Hatalmas pusztĂ­tĂĄs
Az eddigieknĂŠl lĂŠnyegesen pusztĂ­tĂłbb fĂśldrengĂŠseket jĂłsol EurĂłpĂĄban egy most nyilvĂĄnossĂĄgra hozott, FranciaorszĂĄgban kĂŠszĂźlt tanulmĂĄny. A kutatĂĄsban rĂŠszt vevĂľ tudĂłsok elkĂŠszĂ­tettĂŠk a kontinens pontos szeizmolĂłgiai tĂŠrkĂŠpĂŠt, amely szerint a vĂĄrhatĂł fĂśldrengĂŠsek sorĂĄn felszabadulĂł energia akĂĄr harmincszor nagyobb lehet, mint a legnagyobb, az elmĂşlt ĂŠvszĂĄzadokban bekĂśvetkezett tĂśrtĂŠnelmi rengĂŠsek ereje.


„MĂŠg sok a teendĂľ a fĂśldrengĂŠsek kockĂĄzatainak felmĂŠrĂŠsĂŠben" - mondja Fabrice Cotton, a franciaorszĂĄgi Grenoble egyetemĂŠnek szeizmolĂłgia-professzora. Õ az egyik szakĂŠrtĂľje annak a mintegy Ăśtven tudĂłsbĂłl ĂĄllĂł kutatĂłcsoportnak, amely ĂśsszeĂĄllĂ­totta EurĂłpa elsĂľ, a tudomĂĄny mai ĂĄllĂĄsa szerint a legpontosabbnak mondott szeizmolĂłgiai tĂŠrkĂŠpĂŠt. A tizenhĂĄrom orszĂĄg kutatĂłinak munkĂĄjĂĄt ĂśsszefogĂł, nagyszabĂĄsĂş kutatĂłprogram cĂŠlja: a vĂŠn kontinens geolĂłgiai tĂŠrkĂŠpĂŠnek ĂŠs egyĂşttal tektonikus mozgĂĄsainak ĂŠs vĂĄrhatĂł fĂśldrengĂŠseinek pontos rĂśgzĂ­tĂŠse, ĂŠs ennek nyomĂĄn a vĂĄrhatĂł kĂĄrok minimalizĂĄlĂĄsĂĄnak megtervezĂŠse.

Az 1755. november 1-ji lisszaboni fÜldrengÊsrþl kÊszßlt metszet. A tÜrtÊnelem egyik legpusztítóbb fÜldrengÊse, mely - a kataklizmåt kísÊrþ tÝzvÊsszel Ês szÜkþårral egyßtt - szinte teljesen elpusztította a portugål fþvårost.

A cĂ­mlapon a 2011. februĂĄr 24-i Ăşj-zĂŠlandi fĂśldrengĂŠs hatĂĄsa lĂĄthatĂł, Christchurch vĂĄrosĂĄban megdĂľlt egy ĂŠpĂźlet a 6,3-as fĂśldrengĂŠs sorĂĄn.

Minden eddiginĂŠl pusztĂ­tĂłbb

Az eurĂłpai kontinens ĂĄltalĂĄnos szeizmolĂłgiai fĂśldrajza rĂŠgĂłta ismert. TudhatĂł, hogy alapjĂĄban vĂŠve az afrikai ĂŠs az eurĂĄzsiai tektonikus platĂłk mozgĂĄsa, ĂśsszeĂźtkĂśzĂŠse alakĂ­tja a mĂŠlyben zajlĂł folyamatokat, s a leginkĂĄbb fĂśldrengĂŠs-veszĂŠlyes vidĂŠkek TĂśrĂśkorszĂĄgban, GĂśrĂśgorszĂĄgban, a BalkĂĄnon ĂŠs ItĂĄliĂĄban valamint RomĂĄniĂĄban talĂĄlhatĂłk. De nem mentes a fĂśldmozgĂĄsoktĂłl pĂŠldĂĄul a Pireneusok vagy a francia Alpok vidĂŠke sem.

A tudĂłscsoport mostani felmĂŠrĂŠsei ĂŠs elĂľrejelzĂŠsei viszont meghĂśkkentĂľ ĂşjdonsĂĄggal rukkolnak elĂľ. Nagyon kĂśnnyen elĂľfordulhat, hogy EurĂłpĂĄban korĂĄbban nem tapasztalt nagysĂĄgĂş fĂśldrengĂŠsek pusztĂ­tanak majd - ĂĄllĂ­tjĂĄk. S hozzĂĄteszik: ez annĂĄl is inkĂĄbb elkĂŠpzelhetĂľ, mert a korĂĄbbi ĂŠvtizedek elĂľrejelzĂŠsei nem sikerĂźltek pontosakra, ĂŠs a szakemberek - ahogyan Cotton professzor fogalmaz a pĂĄrizsi Le Monde cĂ­mĂť lapnak adott interjĂşjĂĄban - az eddigi tĂŠvedĂŠsek okait ĂŠs magyarĂĄzatĂĄt is mĂŠg csupĂĄn most kezdik megĂŠrteni.

