei közül mentett ki embereket. Ugyanakkor hallgatólagosan tudomásul vette, hogy az életmentõ papírokat nagy számban hamisítják. Weiss Arthur üveggyárosnak az V. kerületi Vadász utcában ma is álló Üvegházában kaptak menedéket azok, akiknek kivándorlás i engedélyük volt, de már nem utazhattak el. A svájci címerrel védett gyártelepen cionista fiatalok illegális központja is mûködött. Õk készítették nagy tételekben a svájci és egyéb mentõ-papírokat, a „Schutzpassokat” s jutatták el azokat az üldözötteknek – késõbb még a gettóba is. Carl Lutz védenceinek túlnyomó többsége átvészelte a legszörnyûbb hónapokat. Négyezren az Üvegházban, vagy 17.000-en a svájci védelem alá helyezett lakóházakban, gyermekotthonokban. 26.000 gettólakónak, 10.000 további zsidónak volt még valamilyen svájci védlevele.
Bern: Ön túllépte hatáskörét...
Amikor a szovjet csapatok elfoglalták Pestet, Carl Lutz nem jutott Raoul Wallenberg sorsára, õ hamarosan hazatérhetett. Feltehetõen azt várta, hogy egyfajta hõsként üdvözlik, hiszen olyasmit tett, amit honfitársai közül talán senki. Keserûen csalódnia kellett. A Külügyminisztériumban, ahonnan a sorsdöntõ idõszakban semmi támogatást nem kapott, hivatali vizsgálat indult annak felderítésére, nem lépte-e túl az alkonzul ilyen sok védlevél kiállításával hivatali hatáskörét... A hosszú vizsgálat ugyan nem marasztalta el nyíltan, de egyfajta bélyeget rajta hagyott.
A mélyen csalódott ember Svájc bregenzi konzuljaként fejezte be hivatali pályafutását, 1961-ben. A háború után egyik budapesti megmentettje lett második felesége. Lutz vigasztalására szolgálhatott, hogy míg hazája oly méltatlanul bánt vele, elismerte munkásságát Izrael, az amerikai, a brit kormány, kapott hajdan köszönõlevelet Dinnyés Lajos miniszterelnöktõl is. Így is mellõzve, elkeseredetten halt meg 1975-ben, közel a 80-hoz.
Budapesten 1990-tõl emléktábla, azután az Üvegházban állandó kiállítás emlékeztet rá és a Vámos György által létrehozott Lutz Alapítványnak sikerült elérnie, hogy az Újpesti rakpart Carl Lutz nevét viselje.
Amint a Neue Zürcher Zeitung beszámol róla, Walzenhausen ugyan még 1963-ban díszpolgárává avatta szülöttét – ám a városka lakóinak fele máig nem hallotta Lutzról. Egyébként Svájc hivatalosan csak fél századdal a háború, húsz évvel az embermentõ halála után méltatta helytállását. A budapesti Lutz-Alapítvány kiállítását Walzenhausen után másutt is bemutatják a német nyelvterületen.
Link
Carl Lutz Svájc alkonzuljaként mûködött a negyvenes években Budapesten és itt üldözöttek tízezreinek életét mentette meg. A napokban nyílt meg szülõhelyén, Walzenhausenben, a budapesti Lutz-Alapítvány által összeállított kiállítás. Azt behatóan méltatja a svájci sajtó azzal, hogy az embermentõ nevét, tevékenységét Svájcban máig sem sokan ismerik – még ott sem, ahonnan származik.
Lutz 1942 január 2-án vette a budapesti követség új, Idegen Érdekképviseleti Osztályának vezetését. Svájc akkor a két fõ hadviselõ, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia) mellett további 11 országot képviselt. Lutznak köszönhetõ, hogy a zsidótörvények Budapestjérõl 1942-tõl a németek 1944-es bevonulásáig brit kérésre jóval több, mint tízezer zsidó juthatott ki svájci közremûködéssel vonaton, hajón a London által igazgatott Palesztinába.
