Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Herencsény: Ötvenöt család, egy lelkes falu és egy mintagazdaság
Csak az én kákán is zsidót keresõ szememnek tûnik úgy a képek alapján, hogy zsidó földesurakat (leginkább asszonyokat) látok magyar zsellérekkel? Adja az ég, hogy ne legyen igazam! Az önellátást szerették volna a gyakorlatban megvalósítani azok a budapesti családok, akik egy nógrádi kis faluban közösen földet vásároltak és a falusiak bevonásával ökológiai gazdaságot alakítottak ki.
Az önellátást szerették volna a gyakorlatban megvalósítani azok a budapesti családok, akik egy nógrádi kis faluban közösen földet vásároltak és a falusiak bevonásával ökológiai gazdaságot alakítottak ki. A Magyar Ökotársulás Közösség egyik alapítójával, Aldea Benedekkel beszélgettünk.
Kicsit több mint 3 évvel ezelõtt néhány budapesti családi úgy döntött, hogy a közösségi mezõgazdálkodás keretén belül szeretnék beszerezni a heti zöldségadagjukat, de a korábbi példákhoz képest egy kicsit másképpen.
Mintagazdaságot akartak létrehozni, ahol a helyiek dolgoznak, a közösség pedig osztozik a megtermelt finomságokon.
Mintagazdaságot, amely hosszútávon az eddig szunnyadó helyi potenciált is feléleszti, támogatja a helyi kisgazdákat, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudtak korábban értékesíteni. Munkát, lehetõséget, piacot adni nekik egy olyan rendszerben, amelyben minkét fél jól jár.
„Olyan települést kerestünk, amelyik nincs túl messze a fõvárostól, de az is fontos volt, hogy közmûvesített legyen és a föld közel legyen a faluhoz. Így esett a választás Herencsényre, egy 700 lelkes kis nógrádi falura, amelynek vezetõi, véleményformálói nyitottak voltak a nonprofit kezdeményezésre” – mondta Aldea Benedek, a Magyar Ökotársulás Közösség egyik alapítója.
Összedobták a költségeket
A mintagazdaság indulásához szükséges költségeket 55 budapesti család adta össze, õk tulajdonosai is a gazdaságot mûködtetõ civil szervezetnek, de a tagok idõközben meg is szaporodtak. Többségében barátok, ismerõsök, ismerõsök ismerõsei voltak, sehol sem hirdették meg a kezdeményezést.
Családonként mindekinek 300 ezer forinttal kellett beszállnia, ami viszonylag nagy összegnek számított egy akkor még bizonytalan kimenetû vállalkozásra, ettõl függetlenül volt olyan tagunk is, aki az összegyûjtött pénzét adta bele. Nem csalódott.
Kezdetben a tulajdonos családok között osztották el a terményeket, de az idei évtõl klasszikusan, a közösségi mezõgazdálkodásban mûködõ elkötelezõdéssel is lehetett és lehet csatlakozni.
„Mivel tagjaink szétszórva élnek Budapest-szerte, szinte mindegyik kerületben vannak átvevõ pontjaink. Most 80 tagunk van, de még körülbelül 20 fõre lenne kapacitásunk” – mondja Benedek.
A közösségi mezõgazdálkodás különbözõ modelljei Nyugat-Európa egyes részein már évtizedes tapasztalatra tekintenek vissza, de az utóbbi néhány évben egyre több magyar példát is találni: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elkötelezõdésért cserébe a termelõk biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyrõl származó, jó minõségû élelmiszert kapnak. Mivel környezetkímélõ technológiát alkalmaznak, a fogyasztók jó minõségû, egészséges, helyi élelmiszerhez jutnak, csökken a környezetterhelésük is a rövid szállítás és a csomagolás mellõzése révén. Ezek a rendszerek egyúttal támogatják a helyi kisközösségek kialakulását, erõsítik a lokális gazdaságot, és segítik a vidéki térség fennmaradását.
Lelkes falusiak a biogazdaságban
Jelenleg egy ökológiai elveket követõ kertészmérnök, Nagy István vezetésével 4-6 falusi dolgozik a gazdaságban rendszeresen. Többségében nyugdíjas vagy nyugdíj közelében álló asszonyok.
Olyan embereket kerestek, akik saját kertjükben is ökológiai mezõgazdálkodást folytatnak, de van köztük biodinamikus szellemiségben gazdálkodó is, csak eddig nem tudta, hogy ezt így hívják.
„Mintagazdaságként tekintünk a gazdaságra, célunk, hogy elindítsunk egy folyamatot a társadalomban. Mivel mi nem értékesítünk, hanem mindent elosztunk tagjaink között, nem célunk, hogy a biopiacon árusító gazdákhoz hasonló minõsítést szerezzünk.
A legerõsebb minõségbiztosítás a mi esetünkben egyrészt Nagy István személye, másrészt az, hogy a gazdaságban dolgozó falusiak és az idõnként ide látogató tulajdonos tagok egymás szemébe tudnak nézni.