Új adatokra támaszkodva

Fabrice Cotton arra figyelmeztet, hogy az eurĂłpai tĂśrtĂŠnete sorĂĄn feljegyzett, pusztĂ­tĂł fĂśldrengĂŠseknĂŠl nagyobb rengĂŠsekre kell szĂĄmĂ­tani. EffĂŠle „tĂśrtĂŠnelmi fĂśldrengĂŠsek" pĂŠldĂĄul BĂĄzelben voltak 1356-ban vagy Lisszabonban 1755-ben. (A bĂĄzeli fĂśldmozgĂĄsok elpusztĂ­tottĂĄk nemcsak SvĂĄjc, hanem FranciaorszĂĄg ĂŠs NĂŠmetorszĂĄg egy rĂŠszĂŠt is, a portugĂĄl fĂľvĂĄrost romba dĂśntĂľ katasztrĂłfa pedig csaknem szĂĄzezer halĂĄlos ĂĄldozatot kĂśvetelt.) A mostani elĂľrejelzĂŠst az elmĂşlt hĂĄrom ĂŠvtized mĂŠrĂŠseinek ĂśsszegzĂŠsĂŠre, ĂŠs a tengeralattjĂĄrĂłk ĂŠs mĂťholdak ĂĄltal a fĂśldkĂśpenyrĂľl ĂśsszegyĂťjtĂśtt informĂĄciĂłkra alapozzĂĄk a tudĂłsok, s a korĂĄbbi (elsĂľsorban a „tĂśrtĂŠnelminek" nevezett) rengĂŠseknĂŠl legalĂĄbb egy fokkal nagyobb amplitĂşdĂłjĂş fĂśldmozgĂĄsokat jĂłsolnak, termĂŠszetesen, a Richter-skĂĄla ĂŠrtĂŠkei szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a felszabadulĂł energia is nagyobb ĂŠs pusztĂ­tĂłbb lesz, mĂŠgpedig a szĂĄmĂ­tĂĄsok szerint harminckĂŠtszer nagyobb!
BĂĄr a svĂĄjci BĂĄzel szeizmikus szempontbĂłl nyugodt helynek szĂĄmĂ­t, az 1356-os fĂśldmozgĂĄs sorĂĄn a Szent Vince-katedrĂĄlis kĂŠt tornya a RajnĂĄba omlott.

A tudĂłscsoport a fĂśld vibrĂĄciĂłinak elĂľrejelzĂŠsĂŠre is Ăşj modellt dolgozott ki, ĂŠs megrajzolta EurĂłpa valĂłszĂ­nĂťsĂ­thetĂľ szeizmolĂłgiai tĂŠrkĂŠpĂŠt.

Ez a tĂŠrkĂŠp az elkĂśvetkezĂľ Ăśtven ĂŠvre tĂ­z szĂĄzalĂŠkos, az elkĂśvetkezĂľ ĂśtszĂĄz ĂŠvre pedig Ăśt szĂĄzalĂŠkos valĂłszĂ­nĂťsĂŠggel mutatja meg a fĂśldkĂŠreg vĂĄrhatĂł vibrĂĄciĂłjĂĄt, amit az ĂŠpĂźleteknek el kell majd viselniĂźk. A tudĂłscsoport a csatolt magyarĂĄzatokban jelzi azt is, hogy milyen mĂŠrtĂŠkben kell ellenĂĄllĂłknak lenniĂźk az egyes ĂŠpĂźleteknek. EgyĂŠbkĂŠnt az egĂŠsz kutatĂĄsnak ez a cĂŠlja: hogy tudniillik a jĂśvĂľ EurĂłpĂĄjĂĄban (is) fĂśldrengĂŠs-biztos lakĂłhĂĄzak ĂŠs ipari lĂŠtesĂ­tmĂŠnyek (kĂśztĂźk pĂŠldĂĄul atomerĂľmĂťvek) ĂŠpĂźljenek.

MĂĄsok is kutatjĂĄk

A „Share" nĂŠvre elkeresztelt kutatĂłprogram - amelyben eurĂłpai orszĂĄgok mellett TĂśrĂśkorszĂĄg ĂŠs AlgĂŠria is rĂŠszt vesz - 4,1 milliĂł eurĂłba kerĂźl, a pĂŠnz nyolcvan szĂĄzalĂŠkĂĄt az EurĂłpai UniĂł biztosĂ­tja. De, hĂ­rek szerint, ez mĂŠg csak a kezdet: oktĂłberben ugyanis Ăşj, hĂĄrom ĂŠvesre tervezett kutatĂĄsi program indul, amelynek a cĂŠlja az lesz, hogy a szĂŠlsĂľsĂŠges termĂŠszeti jelensĂŠgeket (fĂśldrengĂŠseket ĂŠs cunamikat) tanulmĂĄnyozzĂĄk.

Persze EurĂłpa nincs egyedĂźl az ilyen jellegĂť kutatĂĄsaival. A Global Earthquake Model (GlobĂĄlis FĂśldrengĂŠs Modell) 2006 Ăłta foglalkozik ezzel. Ez a nonprofit kezdemĂŠnyezĂŠs alapĂ­tvĂĄnyi formĂĄban mĂťkĂśdik, tĂśbb orszĂĄg ĂĄllami ĂŠs magĂĄntĂľkĂŠjĂŠnek tĂĄmogatĂĄsĂĄval, ĂŠs az olaszorszĂĄgi Pavia vĂĄrosĂĄban van a szĂŠkhelye. KutatĂĄsokat finanszĂ­roz ĂŠs rendezvĂŠnyeket, konferenciĂĄkat, szeminĂĄriumokat szervez. A legutĂłbbi pĂŠldĂĄul ĂŠppen most, augusztus 26-ĂĄn kezdĂľdĂśtt, ĂŠs szeptember 3-ig tart, a szicĂ­liai Erice vĂĄrosĂĄban.
Link