Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Példátlan földrengések várhatók Európában
Hatalmas pusztítás
Az eddigieknél lényegesen pusztítóbb földrengéseket jósol Európában egy most nyilvánosságra hozott, Franciaországban készült tanulmány. A kutatásban részt vevõ tudósok elkészítették a kontinens pontos szeizmológiai térképét, amely szerint a várható földrengések során felszabaduló energia akár harmincszor nagyobb lehet, mint a legnagyobb, az elmúlt évszázadokban bekövetkezett történelmi rengések ereje.
„Még sok a teendõ a földrengések kockázatainak felmérésében" - mondja Fabrice Cotton, a franciaországi Grenoble egyetemének szeizmológia-professzora. Õ az egyik szakértõje annak a mintegy ötven tudósból álló kutatócsoportnak, amely összeállította Európa elsõ, a tudomány mai állása szerint a legpontosabbnak mondott szeizmológiai térképét. A tizenhárom ország kutatóinak munkáját összefogó, nagyszabású kutatóprogram célja: a vén kontinens geológiai térképének és egyúttal tektonikus mozgásainak és várható földrengéseinek pontos rögzítése, és ennek nyomán a várható károk minimalizálásának megtervezése.
Az 1755. november 1-ji lisszaboni földrengésrõl készült metszet. A történelem egyik legpusztítóbb földrengése, mely - a kataklizmát kísérõ tûzvésszel és szökõárral együtt - szinte teljesen elpusztította a portugál fõvárost.
A címlapon a 2011. február 24-i új-zélandi földrengés hatása látható, Christchurch városában megdõlt egy épület a 6,3-as földrengés során.
Minden eddiginél pusztítóbb
Az európai kontinens általános szeizmológiai földrajza régóta ismert. Tudható, hogy alapjában véve az afrikai és az eurázsiai tektonikus platók mozgása, összeütközése alakítja a mélyben zajló folyamatokat, s a leginkább földrengés-veszélyes vidékek Törökországban, Görögországban, a Balkánon és Itáliában valamint Romániában találhatók. De nem mentes a földmozgásoktól például a Pireneusok vagy a francia Alpok vidéke sem.
A tudóscsoport mostani felmérései és elõrejelzései viszont meghökkentõ újdonsággal rukkolnak elõ. Nagyon könnyen elõfordulhat, hogy Európában korábban nem tapasztalt nagyságú földrengések pusztítanak majd - állítják. S hozzáteszik: ez annál is inkább elképzelhetõ, mert a korábbi évtizedek elõrejelzései nem sikerültek pontosakra, és a szakemberek - ahogyan Cotton professzor fogalmaz a párizsi Le Monde címû lapnak adott interjújában - az eddigi tévedések okait és magyarázatát is még csupán most kezdik megérteni.
Új adatokra támaszkodva
Fabrice Cotton arra figyelmeztet, hogy az európai története során feljegyzett, pusztító földrengéseknél nagyobb rengésekre kell számítani. Efféle „történelmi földrengések" például Bázelben voltak 1356-ban vagy Lisszabonban 1755-ben. (A bázeli földmozgások elpusztították nemcsak Svájc, hanem Franciaország és Németország egy részét is, a portugál fõvárost romba döntõ katasztrófa pedig csaknem százezer halálos áldozatot követelt.) A mostani elõrejelzést az elmúlt három évtized méréseinek összegzésére, és a tengeralattjárók és mûholdak által a földköpenyrõl összegyûjtött információkra alapozzák a tudósok, s a korábbi (elsõsorban a „történelminek" nevezett) rengéseknél legalább egy fokkal nagyobb amplitúdójú földmozgásokat jósolnak, természetesen, a Richter-skála értékei szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a felszabaduló energia is nagyobb és pusztítóbb lesz, mégpedig a számítások szerint harminckétszer nagyobb!
Bár a svájci Bázel szeizmikus szempontból nyugodt helynek számít, az 1356-os földmozgás során a Szent Vince-katedrális két tornya a Rajnába omlott.