Biodinamikus elveket próbálunk megvalósítani. Körülbelül 7 év alatt szeretnénk elérni, hogy ebbõl a hajdanán konvencionálisan mûvelt földterületbõl biodinamikus gazdaság váljon. Nem mindent fogunk tudni megoldani, például nem tudjuk a betakarítást a holdálláshoz igazítani, hiszen fix napon van szedés és átadás. Ez most a harmadik év, jelenleg ökológiai gazdaságnak nevezném magunkat” – magyarázza.
Körülbelül 50-féle zöldséget, gabonát termelnek a gazdaságban, emellett tyúkokat is tartanak, és gyümölcsös is van, bár az csak jövõre fordul termõre.
Márciustól novemberig hetente érkeznek a ládák a budapesti átvevõpontokra, decembertõl februárig kéthetente, ilyenkor fõleg gumósokat és késztermékeket, pl. padlizsánkrémet kapnak a tagok. „Mindezt szeretnénk a jövõben kibõvíteni késztermékekkel, sajtokkal, lekvárokkal, így még jobban be tudjuk vonni a falusiakat” – teszi hozzá. Hetente nagyjából 8-15 kg finomságra lehet számítani.
Befogadó falura találtak
A budapesti családok évente 4-5 alkalommal látogatnak a gazdaságba. Szerveznek közösségi eseményeket, de sokat tanulnak közben a gazdálkodásról, ismerkednek a falubeliekkel.
Az itteni közösség jól fogadta a kezdeményezést, abszolút támogató a hozzáállásuk, Benedek szerint talán azért, mert tudják, hogy ez nonprofit vállalkozás, aminek célja hosszú távon éppen az itteni erõforrások támogatása.
A tagok között van színész, zenész is. Adtak már ingyenes koncertet is a falubelieknek, illetve a közösség önkéntes munkában elkezdte felújítani a falu egyik kistemplomát. „Már az is egy jó dolog, ha néhány embernek tudunk munkát biztosítani” – teszi hozzá.
Ökotársulás képekben
A közösség
És mi a legpozitívabb tapasztalat? „Hogy eltelt 3 év és létezünk, jönnek-mennek a ládák, szaporodnak a tagok, mûködik a rendszer” – mondja, és hozzáteszi: „Egy városi ember nem tudja elképzelni, hogy milyen munkák folynak a földeken, mivel kell megküzdeni, ezért mindig informálni kell a közösség tagjait, máskülönben meginog a bizalom. Az a tapasztalatunk, hogy ezzel külön embernek kell foglalkozni.” És persze azt sem szabad elfelejteni a tagoknak, hogy az elsõ láda után nem igazán kell majd piacra járni.
Forrás: http://tudatosvas...tagazdasag
Az önellátást szerették volna a gyakorlatban megvalósítani azok a budapesti családok, akik egy nógrádi kis faluban közösen földet vásároltak és a falusiak bevonásával ökológiai gazdaságot alakítottak ki. A Magyar Ökotársulás Közösség egyik alapítójával, Aldea Benedekkel beszélgettünk.
Kicsit több mint 3 évvel ezelõtt néhány budapesti családi úgy döntött, hogy a közösségi mezõgazdálkodás keretén belül szeretnék beszerezni a heti zöldségadagjukat, de a korábbi példákhoz képest egy kicsit másképpen.
Mintagazdaságot akartak létrehozni, ahol a helyiek dolgoznak, a közösség pedig osztozik a megtermelt finomságokon.
Mintagazdaságot, amely hosszútávon az eddig szunnyadó helyi potenciált is feléleszti, támogatja a helyi kisgazdákat, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudtak korábban értékesíteni. Munkát, lehetõséget, piacot adni nekik egy olyan rendszerben, amelyben minkét fél jól jár.
„Olyan települést kerestünk, amelyik nincs túl messze a fõvárostól, de az is fontos volt, hogy közmûvesített legyen és a föld közel legyen a faluhoz. Így esett a választás Herencsényre, egy 700 lelkes kis nógrádi falura, amelynek vezetõi, véleményformálói nyitottak voltak a nonprofit kezdeményezésre” – mondta Aldea Benedek, a Magyar Ökotársulás Közösség egyik alapítója.
Összedobták a költségeket
A mintagazdaság indulásához szükséges költségeket 55 budapesti család adta össze, õk tulajdonosai is a gazdaságot mûködtetõ civil szervezetnek, de a tagok idõközben meg is szaporodtak. Többségében barátok, ismerõsök, ismerõsök ismerõsei voltak, sehol sem hirdették meg a kezdeményezést.
Családonként mindekinek 300 ezer forinttal kellett beszállnia, ami viszonylag nagy összegnek számított egy akkor még bizonytalan kimenetû vállalkozásra, ettõl függetlenül volt olyan tagunk is, aki az összegyûjtött pénzét adta bele. Nem csalódott.
Kezdetben a tulajdonos családok között osztották el a terményeket, de az idei évtõl klasszikusan, a közösségi mezõgazdálkodásban mûködõ elkötelezõdéssel is lehetett és lehet csatlakozni.
