Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Herencsény: Ötvenöt család, egy lelkes falu és egy mintagazdaság


Csak az én kákán is zsidót keresõ szememnek tûnik úgy a képek alapján, hogy zsidó földesurakat (leginkább asszonyokat) látok magyar zsellérekkel? Adja az ég, hogy ne legyen igazam! Az önellátást szerették volna a gyakorlatban megvalósítani azok a budapesti családok, akik egy nógrádi kis faluban közösen földet vásároltak és a falusiak bevonásával ökológiai gazdaságot alakítottak ki.

Az önellátást szerették volna a gyakorlatban megvalósítani azok a budapesti családok, akik egy nógrádi kis faluban közösen földet vásároltak és a falusiak bevonásával ökológiai gazdaságot alakítottak ki. A Magyar Ökotársulás Közösség egyik alapítójával, Aldea Benedekkel beszélgettünk.

Kicsit több mint 3 évvel ezelõtt néhány budapesti családi úgy döntött, hogy a közösségi mezõgazdálkodás keretén belül szeretnék beszerezni a heti zöldségadagjukat, de a korábbi példákhoz képest egy kicsit másképpen.

Mintagazdaságot akartak létrehozni, ahol a helyiek dolgoznak, a közösség pedig osztozik a megtermelt finomságokon.

Mintagazdaságot, amely hosszútávon az eddig szunnyadó helyi potenciált is feléleszti, támogatja a helyi kisgazdákat, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudtak korábban értékesíteni. Munkát, lehetõséget, piacot adni nekik egy olyan rendszerben, amelyben minkét fél jól jár.

„Olyan települést kerestünk, amelyik nincs túl messze a fõvárostól, de az is fontos volt, hogy közmûvesített legyen és a föld közel legyen a faluhoz. Így esett a választás Herencsényre, egy 700 lelkes kis nógrádi falura, amelynek vezetõi, véleményformálói nyitottak voltak a nonprofit kezdeményezésre” – mondta Aldea Benedek, a Magyar Ökotársulás Közösség egyik alapítója.

Összedobták a költségeket

A mintagazdaság indulásához szükséges költségeket 55 budapesti család adta össze, õk tulajdonosai is a gazdaságot mûködtetõ civil szervezetnek, de a tagok idõközben meg is szaporodtak. Többségében barátok, ismerõsök, ismerõsök ismerõsei voltak, sehol sem hirdették meg a kezdeményezést.

Családonként mindekinek 300 ezer forinttal kellett beszállnia, ami viszonylag nagy összegnek számított egy akkor még bizonytalan kimenetû vállalkozásra, ettõl függetlenül volt olyan tagunk is, aki az összegyûjtött pénzét adta bele. Nem csalódott.

Kezdetben a tulajdonos családok között osztották el a terményeket, de az idei évtõl klasszikusan, a közösségi mezõgazdálkodásban mûködõ elkötelezõdéssel is lehetett és lehet csatlakozni.

„Mivel tagjaink szétszórva élnek Budapest-szerte, szinte mindegyik kerületben vannak átvevõ pontjaink. Most 80 tagunk van, de még körülbelül 20 fõre lenne kapacitásunk” – mondja Benedek.
A közösségi mezõgazdálkodás különbözõ modelljei Nyugat-Európa egyes részein már évtizedes tapasztalatra tekintenek vissza, de az utóbbi néhány évben egyre több magyar példát is találni: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elkötelezõdésért cserébe a termelõk biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyrõl származó, jó minõségû élelmiszert kapnak. Mivel környezetkímélõ technológiát alkalmaznak, a fogyasztók jó minõségû, egészséges, helyi élelmiszerhez jutnak, csökken a környezetterhelésük is a rövid szállítás és a csomagolás mellõzése révén. Ezek a rendszerek egyúttal támogatják a helyi kisközösségek kialakulását, erõsítik a lokális gazdaságot, és segítik a vidéki térség fennmaradását.

Lelkes falusiak a biogazdaságban

Jelenleg egy ökológiai elveket követõ kertészmérnök, Nagy István vezetésével 4-6 falusi dolgozik a gazdaságban rendszeresen. Többségében nyugdíjas vagy nyugdíj közelében álló asszonyok.