A tudóscsoport a föld vibrációinak elõrejelzésére is új modellt dolgozott ki, és megrajzolta Európa valószínûsíthetõ szeizmológiai térképét.
Ez a térkép az elkövetkezõ ötven évre tíz százalékos, az elkövetkezõ ötszáz évre pedig öt százalékos valószínûséggel mutatja meg a földkéreg várható vibrációját, amit az épületeknek el kell majd viselniük. A tudóscsoport a csatolt magyarázatokban jelzi azt is, hogy milyen mértékben kell ellenállóknak lenniük az egyes épületeknek. Egyébként az egész kutatásnak ez a célja: hogy tudniillik a jövõ Európájában (is) földrengés-biztos lakóházak és ipari létesítmények (köztük például atomerõmûvek) épüljenek.
Mások is kutatják
A „Share" névre elkeresztelt kutatóprogram - amelyben európai országok mellett Törökország és Algéria is részt vesz - 4,1 millió euróba kerül, a pénz nyolcvan százalékát az Európai Unió biztosítja. De, hírek szerint, ez még csak a kezdet: októberben ugyanis új, három évesre tervezett kutatási program indul, amelynek a célja az lesz, hogy a szélsõséges természeti jelenségeket (földrengéseket és cunamikat) tanulmányozzák.
Persze Európa nincs egyedül az ilyen jellegû kutatásaival. A Global Earthquake Model (Globális Földrengés Modell) 2006 óta foglalkozik ezzel. Ez a nonprofit kezdeményezés alapítványi formában mûködik, több ország állami és magántõkéjének támogatásával, és az olaszországi Pavia városában van a székhelye. Kutatásokat finanszíroz és rendezvényeket, konferenciákat, szemináriumokat szervez. A legutóbbi például éppen most, augusztus 26-án kezdõdött, és szeptember 3-ig tart, a szicíliai Erice városában.
Link
Az eddigieknél lényegesen pusztítóbb földrengéseket jósol Európában egy most nyilvánosságra hozott, Franciaországban készült tanulmány. A kutatásban részt vevõ tudósok elkészítették a kontinens pontos szeizmológiai térképét, amely szerint a várható földrengések során felszabaduló energia akár harmincszor nagyobb lehet, mint a legnagyobb, az elmúlt évszázadokban bekövetkezett történelmi rengések ereje.
„Még sok a teendõ a földrengések kockázatainak felmérésében" - mondja Fabrice Cotton, a franciaországi Grenoble egyetemének szeizmológia-professzora. Õ az egyik szakértõje annak a mintegy ötven tudósból álló kutatócsoportnak, amely összeállította Európa elsõ, a tudomány mai állása szerint a legpontosabbnak mondott szeizmológiai térképét. A tizenhárom ország kutatóinak munkáját összefogó, nagyszabású kutatóprogram célja: a vén kontinens geológiai térképének és egyúttal tektonikus mozgásainak és várható földrengéseinek pontos rögzítése, és ennek nyomán a várható károk minimalizálásának megtervezése.
Az 1755. november 1-ji lisszaboni földrengésrõl készült metszet. A történelem egyik legpusztítóbb földrengése, mely - a kataklizmát kísérõ tûzvésszel és szökõárral együtt - szinte teljesen elpusztította a portugál fõvárost.
A címlapon a 2011. február 24-i új-zélandi földrengés hatása látható, Christchurch városában megdõlt egy épület a 6,3-as földrengés során.
Minden eddiginél pusztítóbb
Az európai kontinens általános szeizmológiai földrajza régóta ismert. Tudható, hogy alapjában véve az afrikai és az eurázsiai tektonikus platók mozgása, összeütközése alakítja a mélyben zajló folyamatokat, s a leginkább földrengés-veszélyes vidékek Törökországban, Görögországban, a Balkánon és Itáliában valamint Romániában találhatók. De nem mentes a földmozgásoktól például a Pireneusok vagy a francia Alpok vidéke sem.