„Mivel tagjaink szétszórva élnek Budapest-szerte, szinte mindegyik kerületben vannak átvevõ pontjaink. Most 80 tagunk van, de még körülbelül 20 fõre lenne kapacitásunk” – mondja Benedek.
A közösségi mezõgazdálkodás különbözõ modelljei Nyugat-Európa egyes részein már évtizedes tapasztalatra tekintenek vissza, de az utóbbi néhány évben egyre több magyar példát is találni: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elkötelezõdésért cserébe a termelõk biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyrõl származó, jó minõségû élelmiszert kapnak. Mivel környezetkímélõ technológiát alkalmaznak, a fogyasztók jó minõségû, egészséges, helyi élelmiszerhez jutnak, csökken a környezetterhelésük is a rövid szállítás és a csomagolás mellõzése révén. Ezek a rendszerek egyúttal támogatják a helyi kisközösségek kialakulását, erõsítik a lokális gazdaságot, és segítik a vidéki térség fennmaradását.
Lelkes falusiak a biogazdaságban
Jelenleg egy ökológiai elveket követõ kertészmérnök, Nagy István vezetésével 4-6 falusi dolgozik a gazdaságban rendszeresen. Többségében nyugdíjas vagy nyugdíj közelében álló asszonyok.
Olyan embereket kerestek, akik saját kertjükben is ökológiai mezõgazdálkodást folytatnak, de van köztük biodinamikus szellemiségben gazdálkodó is, csak eddig nem tudta, hogy ezt így hívják.
„Mintagazdaságként tekintünk a gazdaságra, célunk, hogy elindítsunk egy folyamatot a társadalomban. Mivel mi nem értékesítünk, hanem mindent elosztunk tagjaink között, nem célunk, hogy a biopiacon árusító gazdákhoz hasonló minõsítést szerezzünk.
A legerõsebb minõségbiztosítás a mi esetünkben egyrészt Nagy István személye, másrészt az, hogy a gazdaságban dolgozó falusiak és az idõnként ide látogató tulajdonos tagok egymás szemébe tudnak nézni.
Biodinamikus elveket próbálunk megvalósítani. Körülbelül 7 év alatt szeretnénk elérni, hogy ebbõl a hajdanán konvencionálisan mûvelt földterületbõl biodinamikus gazdaság váljon. Nem mindent fogunk tudni megoldani, például nem tudjuk a betakarítást a holdálláshoz igazítani, hiszen fix napon van szedés és átadás. Ez most a harmadik év, jelenleg ökológiai gazdaságnak nevezném magunkat” – magyarázza.
Körülbelül 50-féle zöldséget, gabonát termelnek a gazdaságban, emellett tyúkokat is tartanak, és gyümölcsös is van, bár az csak jövõre fordul termõre.
Márciustól novemberig hetente érkeznek a ládák a budapesti átvevõpontokra, decembertõl februárig kéthetente, ilyenkor fõleg gumósokat és késztermékeket, pl. padlizsánkrémet kapnak a tagok. „Mindezt szeretnénk a jövõben kibõvíteni késztermékekkel, sajtokkal, lekvárokkal, így még jobban be tudjuk vonni a falusiakat” – teszi hozzá. Hetente nagyjából 8-15 kg finomságra lehet számítani.
Befogadó falura találtak
A budapesti családok évente 4-5 alkalommal látogatnak a gazdaságba. Szerveznek közösségi eseményeket, de sokat tanulnak közben a gazdálkodásról, ismerkednek a falubeliekkel.
Az itteni közösség jól fogadta a kezdeményezést, abszolút támogató a hozzáállásuk, Benedek szerint talán azért, mert tudják, hogy ez nonprofit vállalkozás, aminek célja hosszú távon éppen az itteni erõforrások támogatása.
A tagok között van színész, zenész is. Adtak már ingyenes koncertet is a falubelieknek, illetve a közösség önkéntes munkában elkezdte felújítani a falu egyik kistemplomát. „Már az is egy jó dolog, ha néhány embernek tudunk munkát biztosítani” – teszi hozzá.
Ökotársulás képekben
A közösség
És mi a legpozitívabb tapasztalat? „Hogy eltelt 3 év és létezünk, jönnek-mennek a ládák, szaporodnak a tagok, mûködik a rendszer” – mondja, és hozzáteszi: „Egy városi ember nem tudja elképzelni, hogy milyen munkák folynak a földeken, mivel kell megküzdeni, ezért mindig informálni kell a közösség tagjait, máskülönben meginog a bizalom. Az a tapasztalatunk, hogy ezzel külön embernek kell foglalkozni.” És persze azt sem szabad elfelejteni a tagoknak, hogy az elsõ láda után nem igazán kell majd piacra járni.
Forrás: http://tudatosvas...tagazdasag
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
kontroll88
- 2013. September 10. 14:44:25
#12 |
csillagosvenyen
- 2013. September 10. 17:33:24
#13 |
hathor
- 2013. September 10. 19:42:17
#14 |
enid
- 2013. September 11. 05:23:01
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.