A német megszállással, majd Szálasiék 1944 októberi hatalomátvétele után a feladat az volt, hogy megmentsék a több ezer zsidó életét, akik megkapták ugyan a kivándorlási engedélyt, de már nem élhettek azzal – s persze, a többiekét is. A Helvét Államszövetség pecsétjével ellátott papírok – nagyjában-egészében – még azután is meg tudták védeni sok ezer ember életét. Carl Lutz nem habozott, amikor ilyen papírokra volt szükség, sõt: fáradhatatlanul járta a magyar kormányhivatalokat, protestált, kilincselt védencei érdekében. A nyilas hatalomátvétel után is, amikor Szálasi nemzetközi elismerésre éhes emberei készséggel fogadták. Nem egyszer a szó szoros értelmében a gyilkosok kezei közül mentett ki embereket. Ugyanakkor hallgatólagosan tudomásul vette, hogy az életmentõ papírokat nagy számban hamisítják. Weiss Arthur üveggyárosnak az V. kerületi Vadász utcában ma is álló Üvegházában kaptak menedéket azok, akiknek kivándorlás i engedélyük volt, de már nem utazhattak el. A svájci címerrel védett gyártelepen cionista fiatalok illegális központja is mûködött. Õk készítették nagy tételekben a svájci és egyéb mentõ-papírokat, a „Schutzpassokat” s jutatták el azokat az üldözötteknek – késõbb még a gettóba is. Carl Lutz védenceinek túlnyomó többsége átvészelte a legszörnyûbb hónapokat. Négyezren az Üvegházban, vagy 17.000-en a svájci védelem alá helyezett lakóházakban, gyermekotthonokban. 26.000 gettólakónak, 10.000 további zsidónak volt még valamilyen svájci védlevele.
Bern: Ön túllépte hatáskörét...
Amikor a szovjet csapatok elfoglalták Pestet, Carl Lutz nem jutott Raoul Wallenberg sorsára, õ hamarosan hazatérhetett. Feltehetõen azt várta, hogy egyfajta hõsként üdvözlik, hiszen olyasmit tett, amit honfitársai közül talán senki. Keserûen csalódnia kellett. A Külügyminisztériumban, ahonnan a sorsdöntõ idõszakban semmi támogatást nem kapott, hivatali vizsgálat indult annak felderítésére, nem lépte-e túl az alkonzul ilyen sok védlevél kiállításával hivatali hatáskörét... A hosszú vizsgálat ugyan nem marasztalta el nyíltan, de egyfajta bélyeget rajta hagyott.
A mélyen csalódott ember Svájc bregenzi konzuljaként fejezte be hivatali pályafutását, 1961-ben. A háború után egyik budapesti megmentettje lett második felesége. Lutz vigasztalására szolgálhatott, hogy míg hazája oly méltatlanul bánt vele, elismerte munkásságát Izrael, az amerikai, a brit kormány, kapott hajdan köszönõlevelet Dinnyés Lajos miniszterelnöktõl is. Így is mellõzve, elkeseredetten halt meg 1975-ben, közel a 80-hoz.
Budapesten 1990-tõl emléktábla, azután az Üvegházban állandó kiállítás emlékeztet rá és a Vámos György által létrehozott Lutz Alapítványnak sikerült elérnie, hogy az Újpesti rakpart Carl Lutz nevét viselje.
Amint a Neue Zürcher Zeitung beszámol róla, Walzenhausen ugyan még 1963-ban díszpolgárává avatta szülöttét – ám a városka lakóinak fele máig nem hallotta Lutzról. Egyébként Svájc hivatalosan csak fél századdal a háború, húsz évvel az embermentõ halála után méltatta helytállását. A budapesti Lutz-Alapítvány kiállítását Walzenhausen után másutt is bemutatják a német nyelvterületen.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2013. August 20. 18:59:59
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.