Olyan embereket kerestek, akik saját kertjükben is ökológiai mezõgazdálkodást folytatnak, de van köztük biodinamikus szellemiségben gazdálkodó is, csak eddig nem tudta, hogy ezt így hívják.

„Mintagazdaságként tekintünk a gazdaságra, célunk, hogy elindítsunk egy folyamatot a társadalomban. Mivel mi nem értékesítünk, hanem mindent elosztunk tagjaink között, nem célunk, hogy a biopiacon árusító gazdákhoz hasonló minõsítést szerezzünk.

A legerõsebb minõségbiztosítás a mi esetünkben egyrészt Nagy István személye, másrészt az, hogy a gazdaságban dolgozó falusiak és az idõnként ide látogató tulajdonos tagok egymás szemébe tudnak nézni.

Biodinamikus elveket próbálunk megvalósítani. Körülbelül 7 év alatt szeretnénk elérni, hogy ebbõl a hajdanán konvencionálisan mûvelt földterületbõl biodinamikus gazdaság váljon. Nem mindent fogunk tudni megoldani, például nem tudjuk a betakarítást a holdálláshoz igazítani, hiszen fix napon van szedés és átadás. Ez most a harmadik év, jelenleg ökológiai gazdaságnak nevezném magunkat” – magyarázza.

Körülbelül 50-féle zöldséget, gabonát termelnek a gazdaságban, emellett tyúkokat is tartanak, és gyümölcsös is van, bár az csak jövõre fordul termõre.

Márciustól novemberig hetente érkeznek a ládák a budapesti átvevõpontokra, decembertõl februárig kéthetente, ilyenkor fõleg gumósokat és késztermékeket, pl. padlizsánkrémet kapnak a tagok. „Mindezt szeretnénk a jövõben kibõvíteni késztermékekkel, sajtokkal, lekvárokkal, így még jobban be tudjuk vonni a falusiakat” – teszi hozzá. Hetente nagyjából 8-15 kg finomságra lehet számítani.

Befogadó falura találtak

A budapesti családok évente 4-5 alkalommal látogatnak a gazdaságba. Szerveznek közösségi eseményeket, de sokat tanulnak közben a gazdálkodásról, ismerkednek a falubeliekkel.

Az itteni közösség jól fogadta a kezdeményezést, abszolút támogató a hozzáállásuk, Benedek szerint talán azért, mert tudják, hogy ez nonprofit vállalkozás, aminek célja hosszú távon éppen az itteni erõforrások támogatása.

A tagok között van színész, zenész is. Adtak már ingyenes koncertet is a falubelieknek, illetve a közösség önkéntes munkában elkezdte felújítani a falu egyik kistemplomát. „Már az is egy jó dolog, ha néhány embernek tudunk munkát biztosítani” – teszi hozzá.

Ökotársulás képekben
A közösség

És mi a legpozitívabb tapasztalat? „Hogy eltelt 3 év és létezünk, jönnek-mennek a ládák, szaporodnak a tagok, mûködik a rendszer” – mondja, és hozzáteszi: „Egy városi ember nem tudja elképzelni, hogy milyen munkák folynak a földeken, mivel kell megküzdeni, ezért mindig informálni kell a közösség tagjait, máskülönben meginog a bizalom. Az a tapasztalatunk, hogy ezzel külön embernek kell foglalkozni.” És persze azt sem szabad elfelejteni a tagoknak, hogy az elsõ láda után nem igazán kell majd piacra járni.

Forrás: http://tudatosvas...tagazdasag

Hozzaszolasok


#1 | szarmata - 2013. September 10. 06:43:31
A kezdeményezést jónak találom,de a képek alapján én is úgy látom a komoly munkát a helyiek végzik,a termést meg hazaviszik a zsidó asszonyok mosolyogva!
#2 | enid - 2013. September 10. 06:54:39
Nekem is ugy tunik, hogy a falu kizsakmanyolasara startolnak.
#3 | Kedvesi - 2013. September 10. 06:59:16
Szarmata, ha ennyire hülye a helyi közösség? Olyan szinten HÜLYE magyarok zöme, hogy Imre már nem is birkának jellemezte ezeket, hanem levágni való MARHÁNAK, és megint igaza volt.
#4 | Kedvesi - 2013. September 10. 07:01:07
#5 | kukackac - 2013. September 10. 07:18:59
A nagy fa szt mintagazdaság! KIBUC! s_*_kac

A kibuc (héberül קיבוץ ) a „csoport” ill. „összegyûjteni„ szavakból ered.