A tudóscsoport mostani felmérései és elõrejelzései viszont meghökkentõ újdonsággal rukkolnak elõ. Nagyon könnyen elõfordulhat, hogy Európában korábban nem tapasztalt nagyságú földrengések pusztítanak majd - állítják. S hozzáteszik: ez annál is inkább elképzelhetõ, mert a korábbi évtizedek elõrejelzései nem sikerültek pontosakra, és a szakemberek - ahogyan Cotton professzor fogalmaz a párizsi Le Monde címû lapnak adott interjújában - az eddigi tévedések okait és magyarázatát is még csupán most kezdik megérteni.
Új adatokra támaszkodva
Fabrice Cotton arra figyelmeztet, hogy az európai története során feljegyzett, pusztító földrengéseknél nagyobb rengésekre kell számítani. Efféle „történelmi földrengések" például Bázelben voltak 1356-ban vagy Lisszabonban 1755-ben. (A bázeli földmozgások elpusztították nemcsak Svájc, hanem Franciaország és Németország egy részét is, a portugál fõvárost romba döntõ katasztrófa pedig csaknem százezer halálos áldozatot követelt.) A mostani elõrejelzést az elmúlt három évtized méréseinek összegzésére, és a tengeralattjárók és mûholdak által a földköpenyrõl összegyûjtött információkra alapozzák a tudósok, s a korábbi (elsõsorban a „történelminek" nevezett) rengéseknél legalább egy fokkal nagyobb amplitúdójú földmozgásokat jósolnak, természetesen, a Richter-skála értékei szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a felszabaduló energia is nagyobb és pusztítóbb lesz, mégpedig a számítások szerint harminckétszer nagyobb!
Bár a svájci Bázel szeizmikus szempontból nyugodt helynek számít, az 1356-os földmozgás során a Szent Vince-katedrális két tornya a Rajnába omlott.
A tudóscsoport a föld vibrációinak elõrejelzésére is új modellt dolgozott ki, és megrajzolta Európa valószínûsíthetõ szeizmológiai térképét.
Ez a térkép az elkövetkezõ ötven évre tíz százalékos, az elkövetkezõ ötszáz évre pedig öt százalékos valószínûséggel mutatja meg a földkéreg várható vibrációját, amit az épületeknek el kell majd viselniük. A tudóscsoport a csatolt magyarázatokban jelzi azt is, hogy milyen mértékben kell ellenállóknak lenniük az egyes épületeknek. Egyébként az egész kutatásnak ez a célja: hogy tudniillik a jövõ Európájában (is) földrengés-biztos lakóházak és ipari létesítmények (köztük például atomerõmûvek) épüljenek.
Mások is kutatják
A „Share" névre elkeresztelt kutatóprogram - amelyben európai országok mellett Törökország és Algéria is részt vesz - 4,1 millió euróba kerül, a pénz nyolcvan százalékát az Európai Unió biztosítja. De, hírek szerint, ez még csak a kezdet: októberben ugyanis új, három évesre tervezett kutatási program indul, amelynek a célja az lesz, hogy a szélsõséges természeti jelenségeket (földrengéseket és cunamikat) tanulmányozzák.
Persze Európa nincs egyedül az ilyen jellegû kutatásaival. A Global Earthquake Model (Globális Földrengés Modell) 2006 óta foglalkozik ezzel. Ez a nonprofit kezdeményezés alapítványi formában mûködik, több ország állami és magántõkéjének támogatásával, és az olaszországi Pavia városában van a székhelye. Kutatásokat finanszíroz és rendezvényeket, konferenciákat, szemináriumokat szervez. A legutóbbi például éppen most, augusztus 26-án kezdõdött, és szeptember 3-ig tart, a szicíliai Erice városában.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
szarmata
- 2013. August 27. 21:40:25
#12 |
Balu
- 2013. August 28. 22:29:43
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.