Olyan kollektív település, ahol a vagyon egy jelentõs része közös. A mozgalom a szocializmus és a cionizmus egyfajta kombinációjaként egy gyakorlatias, munkaalapú cionizmust hozott létre Izraelben olyan idõkben, amikor a gazdálkodás független formái nem alakulhattak ki. A szükségbõl erényt kovácsolva, saját zsidó/szocialista ideológiájuk alapján a kibucok tagjai a közösségi élet olyan letisztult módját honosították meg, mely az ország határain kívül is komoly érdeklõdésre tarthatott számot. Az elsõ néhány generáció utópikus közösségei után a maiak alig különböznek a kapitalista vállalkozásoktól és a hagyományos városoktól, melyek mellett a kibucok alternatívát szerettek volna nyújtani.

Az eredetileg fõleg mezõgazdaságból élõ kibucok mára bevételük jelentõs részét ipari tevékenységbõl és turisztikából szerzik.


http://hu.wikipedia.org/wiki/Kibuc
#6 | solyom - 2013. September 10. 07:28:45
Egyetértek az elõttem szólóval teljesen !! Szó szerint ugyanez a gondolat fogalmazódott meg bennem is. Annyit tennék hozzá, hogy van olyan közösség ahol azt is felvetették, hogy na a Magyar nyelv legyen a használt nyelvük, hanem az angol (még jó hogy nem a héber egybõl) ez a szervezõdõ rohadékság pedig pont Ópusztaszer--Pusztaszer területén lenne !! Undorítóan állatok, és siralmasak azok a magyarok akik mindezt nem veszik észre, pedig õk maguk is összefoghatnának egy ilyenre !!!
#7 | Maguskacska - 2013. September 10. 07:50:47
csak annyi történt hogy vagy 60 jól keresõ család, piri pénzen vett értékes termõ földet, amelyet egy féltucat helyi emberrel megmûveltet, vegyszerek nélkül....(az hogy mennyi az izraelita a Bp-i jómóduak közül...)
nos kedves falusiak tessenek találni pár piacon vásárló családot... mielõtt ök találnak földetvenni önök mellett....
kedves kukac!
a kibuc sem saját találmány.... nézd csak meg mirõl szólt egy Magyar falu Mária Terézia elõtts_*_ezt, mondanom sem kell ezt sem sikerült teljesen lemásolni...
#8 | kisvakond - 2013. September 10. 11:38:04
Sziasztok!

A fenti közösségnek nemrég volt nyílt napja. Nem voltunk, de felkaptam a hírre a fejem. Most meg szomorúan olvasom, hogy ez sem az, aminek látszik.

Ez akkor vajon mi lehet: http://www.cifranet.hu/legyelgazda/ ?
Ha az segít vidéken munkahelyet teremteni, biztos piacot biztosít, akkor legalább amíg ez a zavaros idõszak tart, kezdetnek egész jó.

Vagy másképp látjátok?
#9 | enid - 2013. September 10. 12:00:01
kisvakond! Mit jelent a klaszter szo? vasarolj es nem hosszu o- val irjak, de ok el is lehet teveszteni. Kekec vagyok. Itt is van hasonlo. kerdesem mind emellet, mindezen tul: Miert van az, hogy mittudomen van 8 tyukod es az mar gazdasagnak szamit? Pl. Itt tehenbol ugyanigy mar keves allattal is megadoztatnak, mintha nagyban csinalnad?! Miert?
Mert a te tulajdonod? ezt meg csinalhatod, mert ugye mas tulajdona?!

Dorzsol-tek... hehehe
#10 | dengizin - 2013. September 10. 12:24:38
Ha jól tudom a Hit gyüli keze van a dologban... :(

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték